Különleges időutazással kezdődött február 7-én a hagyományos Magyar bál Felsőpulyán a Domschitz étteremben: a Csalafinta táncegyüttes közel hetven évet átfogó, színpadi elemekkel tarkított táncos produkciója a pulyaiak néphagyományait elevenítette fel. Az immáron huszadik alkalommal megrendezett jubileumi mulatságon mintegy százhetvenen vettek részt: helyiek, a régióból és Magyarországról érkezett vendégek együtt búcsúztatták a telet.
A Közép-burgenlandi Magyar Kultúregyesület által szervezett bál Felsőpulya közösségi életében központi szerepet tölt be, hiszen nemcsak a burgenlandi magyarság, hanem a város egyetlen farsangi bálja is. Az egyesület nevében Hausmann-Farkas Elizabeth elnök köszöntötte a megjelenteket, és az est háziasszonyaként is közreműködött. Johann Heisz polgármester, Dominkovits Miklós alpolgármester és Burgenland legnagyobb, farsangi hagyományokkal foglalkozó egyesülete a Die Krebsler Faschingsgilde képviselői nyitották meg a vigadalmat.
Marczis Krisztián táncpedagógus, a Csalafinta táncegyüttes vezetője örömmel mesélt az előkészületekről: „Számunkra a bál mindig fontos mérföldkő, mert az év közben, heti rendszerességgel gyakorolt anyagot itt mutatjuk be először, itt van a premier. Ezúttal két számmal készültünk. Az egyik egy szatmári táncokra épülő összeállítás páros táncokkal, verbunkkal és friss csárdással a Felső-Tisza vidék táncrendjei alapján. A másik betét egy nagyobb volumenű vállalás, ilyen korábban még nem volt sem a tánccsoport, sem a mi oktatói munkánk során. Létrehozásában egyik tagunk játszott kulcsszerepet. Az ő személyes élményei, emlékei, történetei, régi lejegyzései alapján dolgoztunk, beépítettük mindazt, amit átélt vagy összegyűjtött. Felsőpulyán eddig nem volt ehhez hasonló néptánc- vagy népzenei gyűjtés.”
A magyar gyökerekkel rendelkező Gertrude Gazilj-Toth gyerekként nagyanyjától magyarul tanulta az imádságokat, élete szerves része volt a magyar folklór. Tőle jött az ötlet a rendkívüli műsor színpadra állításához. „Idős felsőpulyai emberekkel készítettem interjúkat. Felidézték, miket énekeltek, hogyan táncoltak fiatalon. Mintegy ötven évvel ezelőtti, felsőpulyaiak által rögzített hanganyagokat hallgattam meg kazettáról, sikerült jónéhány dallamot és lépést összegyűjteni. Tanáraink, Krisztián és Magdi ezek alapján alkották meg a produkciót, terveink szerint majd ősszel a Háromtáncon is előadjuk.” – mesélte Gertrude Gazilj-Toth. Felsőpulya lakossága több nemzetiségből áll – horvátokból, magyarokból, osztrákokból és romákból -, ezt a sokszínűséget jelenítették meg a Csalafinta tagjai. Az előadásban életre hívták az egykori paraszti életet, prezentálták például a tollfosztást. A csaknem hetven évet átfogó időutazás óriási sikert aratott a bálon.
A nagy létszámú összejövetelen számos meghívott bálozó is megjelent. Horváth István, a Vas Vármegyei Roma Területi Nemzetiségi Önkormányzat elnöke először vett részt a rendezvényen. „A kapcsolatépítés számunkra nagyon fontos, a munkám része. Egy ilyen rendezvény jó alkalom arra, hogy az itt lévőkkel kialakuljon az együttműködés, amely később folytatódhat.” – árulta el.
A talpalávalót a Sopron környéki Lustige Buam szolgáltatta. A „Vidám Fiúk” néven futó trió vezetője, Baranyai Konrád elmondta: „Ágfalváról, Fertőrákosról és Brennbergbányáról érkeztünk, olyan településekről, ahol a német hagyományok ma is élnek. Mindhárman német nemzetiségi magyarok vagyunk, így egyaránt közel áll hozzánk a magyar és a német zene. Régóta ismerjük egymást, mindannyian több hangszeren játszunk. Első alkalommal zenélünk a bálon, vegyes repertoárral készültünk: lesz magyar, német és burgenlandi muzsika, a csacsacsától a latin ritmusoktól a twisten és rock and rollon át egészen a csárdásig, a polkáig gazdag a kínálatunk.”
Hausmann-Farkas Elizabeth, a Közép-burgenlandi Magyar Kultúregyesület elnöke az előző évet értékelte. „Számunkra a 2025-ös év több szempontból is aktív és eseménydús esztendő volt. Közreműködtünk Felsőpulya egész éves, jubileumi sorozatában, amely várossá avatásának 50., továbbá a térség – Felsőpulya, Alsópulya és Középpulya első írásos említésének 800. évfordulójáról emlékezett meg, mindemellett megvalósítottuk szokásos saját programjainkat. Februárban a Magyar bált, több héten át készültünk ősszel a Háromtáncra, a tradicionális Ferenc-napi búcsúra. Ez nemcsak az egyesület egyik legnagyobb eseménye – 2005 óta szervezzük –, hanem az autochton burgenlandi magyar közösség egyik legfontosabb találkozási pontja, a város kulturális kínálatának egyik állandó eleme. Különlegességét az adta, hogy magyarországi fellépők is érkeztek. Megszólítottuk a családokat és a gyerekeket: a húsvéti és az anyák napi kézműves foglalkozások, valamint egyházi és önkormányzati együttműködésben megvalósuló rendezvényeink erősítették a közösségi kapcsolatokat. Új elemként jelent meg az operettgála, amely helyben tette elérhetővé a műfajt, különösen az idősebb korosztály számára. A karácsonyi ünnepség ugyancsak kiemelkedő volt: első alkalommal mutattunk be az alsóőri Magyar Kultúr- és Táncegyesület (UKTU) néptáncosaival közösen pásztorjátékot. Megmutatkozásainkon szerepeltek saját hagyományőrző, kulturális csoportjaink – többek között a Vox Pannonia kórus, a másik énekkar, az egykori Csárdás Lányok és Fiúk néptáncegyüttes, akik ma már Csalafinta néven működnek, a Colourful Dancers, valamint a Felsőpulyai Népiskola diákjai Mohl Diána vezetésével. Tevékenységünket egyre szélesebb földrajzi és generációs kör bevonásával tavaly is a hagyományőrzés, a közösségépítés és a partnerségek ápolása, újak kialakítása jellemezte, szoros a kapcsolatunk például Zsirával, Locsmánddal.
Szervezeti megújulás is történt: az októberi tisztújító taggyűlésen új elnökség alakult, amelyben korábbi és új tagok egyaránt szerepet vállalnak, új lendülettel, innovatív ötletekkel folytatjuk a megkezdett munkát.
A havi rendszerességgel megtartott nyugdíjas délutánok továbbra is népszerűek, zenés produkciók, közös sütés-főzések és kötetlen beszélgetések várják a szépkorú érdeklődőket. – mondta el az elnök.„A mostani jubileumi bál unikális kulturális csemegével indul, a Csalafinták egyedülálló időutazásra repítik a bálozókat. A felsőpulyai népi örökségből csemegéznek népdalokkal, néptáncokkal. A jelenetek díszlete ugyancsak figyelemreméltó, hiszen Maurer Rezső felsőpulyai magyar népművész, fafaragó és festőművésztől származnak. A bútorok az egyesület székhelyén kaptak állandó helyet.”– tette hozzá Hausmann-Farkas Elizabeth.
A 2026-os folytatásban is mozgalmas repertoár várható. Az egyesület az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára fókuszál, ünnepi konferenciát és megemlékezést készítenek elő több település és iskola bevonásával.
Fotók: Gombás Mónika
Akár ez is tetszhet
