A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület 2022-ben Őrség című folyóiratában adta közre a felsőőri Topler János helytörténeti munkáját, amelynek címe Felsőeőr leírása. Eredete, alakulása, története és tényállása. A felsőőri nép számára. A szerző 1946 karácsonyán kezdte el írni könyvét és 1960-ban kibővítve és átdolgozva fejezte be. Felsőőr városa 2027-ben ünnepli alapításának 700 éves jubileumát. Topler János művét ebből az alkalomból részletekben fogjuk közölni.
Dr. Luther Márton szül. Eislebenben 1483. november 10-én, meghalt 1546. február 18-án. Kálvin János szül. Noyonban 1509. július 10-én, meghalt 1564. május 27-én.
Fülöp Márton lelkészünket 1663-ban is a pozsonyi vártörvényszék elé akarták idézni ahonnan a nápolyi gályarabságra vitték volna, mint ahogy 26 más protestáns papokat elvittek oda és 12 évi rabság után Ruyter Adrián Mihály holland tengernagy erélyes fellépésére bocsátották szabadon 1676. február 11-én. Ezen hitvalló lelkészek szenvedésének és megszabadulásásnak emlékezetére Debreczenben a református nagytemplom és a főiskola között emlékoszlop állítattván fel 1895-ben. Ezen oszlop elején egy bronzzal bevont gálya csillog alatta a felirattal: „Ruyter Adorján Mihály tengernagy a Szabadító” 1676. február 11-én.
A sajóparti ütközet után III. Frigyes a harcias osztrák herceg a menekülő IV. Béla királyt Ausztriába csalta, s ott elszedte kincseit. Hitszegő eljárását még azzal tetézte, hogy a tatárokkal versenyt pusztította a nyugati széleket, s az Ausztriába menekülő magyarokat kifosztotta. A tatárok távozása után még 1242-ben visszafoglalta IV. Béla a három
vármegyét, majd új háború tört ki a nyugtalan herceggel. A csata a Lajta mellett Németújhely közelében folyt le 1246. június 15-én a németek javára ám mindjárt a csata kezdetére elesett vezérük a harcias Frigyes herceg. Erre II. Ottokár cseh király elérkezettnek látta az időt, hogy Ausztria fölött is uralkadó lehessen haddal támadta meg Habsburg Rudolfot. Ám Rudolf viszont Kun László magyar királyt hívta segítségül. Mire a túlerős magyar lovasság taktikáját a csehek nem ismerve a rettenetes lovasrohamat ki nem állva, megfutamodtak a Dürnkurt melletti (morvamezei) csatában maga a nyugtalan és fennhéjjázó Ottokár is elesett 1278. augusztus 28-án. Így alapította meg Rudolf Ausztriában a Habsburg házat magyar lovassággal, hogy későbben mindvégig ellensége legyen a magyaroknak.
A régi német családok közül az egyedüli Khloyber család emeltetett július 6-ról kelt adománylevél szerint Rudolf császár és király által (1579-1612) a „Birodalmi lovag”-i rangra Ritter von Khloyber előnévvel. Johannes v. Khloyber mint testőre, rábírta II. Rudolfot, élete megmentése kedvéért 1608. február 1-jén a Mátyás főherceggel való kenyértörés helyett a békés megoldást ajánlva és egyeztetve nyerte ezen előnevét czimerrel.
A címerpajzsban 4 vörös és 3 fehér csík ferdén a közepén álló barna medvével, a medve fején az ötágú nemesi koronával. A lengyel családok között is vannak nemesek, sőt magyar nemességgel is bírnak pl.: Csernáczky, Faroky, hrabovai Hrabovsky, Jezerniczky, Sterniczky, Zábovsky. Nemességét bebizonyítva nemesi oklevéllel 1598-ból Sterniczky Péter és neje Buchowaczky Anna, Sterniczky Pál, Miklós, Luczia és Anna. Úgy szintén testvére Sterniczky István és ennek gyermekei: Sterniczky Farkas, István és Margit.
Felsőeőri Pyrker János László lilienfeldi apát (1812), szepesi püspök (1818), velenczei patriarcha (1820), 1821-ben dalmát prímás és császári titkos tanácsos, 1827-től pedig egri érsek. Szíve Egerben nyugszik, míg teste kívánsága szerint Lilienfelden nyugszik. Egerben tanítóképzőt és rajziskolát alapított, a szegények valóságos Atyja, szeretetre méltó ember, a tudományok és a kultúra mívelője. Született Nagylángon Fehér vármegyében 1772. november 2-án, meghalt Bécsben 1847. december 2-án.
1605 nyarán pedig Bocskay István hajdúvezére Némethy Gergely főkapitány is nagyban hozzájárult a reformáció megerősödéséhez, amennyiben itt Felsőőrött a katholikuspárti labanczokat jól elverte, úgyszintén Bethlen Gábor lobogói is győzelmesen lengedeztek egészen ezen mi vidékünkig.
Tölly Jakab unokája és a kurucz hadnagy Tölly János fia volt Tölly Márton, aki felsőőri református egyházunknak lelkésze volt 1732 tavaszától 1755. augusztus 9-ig, mikor gyötrő betegsége folytán hivataláról lemondott. 1710-ben a pestis dühöngött egész Vasvármegyében, így Felsőeőrött is rengeteg áldozatot szerzett ezen undok betegség a nép közül. Ekkor halt meg e fentemlített Tölly János kuruchadnagyunk özvegye Szabó Kata is, mint jövendőbeli lelkipásztorunk édesanyja. Így Tölly Márton korai árvaságra jutván 1714-ben a győri iskolába ment, hol egy évet töltött, onnan Pápára az akkoriban oly virágzó Collegiumba ment, ott hat évig tanult. Onnan 1721-ben Erdélybe, a
marosvásárhelyi collegiumban tanult 9 évig, honnan Gyulafehérvárra került egy évig mint tanító. Azután Tevelen félévet mint lelkész töltött, honnan ide hazájába rendeltetett. Ezen sokat tanult és tapasztalt, széles tudományú derék lelkipásztorunknak köszönhetjük, a születettek anyakönyvének 1732-beni megkezdését és folytatását. Feleségül vette 1732. június 13-án a szerecsenyi predicatornak néhai Környey Sámuelnek és nejének néhai Erdély Judithnak hajadon leányát, Sárát (Szerecseny kisközség Győrmegyében, Pápától 16 km távolságra, a Gecse, Gyarmat, Gyömöre közötti vasút mellett.) Tölly Márton született 1698-ban, meghalt 1761. évi március hó 7-én. Fia volt Tölly Sámuel, ki született 1735. augusztus 15-én. Ő írta ezen iratában, mit oly pontosan tudok állítani, hogy mikor és hogyan ment végbe a
kurucz háború Felsőőrött. Meghalt 1801. április 19-én.
Szöveg: BMKE, Őrség 64./2022
Kiemelt kép: A Khloyber család címere, Topler János rajza. Fotó: BMKE
Akár ez is tetszhet
