Kisebbségi Oktatásügyi Fórum 2022

Az Oktatási Minisztérium a burgenlandi és a karintiai Oktatási Igazgatóságokkal minden évben közösen szervezi meg a Kisebbségi Oktatásügyi Fórumot, ahol a résztvevők az oktatási és nyelvpolitika aktuális fejleményeit vitatják meg. Idén, szeptember végén „Z generáció: így beszél és gondolkodik a népcsoportok fiatal nemzedéke“ címmel várta a rendezvény a népcsoportok képviselőit, s elismert szakértőit.

Az Oktatási Minisztérium a burgenlandi és a karintiai Oktatási Igazgatóságokkal közösen, a „Z generáció: így beszél és gondolkodik a népcsoportok fiatal nemzedéke“ címmel tartotta meg az idei Kisebbségi Oktatásügyi Fórumot (FORUM Minderheitenschulwesen 2022), amelyre a népcsoportok képviselőit, elismert szakértőit, valamint idén rendhagyó módon – a témából adódóan – az érintett diákokat is várták.

A rendezvény alappillérét idén is a népcsoporti nyelveken való oktatás, s az ehhez szükséges módszerek megvitatása jelentette, a résztvevők a Fórum keretében érveket, narratívákat kerestek, amelyek segítik a fiatalokat, szülőket, az iskolaigazgatókat és a társadalom többi rétegét meggyőzni a népcsoporti nyelven történő általános oktatás fontosságáról, valamint hozzáadott értékének jelentőségéről. A Fórum egyik másik fontos alapelve a folytonosság, hiszen a szervezők minden évben ott folytatják a témákat, párbeszédeket, s mindennemű eszmecserét, ahol előző évben abbahagyták.

A Fórumon a magyar népcsoportot Pathy Lívia, a gimnáziumok és szakgimnáziumok magyar nyelvi szakfelügyelője, Zsótér Iris, a Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium igazgatója, Erlinghagen Erika, a Bécsi finnugor tanszék vezetője, Somogyi Attila, a Magyar Népcsoporttanács elnöke, Hollós József, a Magyar Népcsoporttanács korábbi elnöke valamint Kántor Christian, a Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület elnöke képviselte.

Pathy Lívia, a gimnáziumok és szakgimnáziumok magyar nyelvi szakfelügyelője a fórumról:

– A Fórumot 2015 óta évente egy alkalommal rendezi meg az Oktatásügyi Minisztérium, a burgenlandi magyar, horvát, illetve roma népcsoport, valamint a karintiai szlovének képviseltetik magukat ezen a rendezvényen, így évről-évről felváltva Bécsben, Burgenlandban és Karintiában kerül sor erre a rendezvényre – nyilatkozta Pathy Lívia.

2020-ban a távoktatás és a népcsoporti nyelvek összefüggésére, az ezzel kapcsolatos tapasztalatokra, valamint jövőképre helyezték a hangsúlyt, a tavalyi évben pedig a népcsoportnyelvek munkaerőpiacon való szerepéről értekeztek a résztvevők. Idén a mozaik egy másik darabját választották: azt kutatták, hogy miért tanulják és használják a fiatalok a népcsoportnyelveket, valamint hogyan lehetne minél inkább ösztönözni őket abban, hogy a népcsoportkultúrát továbbvigyék. Annak érdekében, hogy a fiatal generáció ne csak a fórum témája, hanem tényleg részese legyen az eseménynek, diákokat, fiatal tanárokat, művészeket is meghívtak az eseményre.

 –  A Fórumnak nem az a feladata, hogy ott döntések szülessenek, és ezeket rövid időn belül megvalósítsák, nem egy kívánságlistát adnak le a résztvevők, amit a minisztériumnak meg kell valósítani, ez egy közös gondolkodás, tervezés, a problémás kérdéseken való tanakodás és megoldáskeresés, természetesen bízunk abban, hogy előbb-utóbb válaszokat találunk a kérdésekre, valamint megoldásokat a problémákra. – hangsúlyozta Pathy Lívia a Fórum céljáról, illetve módszeréről.

A rendezvény jelentőségéről, a népcsoportnyelv tanításának fontosságáról az elemi iskolában, valamint a középiskolában, illetve a felmerülő nehézségekről Somogyi Attilát, a Magyar Népcsoporttanács elnökét kérdeztük:

– A népcsoportnyelv tanításával kapcsolatos fő problémánk, hogy nagyon sok gyerek „elveszik” az oktatásban. Nyilvánvalóvá vált, hogy az úgynevezett „átmenetekben” az óvodákból – már főleg olyan óvodákra értendően, amelyek kétnyelvűek – azokba a népiskolákba, amelyek már nem kétnyelvűek, problémák alakulnak ki, hiszen nem lehet mindenhol folytatni a népcsoportnyelven való tanulást. Második nagy veszteség, amikor a népiskolából átmennek a gyerekek a középiskolába, illetve annak alsó tagozatába, hiszen ott sem mindenhol biztosított, hogy a népcsoportnyelv oktatása a megfelelő módon történjen. A középiskola alsó tagozata és a felső tagozata közti „átmenetnél” is veszteségekkel állunk szemben, hiszen ismerjük a saját iskolarendszerünkről Burgenlandban, hogy a gyermekek, ha jönnek a népiskolákból a középiskolába, valamint később a felsőtagozatba, ott nem tudják a legtöbb esetben folytatni, se kétnyelvűen, se anyanyelvűen az oktatást, hiszen ez nincsen minden járásban, faluban, községben biztosítva. Itt nagyon sok fiatal elveszik, ami a népcsoportnak nagy problémát jelent. Igaz, hogy minden járásban van egy iskola, de hogy az iskola, középiskola vagy a felsőtagozat felajánlja-e a népcsoportnyelvet az már személyes dolgoktól is függ, hogy hogyan áll egy igazgató vagy egy igazgatóasszony a népcsoportnyelvhez, hogy felajánlják-e, illetve hogy van-e elég igény – itt a szülők visszajelzése is nagyon fontos. Konkrét számok nekünk sajnos Burgenlandban nem voltak, érdekes lenne azonban megnézni, hogy hányan vesznek el ezen az „átmeneten”. Statisztikák is kellenének, hiszen ezek alapján jobban is lehet követelni kéréseinket a politikától.

A többi népcsoporttal való egyeztetésről, megbeszélésről, hogy milyen irányba szeretnének közösen haladni így nyilatkozott:

– Burgenlandból diákok is részt vettek az eseményen, akik a Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnáziumba járnak. A burgenlandi részről, a Felsőőri gimnáziumból jelenlévő diákok is elmondták az ő szemszögükből, hogy nekik mi a fontos az oktatásban. Tulajdonképpen ez egy fórum volt, ahol azt vitattuk meg, hogy hogyan tovább, s hogy mik a problémák. Aztán munkacsoportokat alakítottunk ki, ahol összeültünk a fiatalokkal. Az fontos szempont volt, hogy a fiatalok részt vegyenek minden témakörben. Tulajdonképpen a közös konkluziónk az volt, hogy a problémákat minisztériumi, illetve szervezési segítség, illetve anyagi források nélkül nem olyan könnyű megoldani.

A jövőt illetően Somogyi Attila arra is kitért, hogy továbbra is évi egy alkalommal meg szeretnék tartani a Fórumot, valamint a népcsoportnyelv ügye tematikusan más rendezvényeken, mint pl. a FORUM 4 BURGENLAND-on, is folytatódni fog.

Gombos Gréta írása