Az 1993-ban alakult Salzburgi Magyar Egyesület elsődleges célja a magyar kultúra és nyelv ápolása, a magyar gyökerekhez való kötődés megtartása, erősítése a Salzburg városban és tartományban élő magyar közösségben. Fedőnévként, a 2018-as új vezetőség a SalzUNG nevet választotta, játékosan utalva a Salzburgban élő magyarokra, illetve arra a vágyukra, hogy kis ízt, „sót” vigyenek a helyi magyarok életébe.
Az egyesület vezetői, tagjai ehhez számos területen nyújtanak segítséget, adnak lehetőséget a térségben élők számára, hogy az érdeklődésükhöz, a korosztályukhoz és lehetőségeikhez mérten találjanak olyan területet a tevékenységek, programok között, amely adott esetben kikapcsolódást, elfoglaltságot, szórakozást vagy akár kulturális lehetőséget biztosíthat számukra. Azonban jogosan merülnek fel identitás-kérdések is az Ausztriában élő magyarok körében, amire szintén keresik a válaszokat, és a megoldásokat.
Mottójuk, az “Itthon Salzburgban!” is ezt a törekvésüket fejezi ki, hisz meggyőződésük, hogy ez a meseszép vidék, amelyet maguk választottak, csak úgy válhat az otthonukká, ha az itteni élet körforgásában stabil identitással, gyökereiket vállalva tudnak magyarként az osztrák társadalomban érvényesülni, jövőjüket alakítani. Ahogy azt Dr. Kotolácsi Mikóczy Ilona a SalzUNG elnöke, megálmodója fogalmazza: „Büszkék vagyunk rá, hogy a magyarok a világ e szegletében is megállják a helyüket. Boldogulásunkhoz, az itthon-érzés megtalálásához járul hozzá egyesületünk a magyar közösség összekovácsolásával.” Az egyesület elnöke, aki végzettségét tekintve jogász, nemzetközi joggal, emberi jogokkal foglalkozott sok-sok éven át az ENSZ illetve az Európai Parlament keretei között, felvidéki magyar származású. Pozsonyon, Budapesten, Kölnön és Brüsszelen át vezette az élete Salzburgba, ahol férjével és négy gyermekével élnek. Így talán még jobban érhető, miért is érezte úgy, hogy a „magyar diaszpóra identitással elvégzendő dolga van”.
Kiemelte, hogy az egyik fő feladatuknak tekintik, a hovatartozás megértését és alakítását. „Izgalmas kérdés ez itt, a nyugati diaszpórában, mely bennünket is kérdések, kétségek, meggyőződések elé állít nap, mint nap. Miért épp itt választottunk otthont magunknak?! Átmeneti ez a döntés, avagy választott hazánkként tekintünk Salzburgra?! Kit és mikor hajtott ide a szabadságvágy, egyáltalán ez volt-e a mozgatórugónk. Az 56-osok illetve az idősebb generációt illetően talán egyértelműek lehetnek a válaszok, nekünk, többieknek, száz és ezerféle ok játszott közbe döntésünkben. Mindenesetre kiváltságos pozícióban vagyunk a nyugati diaszpórák világában, hiszen Magyarország tőlünk nincs olyan messze, s a közép-európaiságot, mely – Kunderát idézve – sokkal inkább kultúra és sors, mint állam, itt is a maga teljességében meg tudjuk élni.”
Adódik azonban számos kérdés ennek kapcsán. Hogyan és kivel is lehetséges ennek megélése, az osztrákokkal való együttélésben, kisebbségben, vagy egymás mellett élésben?
„Egyesületünkön belül azon munkálkodunk, hogy magyarok és osztrákok között újra hidak épüljenek. Az elmúlt időszakban az a tapasztalat, hogy az osztrák gyakran már belefásult a befogadásba, hogy egy kalap alá veszi a „Gastarbeiter” címszó alatt az ide származottakat. Másik oldalról viszont, magyarok között járva sokszor találkozunk azzal a „hajmeresztő luxussal”, hogy az ember a kis körein belül mozogva nem nyit a környezet felé, nem tanulja meg a nyelvet, s bár napi 8-10 órában esetleg a helyi munkaerőpiac részeként éldegél, a privát időben online hírekkel, magyar TV-előfizetéssel, egy-két helyi magyarral barátkozva tölti ki az életét. Kettős élet ez, ahol sehol sincs igazán otthon az ember. Az ilyen egymás mellett élés nem más, mint kényszeredett tudomásvétel a másikról, annak megtűrése. Márpedig nem hiszem, hogy mi egy ilyen alárendelt szabadsággal megelégedhetünk. Illetve nem hiszem, hogy ez a fajta berendezkedés elégséges lehet például a gyerekeinknek, a diaszpóra másod, vagy akár harmad generációinak.
Éppen ezért dolgozunk a SalzUNGban egy együtt-létért, mely a megismerés, az elismerés és az egymás tiszteletén alapul. Utóbbi kettőt persze ki kell vívni. Merthogy az együttlétért meg kell dolgozni, kívülről nem jön a megmentés, a segítség. A szabadság nem azt jelenti, hogy egy kivándorlással elszakadok a nekem nem tetsző kötöttségektől s egyszerűen a kilométerekre bízom a boldogulásomat. A szabadság nap, mint nap döntés egy vállalt út mellett. Ebben a döntés-megerősítésben segít a mi egyesületünk az itt élő magyaroknak.
Lelkes csapatunk évről évre színvonalas rendezvényekkel, programokkal, találkozási lehetőségekkel várja az érdeklődőket. Gyerekeket, családokat és felnőtteket egyaránt igyekszünk megszólítani, s a különböző korcsoportok számára célzott, megfelelő programokat biztosítani. Folyamatosan figyeljük a pályázati lehetőségeket, de önerőből is megvalósítjuk terveinket. Nekünk ez az ügy fontos, így időt, energiát, s sokszor tényleg a családi kassza egy részét fordítjuk céljainkra.”
Ehhez valóban megpróbálnak minden területet lefedni, a gyermekektől a felnőttekig, a könnyed kikapcsolódáson át a komolyabb, irodalmi, kulturális programokon keresztül. Vannak időszakos, ad hoc projektjeik, mint például karácsonyi adománygyűjtés az erdélyi esztelneki gyermekotthonnak, rajzversenyek gyerekeknek, videó pályázatok közéleti témákról, magyar „kocsmakvízek”, zenés vacsora- és beszélgető estek. De emellett van néhány kiemelt, állandó projektjük is
Magyar Suli Salzburgban
2017-től szervezik a magyar ovis és iskolás foglalkozásokat. Ezekre továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek, hogy a jövőben minél több magyar gyermek számára legyen elérhető az anyanyelvi környezetben lévő tanulás lehetősége, hiszen erős, biztos anyanyelvi háttérrel a német iskolarendszerbe való tagozódás, érvényesülés is könnyebb, nem beszélve a gyerekkori érzékenység kezeléséről a hovatartozás, identitás témakörben. Felkészült, „csupaszív” pedagógusok várják a gyerekeket, az egész kicsiket, ovisokat a Brumi oviban, az iskolásokat a Pitypang Suliban, a kamaszokat pedig a SalzUNG Gimiben.
Határtalan – Grenzenlos – Művészeti projekt
Salzburg évszázadok óta a kultúra fellegvára. Nem csoda, hogy Mozart városa a maga hangulatos belvárosával, az azt körülölelő gyönyörű alpesi hegyekkel, kristálytiszta vizű patakokkal, folyókkal igazi ihletforrás művészek, tervezők számára. Az ide látogatót rabul ejti a Mirabell kert szépsége, A Salzach parti paloták fennköltsége, a Hohensalzburg várának mindig, minden szögből lélegzetelállító méltósága, s persze a hegyekről visszaverődő muzsika hangjai. Pillanatok – telis-tele varázzsal, ahol csodálatosan megfér egymás mellett a klasszikus elegancia a kortárs vonalakkal.
A salzburgi egyesület mottója: “Itthon Salzburgban”. Erre törekszik az ottani diaszpórában élő magyarság, s ehhez az itthon érzéshez járult hozzá a magyar művésztelep, ahova magyar alkotókat várnak egy hétre a városba, felfedezni azt, megismerni az itt élő embereket, köztük a SalzUNG közösségét, s a benyomásaikat vászonra vetni. A képzőművészet nemzetközi nyelve ugyanis egyaránt megszólított magyarokat, s nem magyarokat.
2019-ben szervezték meg az első művésztelepüket, s épp most szeptemberben készülnek az idei rendezvényre. A projekt keretében számos kiállítást, kulturális rendezvényt szerveztek – például a neves Berchtoldvillában, s mára mondhatjuk, hogy beszivárogtak Salzburg kulturális programkínálatába.
Salzburgi Magyar Minikönyvtár
2020 októberében indította el az egyesület a könyvtárprojektjét. Hisznek benne, hogy az olvasás nemcsak szép élményekkel gazdagít, de a közös magyar tudatot is erősíti, illetve a világ észleléséhez, megértéséhez az anyanyelven keresztül nagyban hozzájárul. Éppen ezért indult el a jelenleg 200-220 könyvet számláló magyar könyvtáruk, melyben gyermek-, ifjúsági- és felnőttirodalom egyaránt megtalálható. Az itt iskolába járó fiataloknak sokkal könnyebb az iskolai oktatás nyelvén, németül könyveket olvasni, s jóval komolyabb erőfeszítést igényel az anyanyelvi olvasás. Ezt próbálják projektjükkel orvosolni, magyar irodalmi csemegék, színdarabok bemutatásával, illetve közös feldolgozásával, s a „Vidd magaddal” című, épp íródó történelemkönyvükkel. A Magyar Kultúra Napján meghirdették egész ausztriai diaszpórára kiterjedő felhívásukat, „Magyarul olvasok” címmel. Öt korosztálynak gyűjtöttek össze könyvtáruk ajánlatából, a magyar irodalom nagyjaitól és kortárs íróktól, tíz-tíz művet. Keressük a diaszpóra kedvenc könyvét. A játékos felhívásról, könyvajánlóikról az ORF magyar adása is rendszeresen beszámol. Salzburgi Magyar Minikönyvtár című facebook csoportjukban jelenleg 228 aktív tag van. Könyvajánlóik, könyvklubjaik, író-olvasó találkozóik a járványhelyzetben is eljutottak az érdeklődőkhöz, hiszen a Lackfi Jánossal és Susan M. Papp kanadai magyar írónővel folytatott beszélgetések most is visszanézhetők honlapjukon és Facebook oldalaikon. Mára már sikerült egy kicsi klubhelységet is bérelni, így a személyes átadás-átvételen alapuló könyvtárazást az idén ősszel már térképre helyezhető, nyitvatartási idővel rendelkező könyvtár váltja fel.
Salzburgi Magyar Ünnepi Játékok
A diaszpóra közösségek számára minden magyar nyelvű, magyar kötődésű zene, koncert, színház, író-olvasó találkozó, kiállítás különösen nagy jelentőséggel bír. Egyrészt megerősíti identitásukat, kötődésüket, másrészt feltölti a lelkeket. Az sem utolsó szempont, hogy kulturális értékeiket is szívesen mutatják meg osztrák barátaiknak, ismerőseiknek. Ezért július 3-án – idén először – rendezték meg a „Salzburgi Magyar Ünnepi Játékok“ néven a hagyományteremtő rendezvényüket. A nagyszabású esemény programjaiban volt színházi előadás, zenei műsor, gasztronómiai fogások, felléptek helyi magyar művészek, zenészek, de amatőr képzőművészek, fotósok kiállításában is gyönyörködhettek a vendégek. Vendégelőadóként meghívták a felvidéki Kuttyomfitty társulatot, akik egy mesejátékot és táncházi vigadalmat varázsoltak a jelenlévőknek.
Egyesületük teljes mértékben politikamentes alapon működik, s nagy szeretettel várnak minden salzburgi magyart köreikbe.
Akár ez is tetszhet
