A „Dialogplattform” az Ausztriában őshonos népcsoportok helyzetét érintő párbeszéd: a kisebbségi nyelvek jövőjéről szól. A horvát, magyar, roma, szlovén, szlovák és cseh közösségek vezetői az országgyűlésben dolgozó népcsoportpolitikai felelősökkel egyeztettek ismét a bécsi parlamentben. A szakmai fórumon a Magyar Népcsoporttanács részéről Somogyi Attila elnök és Király Andrea elnökhelyettes vett részt. Cikkünk végén németül olvasható a Magyar Népcsoporttanács nyílt levele.
A megbeszélésen egyértelműen kiderült: a nyelvi támogatás és az oktatás fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a népcsoportok hosszú távon megőrizhessék identitásukat. „A Népcsoporttörvény módosításával összefüggésben a magyar népcsoport egyik leglényegesebb kérése az elosztási rendszer áttekintése. A jelenlegi mechanizmus ugyanis figyelmen kívül hagyja azt a lényeges tényt, hogy statisztikailag a magyar közösség rendelkezik a legnagyobb létszámmal, mégis csupán a harmadik helyen áll a támogatások nagyságának nézőpontjából. Ez hosszú távon tarthatatlan állapot, különösen úgy, hogy a népcsoportok összetétele az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott.” – kezdte az egyeztetésről szóló beszámolóját Somogyi Attila, a Magyar Népcsoporttanács elnöke.
Az ausztriai magyarság a 2001-es népszámlálás adatai szerint a legnagyobb népcsoport Ausztriában, a finanszírozási sorrendben azonban csupán a szlovénok és a horvátok után következik. „A Népcsoporttörvény 1976-ban lépett életbe, tehát jövőre ötvenéves lesz. Az 1970-es évek óta radikálisan megváltozott a világ, a törvény azonbannem igazodott az alakuló folyamathoz. Ma már nem elegendő, ha a kisebbségi oktatás kizárólag az autochton területekre korlátozódik. Figyelembe kell venni azokat is, akik városi környezetben élnek. Ők gyakran azzal a dilemmával szembesülnek, hogy nem tudják gyereküket olyan oktatási intézménybe íratni, amelyben népcsoporti nyelven tanulhatnak. Ez nem lehet kizárólag az egyesületek belügye, az államnak és a tartományoknak is felelősséget kell vállalniuk abban, hogy a kisebbségi nyelvek városi környezetben is megfelelő módon elérhetőek legyenek. Beadványunk kifejezetten kéri, hogy a jogszabály az agglomerációkban is biztosítsa a népcsoporti nyelvoktatás jogi és intézményi hátterét.” – folytatta Somogyi Attila.
A magyar népcsoport 1992-ben kiegészült a bécsi közösséggel, ám erre annak idején sem a törvény, sem az elosztási kulcs nem reagált megfelelően. Burgenlandban az oktatás intézményes keretek között működik, Bécsben viszont jelenleg nincs államilag támogatott magyar iskola. „Bécsben nincs kisebbségi iskolatörvény, annak ellenére, hogy a bécsi magyarokat 1992-ben az autochton magyarság részeként ismerték el. Burgenlandban a Burgenlandi Kisebbségi Iskolatörvény biztosítja a megfelelő kereteket a népcsoportnyelvi oktatás megszervezéséhez és teljesítéséhez, ilyen iskolatörvényre lenne szükség Bécsben is. Első lépésként egy magániskola létrehozását javasoltuk a Komenský-iskola mintájára. A beadvány egyértelműen kéri a rendszer átalakítását, ráncfelvarrását. Biztosítani kell a népcsoportnyelvi tanulás és intézményi jelenlét lehetőségét az élőhelyi környezetben.” – hangsúlyozta a Magyar Népcsoporttanács első embere, aki kiemelte, hogy a magyar az egyetlen olyan közösség, amely minden alkalommal írásos formában is benyújtja javaslatait, hiszen az osztrák politikai rendszerben csak az marad meg, amely ilyen módon dokumentált.
Az előterjesztést a többi népcsoporti képviselő is hasznosnak találta, ugyanis sok ponton közösek a problémák. A horvát és szlovén delegáltak az oktatás minden szintjén – óvodától érettségiig – működő nyelvi programok támogatását sürgették. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a kisebbségi nyelvek ne csak a nevelési-pedagógiai intézmények falai között éljenek, hanem a közösségek mindennapi életében – akár városi programokban – is helyet kell kapnia az anyanyelvnek. A cseh és szlovák küldöttek is a bécsi Komenský-iskola modelljéhez hasonló megoldást preferálják. A roma közösség részéről Emmerich Gärtner-Horvath, a Roma Népcsoporrtanács elnöke különösen az internetes térben növekvő gyűlöletbeszédre figyelmeztetett. Véleménye szerint ez komoly veszélyt jelent a fiatalok identitására: elengedhetetlen egy átfogó stratégia, amely fókuszál a rasszizmus elleni küzdelemre is. A megbeszélésen létrehoztak és beiktattak az Oktatási Minisztérium égisze alatt egy új munkacsoportot, amely kifejezetten a kisebbségi nyelvek kérdéseivel foglalkozna.
Király Andrea, a Magyar Népcsoporttanács elnökhelyettese arról a konferenciáról tájékoztatott, amelynek a bécsi Komenský-Iskola adott otthont november 5-én. A találkozón ezúttal nemcsak az ausztriai népcsoportok képviselői vettek részt, hanem az érintett közösségek anyaországainak nagykövetei is. „Az összejövetel célja az volt, hogy közösen gondolkodjunk egy leendő népcsoportiskola létrehozásáról, amely hosszú évek óta körvonalazódó igényként jelenik meg. Egyre világosabb, hogy ez lehet az a megoldás, amely esélyt adhat az autochton közösségeknek arra, hogy az őshonos területeken túl is biztosított legyen számukra a népcsoportnyelvi oktatás. A helyzet ugyanis évek óta feszültségforrás. Számos, hagyományosan kisebbségi területhez kötődő csoport – így például a burgenlandi magyarok vagy a stájerországi szlovének – olyan régiókban él, ahol a kisebbségi oktatási törvény már nem érvényes, csak a nyelvtörvény. Ez pedig azt jelenti, hogy Ausztria jogi kötelezettsége a népcsoportnyelvi oktatás biztosítására ezeken a területeken megszűnt. Éppen ezért merült fel a gondolat, hogy a népcsoportok közösen lépjenek fel, és ne csak azok szólaljanak meg, akiknek az őshonos területeken kívül nincsenek oktatási jogaik, hanem együttes erővel mindannyian, hiszen a globalizáció korában egyre több család költözik a nagyvárosokba a munkalehetőségek miatt.„
„Bécsben ma már rengeteg burgenlandi magyar él, ahogyan horvátok, szlovákok és szlovének is nagy számban választják a fővárost vagy más ipari központokat. Így a feladat az, hogy ezekben a városokban lépésről lépésre olyan oktatási intézmények jöjjenek létre, ahol a gyermekek óvodától az érettségiig kétnyelvű képzést kaphatnak. Ennek első állomása lenne a tervezett bécsi Népcsoport Oktatási Központ, amely modellként szolgálhatna a többi közösség számára is. A finanszírozási struktúra három pillérre épülne: a szövetségi államra, a tartományokra és arra az egyharmados hozzájárulásra, amelyet az iskola fenntartójának kell biztosítania. Ez utóbbi azonban meghaladja a kisebb egyesületek lehetőségeit, hiszen önállóan nem tudják előteremteni a szükséges forrásokat. Ezért kértek segítséget az anyaországoktól, amelyeket a találkozón a nagykövetek képviseltek. A tervet korábban már megismerhették, most érkezett el az a pillanat, amikor közös szándéknyilatkozatban fogalmazták meg: az Ausztriában élő őshonos kisebbségek szeretnének egy kétnyelvű oktatási központot létrehozni. A konferencia ennek az egységes nyilatkozatnak az előkészítése volt.” – informálta a Rólunk olvasóit az elnökhelyettes.
A kormányzat továbbra is párbeszédet kíván folytatni a népcsoportokkal, amelynek szerepét minden politikai oldal elismeri: az országgyűlésben dolgozó szakpolitikai felelősök konszenzusosan egyetértenek, hogy a népcsoportok szerves részei Ausztriának. Hangsúlyozták: szükséges a jelenlegi jogi és pénzügyi támogatási rendszer átalakítása, hogy a kisebbségi nyelvek ne csak szimbolikus szerepben létezzenek, hanem támogatott, aktív, mindennapi jelenlétben.
A döntéshozók bemutatták a parlament jövő évben tervezett programjait is. 2026-ban, a Népcsoporttörvény 50. évfordulójának jubileumi évében körvonalazódhat az a változás, amely szerint az őshonos közösségek úgy érvényesülhetnek, ahogy az számukra is megfelelő.
Offener Brief des Volksgruppenbeirates der ungarischen Volksgruppe im Bundeskanzleramt
Sehr geehrte Regierungsmitglieder und VolksgruppensprecherInnen im Parlament!
Bezüglich der Anliegen der ungarischen Volksgruppe dürfen wir Ihnen im Rahmen der Dialogplattform autochthoner Volksgruppen am 18.11.2025 im Parlament einen kurzen Überblick zur Situation unserer Volksgruppe mit den wichtigsten Forderungen des ungarischen Volksgruppenbeirates auch in schriftlicher Form übergeben.
Aktuelle Situation der ungarischen Volksgruppe in Österreich
Die Vorfahren der ungarischen Volksgruppe im Burgenland waren kleinadelige Grenzwächter des im Jahre 1000 n. Chr. gegründeten Königreiches Ungarn. Die burgenländischen Ungarn sind die einzige österreichische Volksgruppe, welche durch Grenzveränderungen 1921 von Angehörigen der Mehrheitsbevölkerung des Königreiches Ungarn zu einer Minderheit in der Republik Deutsch-Österreich wurden. Die Lage der ungarischen Volksgruppe verschlechterte sich in der Ersten Republik „Deutsch-Österreich“ durch den aufflammenden Deutschnationalismus laufend. Nach dem Anschluss an das Deutsche Reich 1938 wurde der Gebrauch der ungarischen Sprache sogar verboten und 1940 die Aussiedlung der ungarischen Volksgruppe aus dem ehemaligen Burgenland beschlossen, welche jedoch glücklicherweise nicht mehr umgesetzt wurde. Im Staatsvertrag von 1955 wurde die ungarische Volksgruppe nicht erwähnt, was sich bis heute nachteilig auf die Volksgruppe auswirkt (z.B. Sprachgebrauch, Förderungen, Bildung, Medien, Amtssprache, etc.).
Durch das Volksgruppengesetz von 1976 wurden zunächst die „Burgenländischen Ungarn“ und 1992 die „Wiener Ungarn“ als Teil der autochthonen ungarischen Volksgruppe in Österreich anerkannt. Die ungarische Volksgruppe ist nach den Ergebnissen der Volkszählung 2001 mit 25.884 österreichischen Staatsbürgern mit ungarischer Umgangssprache die größte aller sechs Volksgruppen in Österreich. Ungeachtet dessen steht die ungarische Volksgruppe bei den Volksgruppenförderungen erst an dritter Stelle. Obwohl Ungarisch im Burgenland seit August 2000 auch Amtssprache ist, wird diese bisher in den meisten Behörden und Gemeinden kaum umgesetzt, da es kaum ungarischsprachiges Personal gibt. Es besteht dringender Handlungsbedarf, denn die ungarische Volksgruppe befindet sich bereits in der „letzten Stufe des Sprachwechsels”.
Ungelöste Herausforderungen bzw. die Probleme für die ungarische Volksgruppe
Aus den bereits oben erwähnten Gründen hat die ungarische Volksgruppe noch immer einen großen Nachholbedarf, was die Umsetzung ihrer Rechte und Bedürfnisse betrifft. Ein durchgehendes öffentliches Bildungsangebot vom Kindergarten bis zur Matura ist in Wien nicht vorhanden und im Burgenland trotz Minderheitenschulgesetz noch sehr lückenhaft (siehe dazu auch Schulsituation). Eine gute Lösung für Wien ist daher dringendst notwendig. Obwohl (wie bereits oben ausgeführt) Ungarisch seit August 2000 im Burgenland anerkannte Amtssprache ist, ist die Möglichkeit des Sprachgebrauches im öffentlichen Raum stark eingeschränkt, denn von den Gemeinden, Behörden und sonstigen Einrichtungen wird diese Möglichkeit nur sehr zaghaft umgesetzt. Es gibt derzeit kaum ungarisch- bzw. zweisprachige Formulare, Informationen etc. Bei der Ausschreibung und Anstellung von Personal von Gemeinden und Behörden werden ungarische Sprachkenntnisse nicht genügend berücksichtigt. Auch dadurch ist die Wertschätzung der Volksgruppensprache Ungarisch in der Öffentlichkeit sehr gering. Hinsichtlich der staatlichen Medien besteht ebenfalls großer Verbesserungsbedarf, denn im Gegensatz zu anderen Volksgruppen gibt es z.B. bei den ORF TV-Sendungen in ungarischer Sprache jährlich nur sechs TV-Sendungen „Adj Isten Magyarok” zu je 25 Minuten.
Die Schulsituation der ungarischen Volksgruppe
Seit dem Volksgruppengesetz von 1976 gibt es in den vier ungarischsprachigen Gemeinden des Burgenlandes zweisprachige Kindergärten, Volksschulen und Neue Mittelschulen. Erst 1992 wurde das Zweisprachige Bundesgymnasium in Oberwart eröffnet und seit 1994 gibt es das „Minderheitenschulgesetz für das Burgenland”, welches den Unterricht in ungarischer Sprache bis zur Matura ermöglichen sollte. Viele burgenländische Ungarn sind aber durch Binnenmigration in sonstige Gemeinden des Burgenlandes, oder in die größeren Städte (Wien, Graz etc.) verzogen. Der Ungarischunterricht ist dort aber nicht mehr entsprechend abgedeckt. Der Nachholbedarf ist sehr groß, denn inzwischen sind mehrere Generationen ohne entsprechender Schulbildung in ungarischer Sprache aufgewachsen.
Obwohl die „Wiener Ungarn“ 1992 als ein Teil der autochthonen ungarischen Volksgruppe in Österreich anerkannt wurden, gibt es für sie leider kein Minderheitenschulgesetz wie im Burgenland. Das Angebot für Ungarisch in den öffentlichen Kindergärten und Schulen ist, bis auf wenige Ausnahmen (z.B. Bunte Schule im 18. Bezirk), quasi nicht vorhanden. Es gibt auch keine private Schule für die ungarische Volksgruppe in Wien (wie z.B. die Komensky-Schule der tschechischen und slowakischen Volksgruppe in Wien). Darüber hinaus gibt es für den muttersprachlichen Unterricht in ungarischer Sprache in ganz Wien derzeit viel zu wenig Angebote. Aufgrund fehlender öffentlicher und privater Bildungseinrichtungen für die ungarische Volksgruppe in Wien versuchen die Volksgruppenvereine diese Aufgaben teilweise zu übernehmen. Für Wien wäre ein Minderheitenschulgesetz oder ein durchgehendes und flächendeckendes Angebot in ungarischer Sprache vom Kindergarten bis zur Matura dringend notwendig.
Beurteilung der staatlichen Volksgruppenpolitik für die ungarische Volksgruppe
Der Wandel von einer aktiven Assimilationspolitik gegenüber der ungarischen Volksgruppe zu einer Politik, welche den Erhalt der ungarischen Volksgruppe ermöglicht, wird positiv beurteilt. Sowohl auf Landesebene im Burgenland (z.B. wie oben ausgeführt „Minderheitenschulgesetz für das Burgenland”) als auch auf Bundesebene (z.B. Erhöhung der Volksgruppenförderung im Jahr 2021, siehe unten) sind deutliche Verbesserungen bemerkbar. In Wien warten wir jedoch noch auf die Umsetzung unserer elementaren Volksgruppenrechte (zweisprachiges öffentliches Bildungssystem, Sprachgebrauch, Förderungen zur Pflege von Sprache und Kultur etc.).
Beurteilung der staatlichen Volksgruppenförderung für die ungarische Volksgruppe
Mit der Anerkennung der „Wiener Ungarn“ als autochthone Volksgruppe 1992 wurde die ungarische Volksgruppe zur größten Volksgruppe in Österreich (nach Volkszählung 2001 gibt es 25.884 österreichische Staatsbürger mit ungarischer Umgangssprache). Bei den Volksgruppenförderungen steht sie aber erst an dritter Stelle. Die Erhöhung der Volksgruppenförderung im Jahre 2021 (die letzte Anpassung erfolgte 1995) für alle sechs österreichische Volksgruppen ist aber positiv zu bewerten. Es wäre jedoch eine Valorisierung und eine Anpassung der Fördersumme an die Größe der Volksgruppe notwendig. Die fehlende Einbindung des Volksgruppenbeirates bei den drei Bundeskanzleramtsförderungen „interkulturelle Förderungen, sonstige Förderungen und Medienförderungen“ wird von uns eher als ein Rückschritt gesehen.
Wünsche an die Gesellschaft, Regierung und/oder Medien
Notwendig wäre die Sicherstellung eines durchgehenden öffentlichen Bildungssystems vom Kindergarten bis zur Matura mit der Ausweitung des Minderheitenschulgesetzes auf Wien und der Errichtung eines zweisprachigen Bildungscampus für die ungarische Volksgruppe. Des Weiteren wäre die Umsetzung der Amtssprache Ungarisch im Burgenland erforderlich, aber der Gebrauch unserer Volksgruppensprache sollte auch bei Behörden in Wien möglich sein. Wichtig ist uns daher auch eine bessere Information und Bewusstseinsbildung in der Gesellschaft, um das Verständnis für die Bedürfnisse der Volksgruppe zu verbessern. Durch die Anwendung und Sichtbarmachung der Volksgruppensprachen im öffentlichen Raum würde auch die Akzeptanz und damit die Wertschätzung der ungarischen Volksgruppe in unserer Gesellschaft verbessert werden.
DIE WICHTIGSTEN FORDERUNGEN DES UNGARISCHEN VOLKSGRUPPENBEIRATES SIND DAHER FOLGENDE:
*Die Schaffung eines durchgehenden und ausreichenden Bildungsangebotes in ungarischer Sprache oder zweisprachig vom Kindergarten bis zur Matura zumindest in den Ballungsräumen mit der Ausweitung des Minderheitenschulgesetzes auf Wien und der Errichtung eines Bildungscampus für die ungarische Volksgruppe in Wien nach dem Modell des Zweisprachigen Bundesgymnasiums in Oberwart oder der „Österreichischen Schule in Budapest“ und ähnlicher Modelle (z.B. Komensky Schule in Wien) inklusive Kindergarten, Volksschule und Mittelschule.
*Die neue Reifeprüfungsverordnung erlaubt in den AHS keine Externistenprüfung mehr. Schülerinnen und Schüler, welche am muttersprachlichen Unterricht teilnehmen, können diese Stunden nicht für die spätere Reifeprüfung anrechnen lassen. Diese sollte dringend verbessert und ermöglicht werden. Eine Verbesserung der Ausbildung für KindergärtnerInnen und LehrerInnen im zweisprachigen Bildungsbereich durch verpflichtende Ausbildung und Sprachprüfung zumindest auf der Niveaustufe C1.
*Eine Erhöhung der Volksgruppenförderung und die automatische Inflationsanpassung dieser (Valorisierung). Die ungarische Volksgruppe ist nach der Volkszählung 2001 mit ca. 26.000 österreichischen Staatsbürgern mit ungarischer Umgangssprache die größte aller sechs Volksgruppen in Österreich. Bei der Volksgruppenförderung steht die ungarische Volksgruppe aber erst an dritter Stelle. Wir fordern daher auch diesbezüglich eine Reform des Volksgruppengesetzes und eine aliquote Anpassung unserer Volksgruppenförderung zumindest auf die Höhe der Volksgruppenförderung der slowenischen Volksgruppe.
*Eine Angleichung der ORF VG-Sendungen in ungarischer Sprache an die slowenische und kroatische Volksgruppe.
*Die Amtssprache Ungarisch sollte in den Gemeinden und Behörden durch die Anstellung von mehr zweisprachigem Personal (Ungarisch-Deutsch) umgesetzt werden. Dies müsste bereits bei den Stellenausschreibungen berücksichtigt werden. Der Gebrauch der Volksgruppensprache Ungarisch darf nicht eingeschränkt werden, sondern sollte vielmehr durch Bundesvorgaben gefördert werden.
*Die Umsetzung der im Rahmenübereinkommen des Europarates zum Schutz nationaler Minderheiten geforderten Maßnahmen zur Verbesserung der Situation der ungarischen Volksgruppe in Österreich (Bildung, Sprachgebrauch, Medien, topographische Bezeichnungen und Aufschriften, etc.) durch Schaffung eines parlamentarischen Ausschusses für Volksgruppenangelegenheiten mit einer ständigen Arbeitsgruppe.
Mag. Attila Somogyi Wien am 18.11.2025
Vorsitzender des Volksgruppenbeirates
Kontakt: e-mail: somogyi@gmx.net, Tel.: 06763752773
Mag.a Andrea Király
Stellvertretende Vorsitzende des Volksgruppenbeirates
Kiemelt kép: Dialogplattform autochthoner Volksgruppen im Parlament Copyright: Parlamentsdirektion/Johannes Zinner
Akár ez is tetszhet
