Ausztria fővárosában, Bécsben 2019-óta van lehetőség külön osztályokban, az általános iskolai képzés első négy évfolyamában, a 18. kerületben működő Bunte Schule keretén belül magyar-német kéttannyelvű oktatásra és tanulói részvételre. 2023 tavaszán végeznek az első, a negyedik tanulmányi évét is befejező kéttannyelvű általános iskolai osztály diákjai. Számukra és a városban élő fiatalság számára a nyelvtanulás terén óriási lehetőséget jelenthet a 2023 őszén, a Bunte Schule szomszédságában található Klostergasse-i Gimnáziumban – a tervek szerint – a következő tanévben elindításra kerülő magyar-német kéttannyelvű képzésre történő beiratkozás. Amennyiben a gimnáziumi kéttannyelvű osztály létrehozása sikerrel jár, az pár éven belül egyfajta bizonyságtételként is szolgálhat az ausztriai oktatáshivatali szervek felé a magyar nyelvű képzési rendszer állami szinten történő fenntartásának szükségességéről, kiszélesítve ezáltal az elkövetkezendő években a magyar nyelv iskolai szinten történő használatának, tanulásának lehetőségeit, a korábbiaknál még erősebb, stabilabb hátteret biztosítva a felnövekvő generációk számára anyanyelvük megtartásában.
A magyar nyelvű érettségi vizsga lehetőségének esélye, a már korábban az osztrák oktatási rendszer keretein belül intézményesült korcsoportos magyar képzési szintekkel együtt, immáron óvodás kortól egészen tizennyolcéves korig tartós alapot adhat a fiatalok nyelvének, kultúrájának megőrzéséhez, hozzájárulva ezáltal a Bécsben élő magyar népcsoport hosszú távú fennmaradásához. Egy novemberi iskolai nyílt napot meglátogatva, Isabella Kirchmayr-rel, a magyar-német kéttannyelvű képzést elemi iskolai szinten befogadó Bunte Schule igazgatónőjével, és Hollós József nyugalmazott pedagógussal, a bécsi általános iskolai és gimnáziumi német-magyar kéttannyelvű oktatás kialakításának ötletgazdájával, szorgalmazójával beszélgetett a rolunk.at a bécsi magyar nyelvű oktatás működéséről és legújabb lehetőségeiről.
A BUNTE SHCULE, MINT MAGYAR-NÉMET KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA
Rólunk: Hogyan esett a választás a magyar-német kéttannyelvű oktatás bevezetésének tekintetében a Bunte Schule-ra és a gyakorlatban miként is kell elképzelni az ilyen módon megszervezett tanítást?
Isabella Kirchmayr: A bécsi oktatási igazgató, Heinrich Himmer, 2019-ben, a városban élő magyar népcsoport felé tett gesztusként adományozta a magyar-német kéttannyelvű oktatás általános iskolai szinten történő lehetőségének biztosítását. Abban az időben az Oktatási Igazgatóság több városi iskolával is felvette a kapcsolatot, amelyek között volt a mi iskolánk is, amely azonnal elfogadta ezt a lehetőséget.
A Bunte Schule-ban a kéttannyelvű osztályokban tanuló gyermekeknek naponta átlag négy-öt tanórájuk van, amelyek között egy magyar nyelven zajlik. Ez az adott napon lehet matematika, ének környezetismeret, történelem, testnevelés, stb. A német és a magyar óra kivételével gyakorlatilag mindegyik tantárgy oktatása két nyelven történik. A magyar nyelvű órákat tekintve ez összesen heti öt órát jelent. Ez alól kivételt jelent az első osztály, ahol a betű tanulás okán hét magyar nyelvű óra is megtalálható a heti órarendben. Az első osztály jelenleg tizenöt, a második, harmadik, és negyedik osztályok pedig egyaránt húsz fős tanulói létszámmal működnek.
Rólunk: Egy kizárólag német nyelven zajló általános iskolai képzéshez viszonyítva milyen nehézségei vannak a speciálisabb igényeknek megfelelni kívánó kéttannyelvű oktatás működtetésének?
Isabella Kirchmayr: Az eredeti tervünk az volt, hogy már az indulási évben kétnyelvű gyerekeket veszünk fel a magyar-német kéttannyelvű osztályba, olyan fiatalokat, akiknek mind a két nyelve ugyanolyan erős, lehetővé téve azt, hogy német és magyar nyelven egyaránt ugyanolyan tempóban tudjunk haladni a tananyaggal. Ez azonban egyfajta idea volt, ugyanis a gyakorlatban sok esetben előfordul, hogy a Magyarországról Ausztriába költöző családok egyáltalán nem beszélnek németül és így kerülnek be a gyermekek az itteni oktatási rendszerbe. Azok a magyar gyerekek, akik nem beszélik a nyelvet és a kéttannyelvű oktatás keretében egy viszonylag homogén, magyar osztályba kezdik el tanulmányaikat, lassabban tanulnak meg németül, mint az egy tannyelvű, vegyes nemzetiségű tanításban részt vevő fiatalok. Ez azért van, mert ebben a helyzetben a gyermekeken nincs akkora nyomás, hogy folyamatosan németül beszéljenek, hiába német nyelvű tanítójuk van, egymás között mégis magyarul kommunikálnak, ami lelassíthatja a tanulási folyamatokat. Az iskolában Nick Ildikó személyében egyetlen magyar nyelvű tanító foglalkozik a gyerekekkel, ezért az alapszabály az nálunk, hogy kizárólag akkor beszélhetnek magyarul a gyerekek, ha ő jelen van, különben meg kell magukat értetni az éppen az osztályteremben tartózkodó német nyelvű tanárral, már csak azért is, mert rengeteg olyan szituáció merülhet fel az iskolában, amikor gyorsan és egyértelműen ki kell magukat tudni fejezni német nyelven. A magyar-német kéttannyelvű oktatásnak természetes meg vannak az előnyei is az egynyelvű oktatással szemben.
Rólunk: Melyek ezek az előnyök?
Isabella Kirchmayr: Az előny egyértelműen az itt élő nagyszámú magyar nyelvű családok oldalán jelentkezik: Mind a két nyelven tanulva a tantárgyakat, a német és magyar nyelv folyamatosan, együttesen épül be a mindennapi nyelvhasználatba és az így szocializálódó fiatalok az egyiket megtanulva, míg a másikat megőrizve tudják majd azokat továbbadni a következő generációknak. Az pedig a számukra rendkívül előnyös helyzet, hogy iskolai kereteken belül, normál oktatási időben fejleszthetik mind a két nyelvet, nincs szükség a tanítási időn túli, más helyszíneken található egyéb ilyen jellegű foglalkozásokon részt venniük.
Rólunk: Négy éves tapasztalat birtokában elmondható az, hogy a magyar-német kéttannyelvű oktatási rendszerben is meg tudnak jól németül tanulni a magyar diákok?
Isabella Kirchmayr: Igen. Az ide beiratkozott gyerekeknek hivatalosan két évük van, hogy megtanuljanak németül írni, olvasni, fogalmazni, elérve azt az alapkövetelményt, hogy ötödik osztálytól tovább tudjanak lépni a középiskolai oktatás irányába, ami a néhány éves tapasztalat alapján úgy tűnik, hogy kivétel nélkül minden esetben meg is történik.
Rólunk: A 18. kerületben van a Bunte Schule. Elsősorban a kerületben és annak közvetlen környezetében élő diákokat íratják be a szüleik a magyar osztályokba vagy az egész városból érkeznek tanulók?
Isabella Kirchmayr: Mivel Bécsben az egyetlen lehetőséget a magyar-német kéttannyelvű oktatásban általános iskolai szinten a mi iskolánk biztosítja, ezért más kerületekből is vannak tanulóink. Számukra iskolabusz áll a rendelkezésükre az utaztatás nehézségeinek megoldása végett. A tapasztalatunk az, hogy az elmúlt egy-két évben már eleve az iskolaválasztást figyelembe véve költöznek magyar családok a körzetbe, a 9. 17., 18., 19. kerületbe, így egyre kevesebb a távolabbi városrészekből a kéttannyelvű osztályokba jelentkező tanulók száma. Az is tény, hogy a messzebbről érkező diákok jelentős része egy-két tanév alatt le is morzsolódik, a szülők átíratják őket egy, a lakóhelyükhöz közelebbi, nem kéttannyelvű iskolákba.
Rólunk: A következő tanévre mikor lehet beíratni a leendő tanulókat?
Isabella Kirchmayr: 2023. január 16-27. között lehet beiratkozni a Bunte Schule-ba. Ez gyermekenként egy órát vesz igénybe, mivel egyfajta játékos felmérés keretében meg kell vizsgálnunk a jelentkező iskolaérettségét. A fenti dátumon belül a magyar fiatalok beiratkozási időpontja január 20. A mai (november 7. – Szerk.) nyílt napon már egy előjelentkezési lap kitöltésével nyolc magyar szülő is jelezte beíratási szándékát. Nekik már órára pontosan meg van, hogy mikor jönnek az említett napon véglegesíteni az iskolába történő belépést.
Rólunk: Azok a leendő diákok, akik nem elsősként érkeznének, felvételt nyerhetnek a magyar osztályokba, és ha igen, kell nekik felmutatni bármilyen igazolást a német nyelvtudásukról?
Isabella Kirchmayr: Ők is beiratkozhatnak a magyar-német kéttannyelvű osztályokba, azonban ez nem túl szerencsés dolog, ugyanis a nyelvtudás nélkül jelentkező gyerekek egyértelműen lelassítják azoknak az osztályoknak az előrehaladását, amelyekbe újonnan bekerülnek. Természetesen számukra is rendelkezésre áll az a két év, amely alatt el kell érniük azt a fajta német nyelvtudást, amelyről a korábbiakban már beszéltünk.
A KLOSTERGASSE-I GIMNÁZIUMBAN 2023 ŐSZÉN INDUL AZ ELSŐ MAGYAR-NÉMET OSZTÁLY
Hollós József nyugalmazott pedagógus, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szerveztek Központi Szövetsége jelenlegi, és a Magyar Népcsoporttanács egykori elnöke vállalta magára évekkel ezelőtt a népcsoporti munka során felmerült igények alapján a magyar-német kéttannyelvű oktatás előbb általános iskolai, majd középiskolai szinten történő kialakításához vezető, az osztrák állam és a Magyar Népcsoporttanács között éveken át zajló egyeztetési és tárgyalási feladatokat. A cél az volt, hogy a magyar oktatás az osztrák iskolarendszerben is helyet kapjon. Az Oktatási Igazgatósággal történő többszöri egyeztetést követően nyílt lehetőség arra, hogy egy befogadó általános iskolában, a megfelelő engedélyeztetési eljárások eredményeként, 2019 őszén indulhatott meg a német-magyar kéttannyelvű oktatás a Bunte Schuleban oly módon, ahogy az intézmény igazgatónője, Isabelle Kirchmayr az előzőekben már tájékoztatta a rolunk.at olvasóit. Hollós József elmondta, hogy az Isabella Kirchmayr által is említett, előzetesen tervezett fele-fele arányú német és magyar nyelvű oktatás a Bunthe Schule-ban nem kerülhetett bevezetésre, mert az a fajta oktatási modell abban az időben került leváltásra, amely helyett a jelenleg is működő, részben, de a német nyelvvel nem egyenlő arányú magyar anyanyelven történő, kísérleti oktatási modell lett közösen kidolgozva és megvalósítva.
A Bunte Schule-val történő együttműködésre – Hollós József véleménye szerint – azért volt nagy szükség, mert az osztrák oktatási törvény lehetővé teszi ugyan, hogy az adott iskolában bizonyos létszám felett (12 fő – Szerk.) anyanyelvi oktatást kérő tanulók számára saját nyelvű oktatás legyen államilag biztosítva a jogszabályokban megfogalmazott óraszámban, de ez esetében csak az arra hatóságilag kijelölt intézményben valósítható meg, ami azt jelenti, hogy a gyermekeket az Oktatási Igazgatóság által megnevezett intézménybe kell átíratni, ami az elmúlt évek során nem sok sikert hozott a gyakorlatban. Hollós József véleménye szerint nagy felelősség hárul a szülőkre és a nagyszülőkre abban, hogy milyen a hozzáállásuk a magyar nyelv vonatkozásában. Tapasztalatai szerint, háttérbe szorítva a magyar nyelv gondozását, elsődlegesen arra fókuszálnak a szülők, hogy a gyermekek németül tanuljanak meg, elfelejtve azt, hogy az anyanyelv megtartásához az nem elég, hogy a fiatalok beszélik a magyar nyelvet, hiszen meg kell tanulniuk helyesen írni, és meg kell ismerniük népüknek történelmét, kultúráját. Az is tapasztalható, hogy az Ausztriába kiköltözött családok jelentős része az országot elhagyva, attól elzárkózva nem kíván a továbbiakban a magyar identitásával és ezáltal a nyelvének megőrzésével, tovább örökítésével foglalkozni.
Rólunk: Többek között Hollós József hathatós munkája által lehetőség nyílik arra, hogy 2023 őszétől már nem csak általános iskolai magyar-német kéttannyelvű oktatáson, hanem gimnáziumi szinten is tanulhatnak magyarul a diákok Bécsben. A jelenleg ismert fejlemények alapján mit lehet tudni erről?
Hollós József: Még korai fázisban vagyunk, nincs minden letisztázva a jövő szeptemberi iskolakezdéssel kapcsolatban, de annyi bizonyos, hogy el fog indulni a Klostergasse-i gimnáziumban a magyar nyelven történő tanítás, sajnos nem úgy, ahogy azt a Bunte Schule esetében is terveztük: magyar és német nyelven fele-fele arányban, de még jelenleg is folyamatosan keressük a legideálisabb megoldásokat. Pici lépésekkel van lehetőségünk most is előre haladni, de ha már sikeresen el tudunk ezen az úton is indulni, akkor adódhat esély arra, hogy még hangosabban hallatva hangunkat reménykedhetünk egy következő lépésben is.
Rólunk: Milyen nehézségekkel kellett, kell szembenézni a középiskolai magyar nyelvű oktatás megszervezése során?
Hollós József: A legnagyobb problémát az elmúlt másfél évben az jelentette, hogy nem lehetett tudni, hogy ki az illetékes hatóság a középiskolai szinten történő döntéshozatalban, a Bécsi Oktatási Igazgatóság, vagy az Oktatásügyi Minisztérium. Hosszú huzavona után végül ez év elején az Oktatási Igazgatóság döntési jogkörébe került az ügy. Ahhoz, hogy beindíthassuk ősszel a magyar nyelvű tanítást, megfelelő anyagi hátteret kell biztosítani a működéshez, hiszen egy magyar anyanyelvű pedagógust kell alkalmazni a képzési rendszerben, akinek fizetést kell adni. Szóban már ígéretünk van az ide vonatkozó hivatalos helyekről, hogy ez meg fog történni állami oldalról. A polgármester helyettes, a bécsi Oktatási Igazgatóság vezetője, és az üggyel foglalkozó munkacsoport is kifejezték akaratukat a magyar-német kéttannyelvű osztály gimnáziumi szinten történő elindításáról. A magam részéről heti rendszerességgel kommunikálva mindent megteszek, hogy felgyorsítsam a folyamatokat, azonban ez egy úttörő munka is, előtte nem volt ilyen jellegű gyakorlat, így nem mindig tudja az ember, hogy mikor hova nyúljon, hol próbáljon a leghatékonyabban nyomást gyakorolni. Mindezen túl, hasonló cipőben jár a horvát népcsoport is, akik szintén azon dolgoznak, hogy Ausztria fővárosában lehetőségük legyen saját nyelvű oktatást biztosítani a horvát anyanyelvű gyermekek számára. Az esetükben Burgenlandban adottak a lehetőségek, de nagyon sokan Bécsbe költözve igénylik az ott megkezdett kéttannyelvű oktatás itteni folytatását. Ez arra is lehetőség adhat, hogy a horvát népcsoporttal közösen lépjünk fel az azonos céljaink mentén.
A nagy álom, amit már évtizedek óda dédelgetünk és amelyben én is tevékenyen próbálok közreműködik, az, hogy ha Budapesten működhet egy osztrák iskola, akkor Bécsben is hozzunk létre egy magyar oktatási intézményt. Ezt azonban jóval magasabb fórumokon, miniszteri szinten lehet csak kezdeményezni és egyeztetni. Egy ilyen jellegű magyar iskola ügyében nagyon fontos kérdés az, hogy ha sikeresen megalapításra is kerülne az intézmény, akkor van e garancia arra, hogy tartósan, megfelelő számú magyar diák utánpótlással tud e rendelkezni a bécsi magyarság, igazolva az iskola létjogosultságát, a működésének szükségszerűségszerűségét. Ennek lehetősége elsősorban a szülők szubjektív döntésén alapszik, amit mi nem feltétlenül tudunk befolyásolni, és ahogy korábban már említettem, meg van az esély arra, hogy az itt élő magyar családok a gyermekeik neveltetése során elzárkóznak a magyar nyelv megőrzésének fontosságától. Egy ilyen méretű intézményesülést a legmagasabb szinteken előkészítve, tanulmányokkal, felmérésekkel igazolva lehet csak megvalósítani, nem is beszélve a megfelelő mértékű anyagi források hozzárendeléséről. Ez jelenleg egy vízió csupán, a Bunte Schule-val és a Klostergasse-i Gimnáziummal viszont a lábunk úgymond már bent van a kapuban.
Hollós József részletesen is beszélt arról, hogy véleménye szerint a cseh Komensky Intézet mintájára megvalósítható e Bécsben egy magyar nyelvű oktatási intézmény megalapítása:
Rólunk: Vannak már információk arról, hogy jövő év ősszel milyen módon kerül bevezetésre az említett középiskolai intézményben a magyar nyelven történő oktatás?
Hollós József: Az, hogy ténylegesen milyen jellegű oktatási modell lesz kialakítva az, attól is nagymértékben függ, hogy hány jelentkező lesz a meghatározott férőhelyekre. A gyakorlat az, hogy egy adott iskolába általában az adott kerületből, vagy annak környékéről jelentkeznek a tanulók. Ilyen módon a Bunte Schule negyedik osztályos diákjai, akik többnyire ugyanebben a körzetben élnek, jelenthetnek egyfajta alapot a beiratkozások tekintetében, de a felvétel lehetősége a város bármoly pontján élők számára is nyitott, és minden bizonnyal az ő jelentkezésükre is szükség lesz az elinduláshoz. A Bunte Schule esetében a magyar állam segítségével, a Bethlen Gábor Alap támogatásával, a város távolabbi pontjairól is megoldható a gyermekek 18. kerületbe történő utaztatása. Az is a jövő kérdése, hogy ez a fajta forrás a jövőben mennyiben tartható meg és kiterjeszthető e a gimnáziumi oktatás területére. A jelenkori gazdasági helyzetben érthető módon az is előfordulhat, hogy a tíz év feletti középiskolás diákok utaztatására nem jut finanszírozási keret. Ezek a gyermekek életkoruknál fogva már tömegközlekedéssel is eljuthatnak a magyar nyelvű oktatási intézménybe. Több nyitott dolog van még a jövő évi szeptemberi indulásig, amelyeket terveink szerint január elejéig minden oldalról letisztázunk, és akkor tudunk majd a széles nyilvánosság elé kiállva pontos információkat adni a magyar nyelvű oktatás 2023. évi tényleges lehetőségeiről.
Hollós Józseffel a továbbiakban arról is beszélgettünk, hogy mi motiválja abban, hogy nyugalmazott pedagógusként a bécsi magyar nyelvű oktatás lehetőségeinek kiszélesítésével már hosszú évek óta töretlenül foglalkozik, és arról, hogy a bécsi magyar népcsoporton belül zajló jelenlegi tendenciák alapján, milyen jövő várhat a bécsi magyarokra:
Kovács Attila
(fotó és videó: Kovács Attila)
A cikkben felhasznált kép- és videóanyag a bécsi Oktatási Igazgatóság és a Bunte Schule engedélyével készült.
Az íráshoz kapcsolódó ajánló:
- A Bunte Schule általános iskola weboldala
- Információk a Klostergasse-i Gimnáziumról
- Ausztriai Magyar Egyesületek és Szerveztek Központi Szövetsége
Akár ez is tetszhet
