Ausztria legnagyobb magyar nyelvű könyvtára és levéltára Alsóőrben található: fenntartója és tulajdonosa az 1999-ben létrejött Magyar Média és Információs Központ (UMIZ). A ma már csaknem 30 ezer darabból álló, gazdag archívum jórésze dr. Galambos Iréneusz néhai, alsóőri plébános saját gyűjteményéből származik. Az egykori elemi iskolában található, több mint két évtizede működő központ a burgenlandi magyarság identitásőrzője.
Horvath Günther elnök és Kelemen László intézményvezető a felújított, patinás Öreg iskola hangulatos tetőterében beszélt az egyesület múltjáról, jelenéről, és a jövő terveiről. Bő húsz évet, a szerteágazó, színes egyesületi tevékenységet nehéz összefoglalni, a két vezető kedvesen egymás szavába vágva csak mesélt, mesélt, mesélt…
– Galambos atya annak idején műemlékvédelem alá vetette az iskola épületét, amelyet 2001-ben mintegy kétszáz-ezer euró értékű projekt részeként uniós forrásból rekonstruáltak, így éltes történetmesélőként megmaradhatott az utókornak. Az életpálya alatt összegyűlt, értékes és gazdag repertoár méltó otthonra lelt. A felújítás során modernizálva lett a könyvtár másik helyisége is az önkormányzati létesítményben. Előbbi színhely szakkönyvtárként funkcionál, utóbbiban többek között szépirodalmi művek, antológiák, monográfiák, életrajzok és folklór anyagok találhatóak. Magyar és német nyelvű hely- és régiótörténelem, emigráns magyar irodalom, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc folyóiratgyűjteménye, burgenlandi magyar közösségek speciális válogatása teszi többek között egyedivé minőségben és mennyiségben is a könyvtárat nem csak országhatáron belül, hanem külföldön is. – kezdte az elnök.
“Dr. Galambos Ireneus (1920-2007) bencés szerzetes a magyar népcsoport mentora volt. Letelepedése fordulópontot jelentett az alsóőri plébánia életében. A hajdani magyarországi egyházszervezetből kiszakított gyülekezet végre olyan lelkészt kapott, aki szoros kapcsolatot épített ki az anyaországgal. Galambos atya működésének idején cserélt helyet az iskola és a paplak. Napjainkban kellemes érzés a felújított épület neogótikus ajtaján belépni egy olyan térbe – konferenciaterem, kiállítóhelység és könyvtár –, amely tökéletesen megőrizte az épület hajdani hangulatát.”
(Forrás: Arcanum)
Az egyesület küldetése a burgenlandi, őslakos, magyar nyelvű kisebbség identitásának, nyelvi kultúrájának ápolása, megőrzése, fiatalabb generációknak történő tovább örökítése.
– Kompetenciánk az adatok gyűjtése, feldolgozása, katalogizálása, archiválása, digitalizálása és közzététele, továbbá dokumentációk, kiadványok és tájékoztatók készítése, adatbázisok fejlesztése. Ehhez kapcsolódóan hazai és nemzetközi szemináriumokat, tanfolyamokat, konferenciákat, kiállításokat, előadásokat, prezentációkat szervezünk, részt veszünk hasonló rendezvényeken. Kiadványokat szerkesztünk, kiadunk, terjesztünk elsősorban a regionális és a helyi történelem, a néprajz, az antropológia, a régészet, a nyelvészet, a szociológia, az óvodai és az iskolai oktatás, a felnőttképzés területén, Burgenlandra, azon belül Alsóőrre fókuszálva. Mint egy hagyma, ahogy bontjuk le a héját, mindig van egy újabb tevékenység, funkció. – folytatta Kelemen László intézményvezető.
Az intézeti célok különféle bizottságok munkáin keresztül valósulnak meg: a hely- és régiótörténeti bizottság például 2019-ben az Alsóőri Énekkar százéves jubileumának alkalmából 180 oldalas díszkötetet jelentetett meg, amelyben az 1919-es évektől egészen 2009-ig találhatók feljegyzések, fotók az énekkar történetéből.
Az UMIZ nyelvtudományi bizottsága a 2007-ben alapított Imre Samu Nyelvi Intézet. Cél az Őrvidékre jellemző magyar tájszólás kutatása és dokumentálása. Névadója 1917-ben Felsőőrön született, nyelvész, nyelvjáráskutató, a nyelvtudományok kandidátusa, doktora, az 1960-as és 1970-es évek magyar dialektológiai kutatásainak, a magyar nyelvjárási atlasz munkálatainak fő szervezője volt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Ő indította el az Őrség című folyóiratot, és ő a szerzője a mintegy négyezer szócikket tartalmazó, Felsőőri tájszótár című kiadványnak. A füzetből kiderül, hogy az őrvidéki nyelvjárás egyike a legérdekesebb, legszínesebb magyar nyelvjárásoknak, Alsóőrben, Felsőőrben és Szigeten ismert, máshol nem létezik, 17. századból fennmaradt, ősi elemeket is magában hordoz. Az Imre Samu Nyelvi Intézet része a Magyar Tudományos Akadémia nyelvészeti kutatóhálózatának. Kuriózum, hogy egy japán nyelvész professzor is, Oshima Hajime évek óta visszatérően, most tavasszal immáron kilencedik alkalommal látogat az alsóőri bázisra. A nyelvi intézet több egyetemmel dolgozik együtt, rendszeresen bonyolít le szakmai összejöveteleket, szimpóziumokat. Bemutatkoztak már a bécsi nagykövetségen, de például Házinevek és élettörténetek címmel konferenciát is rendeztek már.
Günther büszkén dicsekedett el azzal, hogy az UMIZ előbb fejlesztette ki a magyar-német szótárt, mint a SZTAKI (Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet), Magyarország egyik kedvelt online szótár szolgáltatása. – Még a SZTAKI-t is megelőztük: első helyen hozta az oldalunkat a Google. – tette hozzá László.
Tavaly meghatározó volt az egyesület számára a Báró Lehár Antal Emlékév: közreműködtek a Csak egy hűséges szolgája urának című, magyar nyelvű kötet megjelenésében, amely Lehár Antal naplója a császári és királyi 106-os gyalogezredről, de szól életútjáról, katonai tevékenységéről, prezentálja kitüntetéseit is. A projekt egy határon átnyúló együttműködés, támogatta Wolfgang Wildberger nyugalmazott ezredes, az Osztrák Fekete Kereszt Burgenland tartományi vezetője, Kelemen László, aki nem csak az UMIZ intézményvezetőjeként, hanem a Szent György Lovagrend osztrák nagypriorjaként vállalt oroszlánrészt a munkából.
Április 8-án lát napvilágot a Galambos Iréneusz atya életéről szóló, életrajzi könyv halálának 15. évfordulója alkalmából: 2007. április 2-án hunyt el. A kötet képei abból a közel háromezer fotót tartalmazó, a 19. század végétől az 1980-as évekig tartó időszakot ábrázoló, vizuális kordokumentum-tárból származnak, amelyre ugyancsak méltán büszke az UMIZ. A Magyar Nemzeti Múzeum, a szombathelyi levéltár is kért már saját kiállításához felvételt.
Az elmúlt tizenkét évben csaknem ötven kiadványt gondoztak: gyermekkönyvek, szótárak, egy hangoskönyv-sorozat is megjelent már. A több nyelven – magyarul, németül, horvátul, angolul – írt, 3 és 7 év közöttieknek szóló, UMIZ4 Kids füzetek unikálisak, a helyi hagyományokra épülő, többnyelvű nevelést alapozzák meg. A sorozat hiánypótló, megjelenése előtt nem rendelkeztek egységes, többnyelvű oktatási anyaggal az őrvidéki óvónők. Az ötlet egyiküktől, Dowas Katalintól származik: a ma is tartó együttműködésben a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület (BMKE) és a Gradistyei Horvát Kultúregyesület (HKD) is partner.
Karácsony előtt Őrvidék-járó címmel az a 440 oldalas, gyerekeknek szóló könyv került a polcokra, amelyet Devecsery László József Attila-díjas író jegyez, és Dowas Katalin szerkesztett. A kötet különlegessége, hogy a benne található, mintegy 150 rajzos illusztrációt közel ötven, alsóőri, illetve környékbeli gyerek készítette. 170 példányszámban napvilágot látott, „Nagy kék könyv” már a 41. kötete az UMIZ4 Kids kiadványsorozatnak. Öt nyelv szerepel a színes, kisiskolásoknak ajánlott, tizenhárom fejezetből álló albumban, a magyar szavak alatt az őrvidéki és a hianz tájszólás olvasható, továbbá a német, a horvát és az angol megfelelője. Az évente kétszer megjelenő, alsóőri egyházközségi lap létrejöttében is közreműködnek. Gaál Károly néprajzkutató és múzeumigazgató, Budapesten született, 1956-os, magyar menekült, több évet töltött Alsóőrben, munkássága alatt mintegy 12 ezer óra hangfelvételt készített az 1960-es években az alsóőri világról – ezt az UMIZ egy kiadványában szintén feldolgozta. A falu híres szülöttje Moór Anna színművésznő, aki Kelemen László (véletlen névazonosság – a szerk.) vándortársulatában játszott, életéről Földönjáró csillagok címmel Jókai Mór írt színművet. A művésznő Pilisvörösváron hunyt el. Az UMIZ a magyar településsel a közelmúltban vette fel a kapcsolatot, közös projekt készül.
Az információs központ mindemellett kultúrházként is funkcionál: kiállítások, irodalmi estek, előadások, könyvbemutatók, koncertek, gyermekeknek szóló programok szervezésével is teljesíti legfontosabb szándékát, az őrvidéki nyelvjárás nyelvének, kultúrájának és identitásának megőrzését. A gyermekkönyv-mozik során három nyelven interaktív módon vetítenek az általuk kiadott könyvből, a kicsiket is bevonják a mesékbe.
Az elmúlt 22 évben közel száz művész, köztük számos Kossuth-, illetve Munkácsy Mihály-díjas festőművész mutatkozott be az egykori elemi iskola tereiben. Így gyűlt össze állandó tárlatuk is. Több csoportot működtetnek: az irodalmi csoport számos rendezvényt szervezett és szervez, híres magyar költők, írók évfordulója alkalmából, minden évben megemlékeznek az 1848/1949-es szabadságharcról, az 1956-os szabadságharc és ellenforradalomról. A Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Alsóőri Magyar Színjátszó Egyesület idén lesz negyvenéves, ez alkalomból kiadványt készít az UMIZ, kétnapos rendezvényen ünnepelnek majd nyáron. Tavasszal süteményes, receptkönyv bemutatójára várják az érdeklődőket.
Lehetne folytatni a sort, hiszen sokféle az UMIZ, de a cikk itt véget ér: a Rólunk oldalán igyekszünk beszámolni az egyesület háza tájáról érkező hírekről, eseményekről.
Akár ez is tetszhet
