Az idei év – a népcsoport-politika fókuszában – a népcsoportokról szóló törvény jegyében telik, amelyet 50 évvel ezelőtt, 1976. július 7-én fogadtak el. A jubileum lehetőséget ad arra, hogy Ausztria őshonos népcsoportjai figyelmet kapjanak történelmi, kulturális és demokráciapolitikai szempontból egyaránt. Az évforduló apropójából egész évben látogatható, ingyenes kiállítás nyílt a Parlament látogatóközpontjában Bécsben.
Július 7-én lesz a népcsoportokról szóló törvény elfogadásának 50. évfordulója. Ausztriában hat elismert autochton népcsoport él: a magyar, a horvát, a szlovén, a cseh, a szlovák és a roma. A Parlament látogatóközpontjában a téma egész évben jelentős figyelmet kap, az országgyűlés 2026-ban intenzíven foglalkozik vele, mivel szükségszerűvé vált az 1976-os törvény modernizálása, módosítása.
A „Mi vagyunk a demokrácia” című kiállításon a nyelv, az oktatás, a kultúra, a jog és a közös történelem tematikusan jelenik meg. A látványos, multimédiás, interaktív tárlat bemutatja, hogy csaknem száz iskolai helyszínen történik oktatás népcsoporti nyelveken, a látogató tájékozódhat többek között a közösségek kulturális programjairól, saját médiumaikról, ismert közéleti személyiségek, művészek gondolatai olvashatók saját nemzeti kötődésükről. A bemutató koncepciója Prof. Dr. Jürgen Pirker, a Grazi Egyetem tanára, a Global Governance tanszékének vezetője közreműködésével készült. Az ünnepélyes megnyitón Walter Rosenkranz, a Nemzeti Tanács elnöke méltatta a népcsoportok demokráciához való hozzájárulását. Kiemelte, hogy a Parlament az emlékév során különféle rendezvényekkel kívánja ráirányítani a fókuszt a népcsoportok jelentőségére. Az eseményen Somogyi Attila, a Magyar Népcsoporttanács elnöke és Király Andrea, a Magyar Népcsoporttanács elnökhelyettese is részt vett.
„Ötven évvel ezelőtt hozták létre a Népcsoporttörvényt. Ez számunkra nagy előrelépés volt, mivel az 1955-ös államszerződésből kifelejtették a magyar népcsoportot, így tulajdonképpen csak 1976 óta vagyunk hivatalosan autochton népcsoport. Amikor létrehozták a jogalkotók, az úgynevezett territoriális princípium alapján jártak el, amely azt jelenti, hogy a népcsoport tagjainak ott vannak jogai, ahol élnek. Hivatalosan akkor ez Burgenlandra vonatkozott: ott kellett volna iskolákat, óvodákat, középiskolákat alapítani. Mint tudjuk, ez is csak később valósult meg, a Kétnyelvű Gimnázium esetében például 1992-ben. Ezek mind olyan alapvető tényezők, amelyek egy népcsoport számára létfontosságúak, hiszen a fennmaradást biztosítják.” – mondta Somogyi Attila.
„A bécsi magyarokat 1992-ben ismerték el az autochton népcsoporthoz tartozó közösségként. Ott még nem valósultak meg azok a feltételek, amelyek Burgenlandban már régebben. Azon dolgozunk, hogy létrejöjjön egy közös iskola, amelyért a hatékonyság szempontjából a többi népcsoporttal közösen lobbizunk. December végén összeültünk a kormánypártok népcsoportokért felelős országgyűlési képviselőivel, és abban állapodtunk meg, hogy márciusban kapunk tájékoztatást arról, mit képzel el a három párt, mit lehetne esetleg Bécsben, a várossal együttműködésben megvalósítani, hiszen az úgynevezett kötelező iskolák a föderalizmus alapján tartományi hatáskörbe tartoznak. Nagy kihívás: hat népcsoportnak együtt egy iskolát biztosítani nem könnyű. Mi már pontosan felvázoltuk elképzeléseinket, amelyek írásban is megvannak: nyílt levélben rögzítettük, hogy elsődleges kívánságunk a Népcsoporttörvény és a Kisebbségi Iskolatörvény bővítése. Ez lenne Bécs számára a legideálisabb, mert akkor tartományi, önkormányzati és szövetségi iskolák szintjén is adódna megoldás. Fontos megemlíteni, hogy nemcsak a kormánypártokkal, hanem az ellenzékkel is folynak egyeztetések, minisztériumi szinten is folytatódnak a tárgyalások. Az új kormány kinevezése után már volt egy megbeszélés az új miniszterrel, a népcsoporti kérdés napirenden van, ám konkrét eredmények még nincsenek. Felvetettük azt is, hogy fontos lenne egy állandó egyeztetési fórum a népcsoportok és a felelős képviselők között, hogy az aktuális fejleményekre időben reagálhassunk, a törvénymódosításokat a kezdetektől figyelemmel kísérhessük. Jó példa erre az új érettségi törvény, amelyből teljesen kimaradtak az autochton népcsoportok, ez hátrányos helyzetet teremtett. Az ilyen hibákat el lehetne kerülni, ha a népcsoportok hivatalos képviseletét mindig bevonnák. Utólag javítani nehezebb, mint eleve jól megcsinálni.”– tette hozzá a Magyar Népcsoporttanács elnöke.
„A hetvenes években kezdődött az elköltözés az autochton területekről, mivel a mezőgazdasági társadalom felbomlott, az emberek a városokban, az agglomerációkban telepedtek le. A magyar népcsoporthoz tartozók sem csak falvakban élnek már, hanem Burgenlandon belül és azon kívül is. Általános jelenség, hogy a gyerekek többsége nem otthon tanulja meg a nyelvet, ami szomorú tény, de ezzel szembe kell nézni. Az oktatás ezért mindig kulcsszerepet játszik egy népcsoport fennmaradása szempontjából. A bécsi magyarság összetétele is sokszínű: nem csupán Magyarországról, illetve más magyar nyelvű, közép-európai területről érkezettekből áll, hanem számos burgenlandi is oda költözött. Sokan már második generációban laknak ott, ugyanakkor ingázóként gyakran hazajárnak. A bejelentési törvény miatt a fővárost választják elsődleges lakcímnek, ugyanis ennek hiányában például nem parkolhatnak az adott kerületben, ezért sokan hivatalosan is átjelentkeznek. Hasonló a helyzet más településeken is, csak kisebb létszámban.” – elemezte az elnök. „Kardinális cél, hogy az osztrák társadalom jobban megismerje az autochton népcsoportokat. Ez szükségszerű: főként Nyugat-Ausztriában, ahol gyakran összekeverik a migrációs közösségekkel. Elengedhetetlen, hogy ezt az iskolákban is tanítsák. A megfelelő tananyag még nem készült el, ezen is javítani kellene.” – összegezte az aktuális helyzetet Somogyi Attila, aki kifejtette, hogy a „Mi vagyunk a demokrácia” című kiállítás – amelynek létrehozásában a magyar népcsoport tagjai is jelentős részt vállaltak -, ezt szolgálja. „A Parlamentben naponta körülbelül kétezer vendég fordul meg, évente mintegy félmillió ember, köztük sok iskolai csoport. Hálásak vagyunk ezért a lehetőségért. Jó lenne, ha nemcsak a jubileumi évben, hanem állandó jelleggel lenne látogatható ez a kiállítás.” – zárta a vezető.
Az évforduló tiszteletére a Parlament könyvtárában is helyet kaptak a népcsoportok: a Burgenlandi Magyarok Népfőiskolája több kiadványt ajándékozott az intézménynek.
Fotók: Somogyi Attila
Akár ez is tetszhet
