Seper Mária több, mint ötven éve süti a desszerteket Alsóőrön. Világraszóló édességeit nem csak a helyiek, hanem a régióban élők is szeretettel fogyasztják: alig akad olyan családi ünnep, más, hagyományos rendezvény, amelyen ne „Tortás Mariska néni” finomságai kerülnének az asztalra. Kiapadhatatlan szenvedéllyel teszi a dolgát, egyetlen titka, ahogy ő fogalmaz: „Örömmel kell csinálni.”
Alsóőri házi nevén Kati Mariska, de mindenki csak „Tortás Mariként” emlegeti, nem csoda, hiszen 1970 óta süt. Sohasem tanulta a cukrászatot, parasztasszony volt. 1969-ben egy lakodalommal kezdődött minden: besegített a szomszéd menyegzőjének előkészületeibe, ott hamar kiderült, hogy érzéke van hozzá.
„Azon az a napon rengeteget tanultam.” – emlékszik vissza. 1970-ben egy magyar ajkú huszár a tortákról, azok készítéséről tartott előadást Nagyszentmihályon/Großpetersdorf, szinte azonnal meggyőzte: utána ő maga is megpróbálta. Míves marcipánrózsákat alkotott, sütötte hozzá a finom tésztát. Még abban az évben ismét elhívták segítőnek lagzi előkészítéséhez: ott már tortákat is sütött. Híre ment, így kezdődött legendás pályafutása. Az 52 év alatt akadt olyan hét, amikor 33 tortát csinált.
Burgenlandi kifli
Hozzávalók:
tészta: 40 dkg sima liszt, 3 tojássárgája, 25 dkg vaj, egy kis só
keltető: 60 ml langyos tej, 2 teáskanál porcukor, 3 dkg élesztő
töltelék: 5 tojásfehérje, 42 dkg porcukor, 48 dkg reszelt dió
A tészta hozzávalóit a keltetővel gyúrjuk egynemű tésztává, hagyjuk szobahőmérsékleten pihenni, amíg a tölteléket előkészítjük. A töltelékhez a tojásfehérjét és a porcukrot kézi mixerrel kemény habbá verjük. A tésztát hat részre osztjuk, és mindegyik részt kb. 4 mm vastag téglalap alakúra nyújtjuk. Kenjük meg a tésztadarabot a tojásfehérje keverékével, szórjuk meg reszelt dióval, és tekerjük fel a hosszú oldalról. A kifliket a tekercsből egy sütivágóval vágjuk ki. A kifliket egy kizsírozott tepsire helyezzük, és 180 Celsius fokos sütőben forró levegőn kb. 20 percig süssük, amíg a kiflik barnulni nem kezdenek. Hagyjuk a kifliket kihűlni, és szórjuk meg porcukorral. (Forrás: „Őrvideki Sütemények/Warter Backbuch”)
„Ha egy népcsoport kulturális életét nézzük, a nyelv és a zene mellett a konyha is szerves része annak. Mert a receptek olyanok, mint a kincsek, tele vannak élménnyel, történelemmel és szeretettel.” – ezekkel a kedves szavakkal méltatta Liszt Klára, Alsóőr tavaly leköszönt polgármestere azt a kiadványt, amely 2021 karácsonya előtt látott napvilágot. Természetesen a főszereplő “Tortás Mari”, hiszen egy szakácskönyvről van szó. Az „Őrvideki Sütemények/Warter Backbuch” című, fotókkal gazdagon illusztrált receptgyűjteményt az alsóőri Magyar Média és Információs Központ (UMIZ) adta ki, az egyesület a magyar nyelv ápolása mellett támogatja, segíti a kulináris értékek megőrzését is.
A keményborítós anyag kétnyelvű: egyik fele magyarul, másik fele német nyelven mutatja be a régió édességeit, ötletesen, egy kézmozdulattal lehet átfordítani. Kelemen László, az UMIZ intézményvezetője szerkesztette, a fényképes illusztrációkat Mária lánya, Seper Edith jegyzi. Közös munka volt: édesanya sütött, lánya fotózta a friss, látványos alkotásokat. A projekt 2021 májusában indult, minden hétvégén készült egy-egy mű, év végére fejezték be. Mária régi álma valósulhatott így meg, hiszen szerette volna nyomtatásban látni tudását. Az igényes összeállításba elsősorban az őrvidéki ünnepnapokon hagyományos sütemények leírásai kerültek be, de helyet kaptak gyorsan, liszt nélkül elkészíthető, manapság divatos desszertek is. Az elmúlt alig egy évben több százat eladtak már, „viszik, mint a cukrot” – nem hiába: édes holmikról szól a válogatás.
Sárgabarackos gyűrűk, dió félholdak, őzgerincek, diósarkok, diókrém-kockák, négercsók szeletek, csokoládés golyók, darázsfészkek, habcsókok, hógolyók, formára kupola, csúcs, karika, szelet, kocka, golyó, sarok, félhold, gyűrű, felsorolni is sok, hányféle sütemény került ki Mariska néni kezei közül. Tortából egyszintes, kettő-, és háromemeletes, Erzsébet szelet, vendégváró, képviselőfánk, párizsi csúcs, linzer, kardinális, kókusz kupola, sosincs vége…Témák sokasága jellemezte ezt a bő ötven évet, ötletből sem akadt hiány. Számos, tradicionális, családi rendezvényre került az asztalra “Tortás Mari” féle műremek: születés, keresztelés, házasságkötés, születésnap, többféle évforduló, adott okot, hogy süssön. Helyiek, Burgenlandban élők keresik fel, rendelnek tőle, és fogyasztják szeretettel kézműves édességeit.
Kiskertjében bőséges a zöldségkínálat, a friss termésből gyakran eltesz, befőz. Szereti a virágokat, muskátlija csodaszép, lassan húsz éve minden évben virágzik. Pompáznak őszi virágai is, többek között a krizantém, a rózsa, a törökszegfű. Érdekesség Mariska néniről: vasárnaponként évtizedek óta ő viszi a frissen vágott csokrot a templom oltárjára. Minden szeretete benne van.
Idén már 81 éves, de még mindig is süt: éppen 70. születésnapra gyárt jubileumi tortacsodát. Nem unja, sőt, ez a szenvedélye. Kiapadhatatlan energiával, erővel teszi. Egyetlen titka, ahogy ő fogalmaz: „Örömmel kell csinálni.”
1941-ben született, édesapja asztalos volt, 52 évesen meghalt. Édesanyjával maradt, segített neki a gazdaságban. Szántott, vetett, aratott, teheneket fejt – kivette részét a munkából, akkoriban nem volt más választás. 1960-ban férjhez ment, 1962-ben építették a házat, ahol éltek, és él ma is. 1966-ban vásároltak először traktort. Manapság is azzal jár. Tudnillik, autóhoz nincs jogosítványa, de ezt a járművet vezeti. Valahogy el kell jutni a barátnőkkel a szomszéd faluba kávézni, kirándulni egyet. Sokan utánanéznek: – Hej, ez a kedves öregasszony meg mivel közlekedik?! Volt, aki le is fotózta, hiszen nem mindennapi látvány, hogy valaki 81 évesen mezőgazdasági géppel furikázik.
Akár ez is tetszhet
