Konferencia az ausztriai magyar közösség nyelvhasználatáról

Változatos magyar nyelv címmel szervezett konferenciát az alsóőri Imre Samu Nyelvi Intézet és az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke november 3-án. A tudományos szimpóziumot „200 év a tudás és a társadalom szolgálatában” mottóval a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként szervezték meg. A téma az ausztriai magyar közösség nyelvhasználata, nyelvi jogai és oktatási helyzete volt, bemutatkozott az alsóőri Magyar Média és Információs Központ (UMIZ), az Imre Samu Nyelvi Intézet és a bécsi Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete (AMAPED).

A három évvel ezelőtt indult „Változatos magyar nyelv” elnevezésű konferenciasorozat résztvevői először a kárpátaljai, második alkalommal a horvátországi magyarság nyelvét vizsgálták. Ezúttal „A magyar nyelv és magyar népcsoport Ausztriában: kalandozás a nyelvterület nyugati peremén” című téma volt terítéken. A szakmai program a határon túli magyar nyelvhasználatot, kultúrát és társadalmi kontextust szemléltette.

Az Egerben megrendezett jubileumi tudományünnepen a bevezető előadást Szoták Szilvia, az Imre Samu Nyelvi Intézet elnöke jegyezte, aki az ausztriai magyar nyelv általános jellemzőit és a helyi közösségek nyelvhasználatát mutatta be, különös tekintettel az autochton (őshonos) és az allochton (bevándorló) csoportokra. Az előadó a 2007-es alapítástól napjainkig tekintette át az Intézet munkáját, kiemelte a 2021-es online diaszpórakutatást Ausztriában, valamint a tavaly indult Terminológiai Stratégiai Projektet, amely a Magyar Tudományos Akadémia nemzeti kiemelt kutatása. Erről, „A nyelvitájkép-kutatástól a terminológiáig” című beszámolójában informálta a közönséget.

„A huszonöt kutató közreműködésével megvalósuló, négyéves program célja egy kilencnyelvű adatbázis létrehozása, amely az oktatási terminológiát gyűjti össze a Kárpát-medence egész területéről. Az információs bank a jövőben ingyenesen hozzáférhető lesz, nemcsak fordítók, tolmácsok és pedagógusok munkáját segíti, hanem minden érdeklődő számára hasznos forrásként szolgál majd.” – mondta el Szoták Szilvia, aki szólt a 2021-ben elindított szociolingvisztikai felmérésről is: „Közel 1500 ausztriai magyar töltötte ki a kérdőívet, amely tizenegy területet érintett, többek között a többgenerációs nyelvhasználatot, a gazdasági tényezők és a nyelv kapcsolatát, a civil szervezetek és a vallási élet szerepét, valamint a névhasználati szokásokat.” A burgenlandi nyelvi intézet vezetője úgy véli: „A magyar nyelv megőrzése csak akkor lehetséges, ha a gyerekek már kiskoruktól kezdve találkoznak vele az oktatásban is. Gyakori ugyanis, hogy a szülők a német iskolát részesítik előnyben, úgy gondolják, úgyis megtanulja a nyelvet majd otthon. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a környezeti nyelv hatása rendkívül erős – a gyerekek az iskolarendszerbe kerülve szinte minden nyelvi színtéren németül kommunikálnak. Ha pedig nem járnak magyar közösségbe, délutáni iskolába vagy például cserkészfoglalkozásra, a magyar nyelv gyakorlására egyre kevesebb lehetőség marad.

A család önmagában nem tudja pótolni az intézményes oktatás szerepét. Elengedhetetlen, hogy a fiatalok minél hamarabb bekapcsolódjanak a magyar nyelvi közegbe – akár tanulás, akár közösségi élmények által.”

– hangsúlyozta Szoták Szilvia.

A diaszpóra magyaroktatásáról adott elő Mentsik Szilvia, a bécsi Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete (AMAPED) elnöke, aki a 2004-ben létrejött szervezet nyelvmegtartó jelentőségét mutatta be prezentációjában. Az egri konferencia résztvevői átfogó képet kaphattak arról, hogyan működik a bécsi magyaroktatás, milyen keretek között, milyen eredményeket ért el az egyesület az elmúlt évtizedekben.

„Foglalkozásainkon jelenleg közel háromszáz tanuló vesz részt, mintegy négyszáz szülő, valamint húsz pedagógus alkotja közösségünket. Intézményünkben különösen fontos szerepet kap a modern nyelvi képzés, valamint a kapcsolattartás a világ más tájain élő magyar származású fiatalokkal és tanárokkal.

Ennek egyik példája a nemzetközi szavalóverseny, amelyet immáron több, mint 25 éve szervezünk. Ringató programunkon az édesanyák és édesapák kisgyermekeikkel együtt élhetik át az éneklés, a mozgás és a közös játék örömét a magyar népdalok és népi játékok gazdag repertoárjával. Óvodai nevelésünk komplex pedagógiai rendszerre épül, a foglalkozások játékosak, szerves részük a mozgásos fejlesztés, amely a gyerekek testi és lelki egyensúlyát egyaránt támogatja. A 3–6 éveseknek szóló Zenemanók foglalkozások egyszerre fejlesztik a gyermekek anyanyelvi készségeit és zenei érzékét. Egyesületünk 2013 óta aktív tagja a Tehetségpontok nemzetközi hálózatának. Mindemellett különféle nyári táborokat kínálunk iskolás korúaknak, amelyekben a tanulás mellett a közösségépítés és az élményszerű tapasztalatszerzés áll a középpontban.” – foglalta össze a bécsi szakember, aki felhívta a hallgatóság figyelmét arra is, hogy az AMAPED teljesítménye erős társadalmi összefogással valósulhat meg: pedagógusok, szülők és önkéntesek közösen dolgoznak azon, hogy a Bécsben és környékén élő magyar gyerekek számára megmaradjon és tovább erősödjön a magyar nyelv és kultúra.

A rendezvény nemcsak a szakmabeliek, hanem az eseménynek helyet adó egyetem hallgatói számára is értékes tapasztalatot kínált: megtudhatták, hogy a minőségi magyaroktatás nem kizárólag állami keretek között valósulhat meg, hanem egyesületi formában is.

Kelemen László régiós alelnök, az alsóőri Magyar Média és Információs Központ intézményvezetőjének előadása részletezte, hogy miként járul hozzá az intézmény a burgenlandi magyar népcsoport kulturális, oktatási és közösségi életének erősítéséhez, beszélt az őrvidéki magyarság történelmi, társadalmi és nyelvi sajátosságairól, valamint az intézmény közösségépítő és kulturális rendeltetéséről. A központ munkája kiterjed a médiatevékenységre, az információszolgáltatásra, a magyar nyelv és identitás megőrzését célzó projektek támogatására is.

„Az UMIZ tevékenysége több területet ölel fel: könyvtári és levéltári gyűjteményeket gondoz, adatbázisokat épít, kulturális és művészeti programokat szervez, valamint többnyelvű gyermekkönyv-sorozatot ad ki UMIZ4KIDS néven.

A központ munkájában hely- és régiótörténeti, irodalmi, művészeti, nyelvtudományi és óvodapedagógiai bizottságok vesznek részt. A Samu Imre Nyelvi Intézet révén az UMIZ aktívan bekapcsolódik tudományos kutatásokba, konferenciákba és a TERMINI Kutatóhálózat munkájába. Az intézmény médiatevékenységet is folytat, több online csatornán tart kapcsolatot a közönséggel, valamint kiemelt figyelmet fordít az őrvidéki magyar nyelv, kultúra és identitás megőrzésére. Munkánk jelentős szerepet játszik az ausztriai magyar közösség kulturális önazonosságának erősítésében, az anyanyelv ápolásában és a határon átnyúló szakmai kapcsolatok fenntartásában.” – körvonalazta az intézményvezető.

Az egri tudományos szimpózium az anyanyelv és az identitás megőrzésének fontosságáról, továbbá az oktatási és közösségi kezdeményezések jelentőségéről adott átfogó képet három intézmény – az Imre Samu Nyelvi Intézet, az AMAPED és az UMIZ – munkáján keresztül.

Kiemelt kép: Kelemen László