Magyar cserkészmozgalom Ausztriában

Tegyél másokat boldoggá és te magad is boldog leszel, és ha ezt teszed, általad teljesedik be Isten akarata.

Lord Robert Baden-Powell, a cserkészmozgalom alapítója

A cserkészet a világ legnagyobb gyermek- és ifjúsági mozgalma. Több, mint 200 országban 38 millió cserkész tanul, gyakorol és dolgozik azért a közös célért, hogy segítsék egymást és persze magukat abban, hogy aktív és elkötelezett felnőttekké váljanak. Egészen kicsi gyerekek is csatlakozhatnak, és van, aki egy életen át aktív és boldog tagja marad a mozgalomnak. Beszélgetőtársunk is már kisgyerekként járta az erdőket cserkésztestvéreivel. A Bécsi Magyar 72. Sz. Széchenyi István Cserkészcsapat parancsnokával, Póser-Piroska Ildikóval beszélgettünk.

Rólunk: Jelenleg családoddal Bécsben élsz. Hol születtél?

Póser-Piroska Ildikó cst.: Marosvásárhelyen születtem, Szovátán nevelkedtem, és két és fél éves korom óta élek Ausztriában. Családommal menekülttáborban kezdtük az itteni életünket. Csak úgy mint mostanában, akkor is egész háztömbökben szállásolták el a menekült családokat. Az itt létrehozott óvodában főként hozzánk hasonló erdélyi menekültekkel voltunk, úgyhogy mindig akadt valaki, akivel magyarul tudtam beszélni. Németül az óvoda utolsó évében kezdtem el tanulni, akkor bekerültünk Bécsbe és az ottani óvodában nem volt senki, aki magyarul beszélt. Egy évvel később németül kezdtem az iskolát, de nem emlékszem, hogy valaha lettek volna nehézségeim a némettel. Ebben a korban csak úgy ragad az emberre az idegen nyelv, és ezt most a kisfiamon is látom, aki kétnyelvű óvodába jár, otthon pedig magyarul beszélünk. Nála sincsen gond azzal, ahogy megérteti magát. 

Rólunk: Hogyan és mikortól kapcsolódsz a cserkészethez?

Póser-Piroska Ildikó cst.: Anno anyukámék olyan magyar közösséget kerestek, ahol testvéremmel magyar barátokat találhatunk, ahol kapunk egy kis vallásos jellemnevelést, és egy otthonitól eltérő szemléletet. A nálam nyolc évvel idősebb nővérem tíz éves korában csatlakozott a cserkészethez, és én is hamarosan követtem őt. Négy évesen vettem részt az első táborban. Azóta is szerves része a mozgalom az életemnek, idestova harminchárom éve.

A cserkészet olyan, mintha egy nagy család lenne

nem véletlenül szólítjuk egymást cserkésztestvérnek. Cserkészet egyébként már nagyon régóta létezik Magyarországon. 2010-ben ünnepeltük a magyar cserkészet fennállásnak 100. évfordulóját. 1956-ban több ezer fiatal menekült Bécsbe, olyanok is, akik otthon csak titokban gyakorolhatták a cserkészetet. Kellett valami, ami összefogja őket, és így nagyon hamar megalakult Bécsben a magyar cserkészet. Először külön fiú és lány csapatként, majd több mint 60 évvel ezelőtt 72. Széchenyi István Cserkészcsapat néven egyesültek a fiúk és a lányok. Így alakult meg a Külföldi Magyar Cserkészszövetség is. A terv anno az volt, hogy ha megszűnik a kommunizmus Magyarországon és ismét engedélyezik a cserkészetet, akkor visszaolvadunk a magyar szövetségbe, de ez végül nem történt meg. A külföldi diaszpóra feladata az általános cserkésztudás átadásán kívül a magyarságtudat ápolása és megtartása is, és ez megkülönbözteti az anyaországban működő cserkészettől.

A mozgalomban az országok illetve kontinensek kerületekre vannak felosztva. Európában Bécs az első kerületbe tartozik, hiszen itt indult el elsőként a mozgalom, de vannak Amerikában vagy Ausztráliában is csapatok, ahol a magyart már a harmadik vagy negyedik generáció viszi tovább, és még mindig beszélik a nyelvet és néptáncolnak vagy népdalolnak. Ezekben az országokban természetesen a magyarságtudat ápolására nagyobb hangsúlyt fektetnek. Ázsia és Afrika az a két kontinens, ahol még nem indult magyar cserkészet, de ezt leszámítva az egész világon jelen vagyunk. A felvételnél az egyetlen szabály az, hogy a gyerek tudjon magyarul valamennyire. Természetesen gyakoriak a vegyes nemzetiségű családok, ahol otthon sem beszélik aktívan a magyart, mégis valakinek a családból fontos, hogy a magyar megmaradjon. Volt olyan gyerekünk, ahol bár a szülők otthon már nem beszéltek magyarul, a nagymamának mégis fontos volt, és évekig hordta az unokát kéthetente Bécsbe a foglalkozásainkra. A gyerek nagyon szépen megtanult magyarul. A táboraink alkalmával általában valamilyen magyar történelemhez vagy kultúrához köthető kerettörténet köré építjük fel a foglalkozásokat, úgyhogy a nyelven kívül még a honismeretet is erősítjük. 

Rólunk: A jelentkezésnek mi a legalsó korhatára?

Póser-Piroska Ildikó cst.: Négy éveseket még nem szoktunk táboroztatni, engem is csak azért tudtak magukkal vinni anno, mert a nővérem velem volt és tudott segített. De 5 éves kortól, amikor már tudnak öltözködni, és annyira önállóak, hogy szülők nélkül megmaradnak, akkor már jöhetnek akár a táborba is. 6-10 éves korig vannak egy csoportban a kiscserkészek, ők kék nyakkendőt viselnek, és 10 éves kortól, miután letették a cserkészfogadalmat, felvehetik a zöld nyakkendőt. Onnantól kezdve cserkészek igazából.  

Rólunk: Mi az a legalapvetőbb tudás, amivel egy kiscserkésznek rendelkeznie kell?

Póser-Piroska Ildikó cst.: A cserkésztudás nem csak abból áll, hogy tudok tüzet rakni, tájékozódni, méreteket, távolságokat megbecsülni, csomót kötni, fával és kötéllel építkezni. Ezek nagyon fontos dolgok, de a cserkészetnek alapvető része a jellemnevelés is. Az, hogy hogyan segítsünk másokon, hogy hogyan lássuk meg a munkát anélkül, hogy mindent a szánkba rágnának, hogy hogyan vigyázzunk a környezetünkre. Van egy nagyon fontos mottónk:

“Hagyjátok egy kicsit jobbnak magatok után a világot, mint ahogy ti kaptátok.”

Gyakran halljuk a szülőktől, hogy a táborokból visszatért gyerekek otthon is sokkal önállóbbak, maguktól pakolnak el, megterítik az asztalt vagy segítenek a reggeli előkészítésében. Akár egy hét alatt is sokat változhat a hozzáállásuk, hiszen csoportban sokkal gyorsabban és könnyebben fejlődnek a gyerekek. A táborokban szolgálatokat vállalnak, például a konyhaszolgálatban már a 6 évesek is letörlik az asztalt, elpakolják a tányérokat maguk után, egy bizonyos kortól pedig felelősséget is vállalnak. Különösen manapság tartjuk ezt nagyon fontosnak, amikor azt látjuk, hogy a 20-25 évesek semmiért nem akarják vállalni a felelősséget Az őrsvezetőink ezt olyan környezetben gyakorolhatják, ahol védettek. A tűzrakásnál, építkezésnél használnak baltát is a gyerekek, úgyhogy a vezetés komoly felelősséggel jár. Ahogy csináljuk, úgy tanuljuk és így felkészülünk az életre és annak gyakorlati megoldásaira. Ezenkívül ami még nagyon fontos, az a hit. A gyerekekkel szoktunk beszélgetni Istenről, a keresztény ünnepekről, a vallásról. 

Lord Baden-Powell anno azért alapította meg a mozgalmat, mert azt gondolta, hogy szükség van a fiatalok motiválására. A századforduló előtt Afrikában járva szembesült azzal, hogy a helyi, akár nagyon fiatal fiúk is, milyen talpraesetten és hatékonyan tudnak segíteni, mert motiváltak. Visszakerülve Angliába ezzel szemben azt látta, hogy a fiatal fiúk nem tudtak mit kezdeni magukkal. Rengeteg energiájuk volt, amit nem a jóra fordították, hanem inkább a rongálásra vagy bandázásra. Ezeket a fiúkat kezdte ő összefogni, és ez volt a mozgalom megalakulásának az alapja. Ekkor megírta a könyvét a fiúcserkészetről, majd nem sokkal később a felesége is becsatlakozott, és kulcsfigurája lett a lánycserkészet megalakulásának. 

Rólunk: Említetted a hit fontosságát. A vallás mekkora részét képezi a mozgalomnak?

Póser-Piroska Ildikó cst.: A gyerekekkel szoktunk beszélgetni Istenről. Nem azt mondjuk, hogy ebben vagy abban higgy, hanem csak megadjuk nekik a lehetőséget, hogy találkozzanak egyáltalán a hit gondolatával. Ha én tegyük fel, ateista lennék, attól függetlenül megadnám a gyermekemnek azt a lehetőséget, hogy ő magának eldönthesse, hogy szeretne-e hinni vagy sem. Előfordulhat, hogy attól, hogy a szülőnek nem fontos a hit, attól még a gyermeknek ad egyfajta biztonságot és ennek a lehetőségét szerintem nagyon fontos szülőként biztosítani. Mindenhol a világon fontos részét képezi a vallás a mozgalmunknak, mindegy, hogy az egy keresztény vagy muzulmán vagy buddhista csoport, a lényeg a hit és ez lényegében az alappillére a mozgalmunknak. A cserkészet a világ legnagyobb vallásos ifjúsági mozgalma. 

Rólunk: A bécsi csapat létszáma az utóbbi időben száz fő körül mozog. Az elmúlt majdnem két évben szinte kizárólag csak online lehetett közösségi életet élni. Hogyan hatott ez a mozgalom életére?

Póser-Piroska Ildikó cst.: Nagyon nehéz időszak volt. A cserkésztudás átadása online formában szinte lehetetlen. A lezárások alatt is folyamatosan próbáltuk szervezni a kirándulásokat, ha csak hat ember találkozhatott, akkor hatfős csapatokban jártunk a természetbe, amikor pedig a karácsony időszaka volt, akkor a tisztjeink megoldották, hogy egyenként mindenkihez eljuttassák az ajándékokat. Az aktív tagok létszámában így is tapasztalható volt egy kis visszaesés, és valahogy azt vettük észre, hogy a szülők is mintha megszokták volna az online foglakozásokat. Most, hogy lehet ismét találkozni a létszámunk lassacskán kezd csak visszatérni a lezárások előtti időszakhoz. A cserkészetben az együttlét borzasztóan fontos. Például most a húsvéti időszakban Németországban tartjuk a regös táborokat és ilyenkor együtt éljük meg a hagyományos húsvéti szokásokat, a keresztény liturgiáról beszélgetünk és olyan helyzeteket teremtünk, ami egy átlagos városi környezetben kivitelezhetetlen. Ilyen helyzetekben és az élet számos más területén is a mai napig nagyon sokat tud adni a fiataloknak a cserkészet. 

.