A november végén a burgenlandi Neufeldben megrendezett Kisebbségi Oktatás Fórum témája idén az óvoda és az iskola közötti sikeres átmenet volt, pontosabban ennek az átmenetnek a nyelvi feltételei négy népcsoportnyelv – a burgenlandi horvát, roma és magyar, valamint a karintiai szlovén – esetében. Ezek pedig a megfelelő nyelvi alapok lerakása az óvodában, óvodák és iskolák együttműködése, a többnyelvűségben járatos pedagógusok és támogató szülők.
Az óvoda és az iskola közötti átmenet általában az első a gyerekek életében, amelyet ők maguk is intenzíven átélnek, és amelyre később is emlékeznek. Kisebbségi nyelve(ke)t is oktató intézmények esetében különösen fontos ezt az átmenetet nyelvi szempontból is tudatosan kísérni. A fórumon három kérdést jártak körül ezzel kapcsolatban:
- Hogy lehet a folytonosságot biztosítani a többnyelvű oktatásban?
- Hogy lehet a szülőket bevonni az átmenet folyamatába?
- Milyen jól bevált stratégiák és intézkedések léteznek már a gyakorlatban?
„A fő nehézség abban ragadható meg, hogy az iskolában olyan szakszavakkal és nyelvi szerkezetekkel találkoznak a tanulók, amelyekre a családban használt beszélt nyelvi variáns nem feltétlenül készíti fel őket. Például a környezetismeret szakszókincsét, egy leírásban használt fordulatokat, vagy a nyelvtani fogalmakat nehéz az óvodában szerzett biztos nyelvi alapok nélkül elsajátítani” – vázolja az alapproblémát Dr. Bicsár Andrea, a Burgenlandi Pedagógiai Magánfőiskola Kisebbségi Oktatási, Többnyelvűségi és Inklúziós Központjának vezetője.
A fórum a Szövetségi Oktatási, Tudományos és Kutatási Minisztérium (BMBWF) képviselőjének, valamint a Karintiai és Burgenlandi Oktatási Igazgatóságok vezetőinek köszöntőjével kezdődött. A résztvevők kisebb asztaltársaságokban vitathatták meg egymással a hallottakat, és megoszthatták egymással a tapasztalataikat. Az ebédszünet után következett a fórum egyetlen plenáris, online előadása, amelyen Jadwiga Kaulfürstowa számolt be a németországi szorb kisebbségi nyelv fejlesztési lehetőségeiről. „Annyira inspirálóan és meggyőzően beszélt, hogy mindenki azt mondta, nekünk is érdemes követni a példájukat” – mondja Bicsár Andrea. A kelet-németországi Szászországban beszélt szorb nyelv az oktatás minden szintjén jelen van: az óvodákban immerzíven (azaz a gyerekeket kizárólagos szorb nyelvi közegbe helyezve), az iskolákban pedig immerzíven és kétnyelvű modell szerint is oktatják. A felsőoktatásban nemcsak a nyelvtanári pálya érhető el szorb nyelven, hanem különböző szociális területeken is létezik szorb nyelvű képzés. De ez még mindig nem elég a sikerhez: Jadwiga Kaulfürstowa szerint a többségi társadalom tagjaiban is tudatosítani kell, hogy minden nyelv aranyat ér. Ezt tudatos nyelvmarketinggel, klasszikus plakátokkal, transzparensekkel, nyelvi versenyekkel és ötletbörzékkel érik el.
Az előadást egy moderált pódiumbeszélgetés követte, amelyen Jutta Pradl-Hodics, a burgenlandi Óvodapedagógiai Képzési Központ vezetője, Bicsár Andrea, Carmen Kovacs, a Startklar Egyesület elnökhelyettese, valamint a karintiai Ferlach kétnyelvű óvodájának és iskolájának vezetői, Beatrix Verdel és Siegfried Kolter vettek részt.
Bicsár Andrea azt a Nyelvpedagógiai keretkoncepciót mutatta be, melyet többek között a Burgenlandi Pedagógiai Magánfőiskola munkatársai dolgoztak ki. Ez a két-és többnyelvű nevelésben és gondozásban hivatott segíteni az intézményeket. A javasolt módszerek közé tartozik a nyelvek tudatos szétválasztása (például az óvodában hétfőn mindig magyarul, kedden mindig németül beszél a csoport), a gyerekek által beszélt valamennyi nyelv megbecsülésének kifejezése, a gyermekek élményvilágához való igazodás, a nyelvi célok eléréséhez a gyerekek életkorának megfelelő feladatok kidolgozása (például a múlt idő gyakorlásához megkérdezzük a gyerekeket, hogy mit csináltak a hétvégén), vagy hibák esetén a korrekt szóalakok javító ismétlésként való felkínálása.
Ezekkel a módszerekkel tehát jó nyelvi alapot biztosíthat az óvoda a kisebbségi nyelvet (is) beszélő vagy éppen tanuló gyerekeknek, de a nyelvi képzés folytonosságához az is elengedhetetlen, hogy az óvoda utolsó évében a gyerekek rendszeresen látogassák az iskolát, amelybe aztán járni fognak, és az iskolai tanítók is előre felmérjék, milyen nyelvi felkészültséggel érkeznek majd az osztályába a tanulók. A fórum résztvevői egy remek példát hallhattak a karintiai Ferlach óvodájának és iskolájának vezetőitől.
A sikeres két-vagy többnyelvű fejlődéshez azonban feltétlenül szükséges a szülők és a család támogatása is. A gyerekek kisebbségi nyelvtudása meglehetősen heterogén: a burgenlandi autochton családokban a gyerekek gyakran már csak a nagyszüleikkel beszélnek magyarul, nekik ezért kifejezetten hasznos lehet, ha az óvodában magyar nyelvi közegbe kerülnek. Sok, Magyarországról újonnan érkező családban viszont a szülők attól tartanak, hogy ha a gyerekek az óvodában a magyart is használják, nem lesz elegendő a némettudásuk az iskolához. Bicsár Andrea szerint rendkívül fontos a (jövendő) pedagógusok érzékenyítése a témában:
„továbbképzéseket tartunk, ahol elmagyarázzuk nekik, hogy a biztos anyanyelvi tudás képezi minden további nyelv alapját, ezért a magyar nyelv erősítése az óvodában nem hogy gátolja, hanem elő is segíti a német oktatási nyelv elsajátítását, nem is beszélve a többnyelvűség más kognitív előnyeiről. Ha a pedagógusok jobban kiismerik magukat a többnyelvűség témájában, ők az aggódó szülőket is meg tudják nyugtatni, így az ő hozzáállásuk is általában gyökeresen megváltozik.”
– meséli Bicsár Andrea.
Bár több szereplő is az utolsó pillanatban betegség miatt lemondta a részvételt, a jelenlévők fontos tanulságokkal és információkkal gazdagodva térhettek haza a rendkívül jó hangulatban, konstruktív beszélgetésekkel eltöltött nap végén. A folytatásról annyit már lehet tudni, hogy 2025-ben Bécsben rendezik majd meg a Kisebbségi Oktatás Fórumát.
Kiemelt kép: Pixabay
