Negyvenhat éve jelenik meg Bécsben az ausztriai magyarság nyomtatott lapja, a Bécsi Napló. A rendszerváltás előtt a nyugati magyar diaszpóra egyik meghatározó információforrása volt, ma azonban egészen más médiakörnyezetben kell megtalálnia a helyét: az internet, a közösségi média, a gyors reakciók és a rövid formátumok világában.
Hanák Tibor író 1980-ban indította el az újságot. Nem sokkal később Deák Ernő vette át a főszerkesztői feladatokat. A kiadvány azóta szünet nélkül, kéthavonta jelenik meg, most azonban fordulóponthoz érkezett. Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének vezetése úgy döntött, hogy átalakítják a lapot. Csökkentik a nyomtatott példányszámot, erős online jelenlétet építenek, frissítik és „slankítják” a szerkesztőséget, és hangsúlyosabban fordulnak az ausztriai magyar közösség társadalompolitikai kérdései felé. Az átalakulásról Seidler Andreával, a Központi Szövetség elnökével beszélgettünk.
„A Bécsi Napló tulajdonosa a Központi Szövetség, és aki felelős érte, az a Központi Szövetség vezetősége. A vezetőség nevezi ki a szerkesztőséget.” – mondja Seidler Andrea. „Ez a struktúra mindig így volt. A különbség inkább az, hogy most a vezetőség aktívabban él a tulajdonosi felelősségével.” A változtatás egyik oka nagyon prózai: a pénz. „Egyre nehezebb anyagilag egy print médiumot fenntartani. Főként a Bundeskanzleramt támogatja a lapot, a magyarországi Bethlen Gábor Alap – a külhoni magyar közösségek támogatásáért felelős magyar állami alap – pedig egy kisebb összeget ad hozzá, emellett természetesen az előfizetőink is hozzájárulnak a működéshez.” A 16 oldalas sajtóorgánum eddig kéthavonta 1600 példányszámban jelent meg. „Csökkentjük a nyomtatott példányszámot,az éves előfizetés 20 euróról 30 euróra emelkedik.” A cél világos: a nyomtatási és postaköltségen megspórolt összeget tartalomra szeretnék fordítani.
A becsinaplo.eu címen elérhető online felület frissítését átmenetileg szüneteltetik, és teljesen új online változatot építenek, amely a tervek szerint márciusban indul. „Ez az új oldal egyrészt tartalmazza majd azt is, ami a nyomtatott példányban található, de más rovatai is lesznek, tehát egy bővített verzió lesz.” A hangsúly a kultúrán és a társadalompolitikai kérdéseken lesz. „A kulturális rovat nagyobb lesz, lesz eseményrovat, kritika-, kultúrkritika- és könyvismertetési rovat. Főleg a kulturális hírek fognak bővülni.” A technikai hátteret új csapat építi, és tervben van egy kétnyelvű – német vagy angol – tartalom is. Külön hangsúlyt kapnak a fiatalok. „Lesz egy kimondottan olyan oldal, amit a bécsi fiatalok, egyetemisták fognak szerkeszteni.” Az esszépályázat – amelyre 32 szöveg érkezett – Seidler Andrea szerint azt mutatja, hogy van utánpótlás: „Van kapacitás Bécsben, vannak emberek, akik akarnak írni.”
A 46 éves archívum digitalizálása azonban komoly kérdés. A tervek szerint az Osztrák Nemzeti Könyvtáron vagy a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárán (Österreichische Nationalbibliothek) keresztül válhatna majd elérhetővé a teljes anyag.
A Bécsi Napló egy 46 éves intézmény, amely alkalmazkodni szeretne egy teljesen új médiavilághoz. Seidler Andrea bizakodó a jövőt illetően: „Nagyon reméljük, hogy működni fog .” A tavaszi bemutatón – ahol a nyomtatott és az online változatot is megmutatják – már nemcsak a szerkesztők, hanem az olvasók is véleményt mondhatnak. És talán ez lesz az igazi teszt: van-e még igény egy elemző, esszékre épülő, ausztriai fókuszú magyar lapra Bécsben.
A jelenleg online elérhető utolsó lapszám itt olvasható.
Akár ez is tetszhet
