A Bornemisza Péter Társaság szervezésében tartottak kötetlen beszélgetést az Ausztriában működő magyar nyelvű médiumok működési elveiről június 8-án a Bécsi Magyar Otthonban. A kerekasztal-beszélgetés meghívott médiumai között volt az ORF Magyar Népcsoport-szerkesztősége, a Bécsi Napló és a Rólunk.at is.
Három különböző médium, háromféle szerep, egy közös cél. Ausztriában jelenleg több, egymástól független csatornán is tájékozódhat a magyar nyelvű közönség. Az ORF – az osztrák közszolgálati média – törvényben előírt feladata, hogy magyar nyelven is tájékoztassa és szórakoztassa az őshonos magyar népcsoportot. Emellett működik a Rólunk.at online magazin, amely ugyancsak az ausztriai magyar népcsoportot igyekszik elérni és identitása megerősítését szolgálja. A harmadik szereplő a több mint 45 éve működő Bécsi Napló, amely a határon túli magyarokat célozza meg – határtalanul. A bécsi kerekasztal-beszélgetésen mindhárom médium képviselője részt vett: Kelemen Dorottya, az ORF Népcsoport-szerkesztőségének vezetője, Deák Ernő, a Bécsi Napló főszerkesztője és Molnár Barbara, a Rólunk.at főszerkesztője. A beszélgetésbe bekapcsolódott Fetes Kata, a Bécsi Napló online szerkesztője is. Egyetértettek abban, hogy bár a finanszírozásuk és működési modelljük eltér, közös céljuk, hogy az ausztriai magyar közösséget megszólítsák – függetlenül attól, hogy valaki népcsoporti tagnak számít-e vagy sem. Ausztriában a Népcsoporttörvény határozza meg, hogy kik tartoznak az államilag elismert hat ( szlovén, horvát, magyar, roma, szlovák, cseh) népcsoporthoz: azok az Ausztriában élő osztrák állampolgárok, akiknek nem a német az anyanyelvük és egyedi kulturális gyökereik vannak. A Burgenlandban élő őshonos magyar népcsoport mellett, 1993-ban a bécsi magyarságot is elismerték a magyar népcsoport részeként.
A beszélgetés moderátora Martos Péter, a Bécsi Napló újságírója volt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy nem az olvasók száma, hanem a közösségépítés a legfontosabb. A magyar nyelvű sajtó szerepe nemcsak az informálásról, hanem az identitás megerősítéséről, az összetartozás érzésének fenntartásáról is szól – akkor is, ha a közönség nem az autochton népcsoport tagjának vallja magát. A szakmai beszélgetés során szóba került a magyar médiumok témaválasztása is: gyakran olyan események kapnak nagy hangsúlyt, amelyek marginális jelentőségűek, míg fontos ügyek elsikkadnak. „Ez is egyfajta narratívakezelés – hogy mi válik láthatóvá, és mi nem.” – vetette fel Deák Ernő a Bécsi Napló
főszerksztője. „A mi működésünket az ORF-törvény határozza meg, addig tudunk nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér. A hivatástudat, a lelkesedés hajt minket. És persze a közösség.” – tette hozzá Kelemen Dorottya, az ORF Népcsoport-szerkesztőségének vezetője.
Mivel az Ausztriában életvitelszerűen élő magyarok száma meghaladja a százezret, a legerősebb vita az volt, hogy a népcsoporti tagokon kívül el kell-e érnie az ausztriai magyar nyelvű médiumoknak a diaszpóra tagjait, vagy azokat, akik nem vallják a népcsoporthoz tartozónak magukat. Az ORF törvényi előírás szerint a népcsoport tagjait célozza, míg a Rólunk.at a népcsoporti témák mellett egy-egy cikkben az Ausztriába bevándorló magyarságot is igyekszik megszólítani, addig a Bécsi Napló pedig az egész diaszpóra széles spektrumát kívánja elérni.
Ez a rendezvény – mint az első közös, nyilvános beszélgetés – új irányokat nyithat az ausztriai magyar médiában. A résztvevők egyetértettek: fontos folytatni a párbeszédet, és közös megoldásokat keresni. A naprakész hírek közlése nem minden médium számára prioritás. A Bécsi Napló például kéthavonta jelenik meg, és kifejezetten azokat az információkat részesíti előnyben, amelyek tartós érvényűek. Az újság online felülete három nyelven (magyar, német, angol) is közöl cikkeket, de nem fordítanak le mindent és nem mindent szó szerint. „Mindhárom nyelv más közönséget céloz meg, más tartalommal.” – mondta Fetes Kata, a Bécsi Napló online felületének szerkesztője. „Érdekes módon nem a magyar nyelvű anyagaink a legolvasottabbak – a német és angol nyelvű cikkeknek is komoly olvasótábora van.”– tette hozzá. Német nyelvű cikkek a Rólunk.at oldalán is olvashatók, a Bécsi Napló online kiadásához képest az jelenti az eltérést, hogy a cikkek szó szerinti fordításban olvashatók. „Ennek oka egyrészt, hogy azok a népcsoporti tagok, akiknek még nem volt lehetőségük megfelelő magyar nyelvoktatáshoz jutni, szintén tájékozódhassanak a népcsoportot érintő kérdésekről, eseményekről, valamint, hogy a többségi társadalom érdeklődő tagjai számára német nyelven is elérhetők legyenek az információk.” – tette hozzá Molnár Barbara, a Rólunk.at főszerkesztője. A nyelv nem kizáró tényező – ez többször is visszatérő gondolat volt. A szerkesztők szerint sokszor az a fontosabb, hogy valaki érzelmileg kötődik-e a magyarsághoz, mint az, hogy tud-e magyarul.
A rendezvény egyik fontos üzenete az volt, hogy a cél nem pusztán az információközlés, hanem a szórakoztatás mellett a magyar szó fenntartása Ausztriában. Ez a „magyar hang” nemcsak azokhoz szól, akik első nyelvként használják a magyar nyelvet, hanem azokhoz is, akik már csak ritkán beszélik. Másréti Kató Zoltán, a konferencia-beszélgetést szervező Bornemisza Péter Társaság elnöke hangsúlyozta, hogy ez a találkozó legyen egy kezdőpont, és ne egy egyszeri fellángolás, így a program folytatása várható.
Fotók: Horváth Nóra
Akár ez is tetszhet
