A felsőőri székhelyű Burgenlandi Magyar Kultúregyesület (BMKE) 1968-ban került megalapításra azzal a céllal, hogy a szövetségi tartomány teljes területére kiterjedő kulturális munkájával hozzájáruljon az őrvidéki és ezáltal az ausztriai magyarság nyelvi, művészeti és kulturális értékeinek feltárásához, megőrzéséhez és élő hagyománnyá tételéhez. Az idén 55 éves BMKE tevékenysége rendkívül sokszínű, amelyek között szerepel a lap- és könyvkiadás, a rendezvényszervezés, a burgenlandi magyar települések épített értékeinek és kulturális hagyományainak rögzítése, dokumentálása, a művészeti örökség feltárása és közvetítése, illetve a térség magyar nyelvű oktatásának bővítése és fejlesztése is. Felsőőrött, a BMKE-nél vendégeskedett a Rólunk.at.
Az idén ötvenöt éves, 2004 óta Felsőőrött a Wienerstraße 47. szám alatt működő Burgenlandi Magyar Kultúregyesület (Burgenländisch-Ungarischer Kulturverein – BUKV) tevékenységeivel elsősorban a négy őrvidéki magyarlakta településen van jelen a tartományban: Alsóőrött (Unterwart), Felsőőrött (Oberwart), Felsőpulyán (Oberpullendorf) és Őriszigetben (Siget in der Wart). A Kultúregyesület nagy és csillogó drágakövekkel megrakott nehéz kincsesládát őriz és gondoz: A már az Árpád-házi királyok által is megkülönböztetett becsben tartott, majd évszázadok óta magára maradt, de önmagát makacsul mégis megtartó ezeréves őrvidéki magyarság nyelvi és kulturális örökségét. Ezeknek az értékeknek a feltárása, bemutatása és továbbadása örökérvényű jelmondatként cseng a burgenlandi magyarságért tevékeny szolgálatot teljesítő legelszántabbak fejében.
A BMKE egyértelműen megfogalmazott, a szervezet alapító okiratában rögzített célok mentén végzi feladatvállalásait: „a burgenlandi magyarok jogainak megóvása; a magyar nyelv és kulturális örökség fenntartása és ápolása, ezen belül hagyományőrző művészeti együttesek támogatása; társasági összejövetelek, előadások, kirándulások szervezése; közlöny kiadása, valamint könyvtár létrehozása, gyermektáboroztatás mint nyelvtanulási lehetőség biztosítása; a magyar nyelv és kultúra ápolását célzó tanfolyamok szervezése; a magyar nyelv iskolai oktatásának segítése; tudományos és művészeti értékek feltárása és újak létrejöttének segítése; más hasonló célkitűzésű egyesületekkel való együttműködés, kapcsolatok kialakítása és elmélyítése; irodalmi művek, könyvek és folyóiratok kiadása és terjesztése.”
A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület több mint öt évtizedes szerteágazó tevékenységét az osztrák állam segítségével, az ausztriai magyar népcsoport számára 1979 óta biztosított támogatási forrásokból finanszírozva látja el, amely további ausztriai és magyarországi pályázati eszközökkel és az egyesülethez kapcsolódó tagsági díjakból származó bevételekkel egészül ki.
A Kultúregyesület a fenti feladatvállalásai alapján az alábbi állandó foglalkozásokat tartja a felsőőri székházában: Bóbita baba-mama csoport, Magyar gyermekóra, Zeneovi, népzeneoktatás gyermekeknek és felnőtteknek, valamint az Énekkör próbái. A nyári szünet utolsó heteiben nyelvtanfolyamok zajlanak a 6-14 éves korosztály számára.
A BMKE állandó kulturális csoportjai, közösségei: a Csörge Népzenei Együttes, a Virgonc Gyermeknéptánccsoport, a Szélforgók Ifjúsági Népzenei Együttes, a BMKE Énekköre, és az Őrségi Fantázia Zenei Együttes. A Virgonc Néptánccsoport és az Őriszigeti Magyar Néptáncegyüttes több évtizedes működése után ma már nem próbál rendszeresen, fellépéseit a Kultúregyesület számára jelentős ünnepek alkalmával láthatja a közönség. 2004 és 2016 között a Kétnyelvű Szövetségi Gimnázum diákjaiból álló Színjátszó kör is működött a Kultúregyesület keretei között. A csoport évente egy-két alkalommal magyar nyelvű színdarabot mutatott be Felsőőrött és a környező településeken.
Frauer Ludwig, az egyesület elnöke
Az egyesület vezető tisztségviselői státuszát 2020-ban vette át Frauer Ludwig, aki már korábban is, 2017-től elnökhelyettesként részese volt az egyesület munkájának. Elődje, Zsótér Iris hat éven keresztül vezette a Kultúrgyesületet, ma a Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium igazgatónője. Frauer Ludwig számára nem volt könnyű döntés az elnöki feladatok átvállalása, hiszen jól tudta, hogy a vezetői szerepvállalás nem csupán a díszesen megkomponált aláírás gyakorlásáról szól, hanem az egyesület érdekei mentén történő, konfrontációktól sem mentes, felelős döntéshozatalról. A viták felvállalása, a különböző megközelítést, bánásmódot igénylő, különféle személyiségű emberekkel történő együttműködés nem mindig egyszerű feladat, de az elnök tudatában van annak is, hogy ezek a kihívások a civil szervezet fejlődését, bővülését szolgálják.
Frauer Ludwig véleménye szerint a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, mint a térségben mind közül a legszélesebb tevékenységi körrel bíró magyar szervezet, a saját feladatellátásai mellett egyfajta mintaként, módszertani szervezetként is szolgál a tartományban működő más magyar közösségek számára:
„Példaképei vagyunk a kisebb burgenlandi szervezeteknek, a különféle osztrák és magyar médiumok is folyamatosan figyelemmel kísérik a munkánkat, kapcsolatban állunk a régió vallási felekezeteivel, együttműködünk az ausztriai magyar szervezetekkel, és tesszük mindezt úgy, hogy felelősséggel képviseljük a burgenlandi magyarságot. Természetesen mi is folyamatosan tanulunk másoktól, nyitott szemmel, befogadói kíváncsisággal figyeljük a világ történéseit, és próbálunk magunk is a kor szellemének megfelelően a jövő felé tekintve dolgozni az őrvidéki magyarságért” – hangsúlyozta Frauer Ludwig.
„Ma már nem csak a folklór, mint hagyományőrzés áll a kulturális tevékenységünk középpontjában, hanem a modern jövő kihívásainak megfelelően a fiatalsággal is keressük a kapcsolatot programjainkkal, az általunk szervezett képzésekkel és tanfolyamokkal egyaránt. Célunk, hogy a fiatalabb generációkat is aktívan bevonjuk a szervezet munkájába, jelenlétükkel mindenképpen izgalmas jövő vár ránk.
Az élő hagyományaink megtartása és új értékek létrehozása mindannyiunk közös, felelősségteljes vállalása, amelynek nagyon fontos alkotója a nyolc fős vezetőségi tagság is, akik önkéntes munkájukkal járulnak hozzá ahhoz, hogy még hosszú évtizedekig büszkék lehessünk itt Burgenlandban, a régióban, sőt, egész Ausztriában arra, hogy létezik ebben az országban egy hagyományait ápoló, nyelvét megtartó, értékeit generációról generációra továbbörökítő, ugyanakkor a világ zajától nem elzárkózó, hanem abban is érvényesülő, több évszázada fennálló ősi kis magyar sziget” – osztotta meg gondolatait Frauer Ludwig a Rólunk.at olvasóival.
Frauer Ludwig szerint a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület égisze alatt évről-évre bővülő kínálat, a tanfolyamok, rendezvények, kiadványok megfelelő szinten és minőségben történő létrehozásának meghatározó kulcsa, a burgenlandi magyarságért tenni akaró munkatársak megtalálása volt, akik szívvel-lélekkel kötődnek a szervezethez és ezáltal az egyesület fejlődésének a biztosítékai is.
Zsótér Iris az egyesület alelnöke és a kétnyelvű gimnázium igazgatónője
Zsótér Iris már gyermekként is részt vett a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület rendezvényein, közelebbi kapcsolatba az Őriszigeti Magyar Néptánccsoporton keresztül került az idén ötvenöt éves szervezettel. A kultúregyesület támogatásával működő hagyományőrző közösség vezetőjeként mind szakmai, mind pedig személyes kötődései által ismerkedett meg a BMKE céljaival, munkájával, majd vezetőségi tagként 2011-től elnökhelyettese, 2017-2020 között pedig elnöke lett a burgenlandi magyar kultúrközösségnek. A vezetői tisztséget Plank Josef-től vette át, így került be az ausztriai Magyar Népcsoport Tanács döntéshozó testületébe is.
„Generációváltás időszaka volt ez akkoriban a Burgenlandi Magyar Kultúregyesületnél. A szervezet irányítását meghatározó új, fiatalabb tagok megannyi ötlettel és töretlen lelkesedéssel kezdtek bele a közös munkába, amely a programok mellett a kultúregyesülethez kötődő közösségek életének szervezésében is megmutatkozott. Ez természetesen nem azt jelneti, hogy az idősebb tagok ne lettek volna továbbra is szerves részei az egyesület irányításának, sőt, egymást segítő, hatékony munka generálódott a közösen megfogalmazott célok alapján tevékenykedő generációk együttműködése nyomán. Az idősebb vezetőségi tagok által képviselt egyesületi hagyományok tiszteletbetartása és megőrzése mellett építettük be a szervezet életébe az új elképzeléseinket.
Szerencsés találkozás volt ez abból a szempontból is, hogy idő közben a Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium pedagógusaként, majd igazgatójaként az oktatási rendszeren keresztül a különféle lehetőségeket mélyebben megismerve, azokra építkezve is formálni tudtuk a kultúregyesület munkáját, gondolok itt például a magyar nyelvű tankönyvkiadásokra, ifjúsági lapok megjelentetésére, kulturális programokra, vagy a különféle magyar nyelvtanfolyamokra. Az elnökségi tagokkal és a kultúregyesület dolgozóival addig ismeretlen utakat járva, több új projektet is el tudtunk indítani. Ez egy nagyon termékeny, ám rendkívül időigényes, megterhelő időszak is volt egyben, amelyhez a családom türelme és támogatása is nagy segítséget adott“ – emlékszik vissza Zsótér Iris.
„Az egyesület a változások tükrében növekedésnek indult, újabb csoportok és programok jelentek meg a szervezet palettáján. A vezetőségből többen is kisgyermekes családosként óhatatlanul kiemelt figyelemmel fordultunk a gyermekek felé, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület munkája által megjelentek a legkisebbektől egészen az ifjúsági korosztályig szóló zenei, nyelvi vagy egyéb fejlesztő foglalkozásaink. A fiatalokkal együtt igyekeztünk haladni a korral a szervezet irányvonalainak tekintetében, így többek között a népzenei műhely mellett a jelenkor értékei mentén, például fotó- és médiaműhelyt hoztunk létre számukra. Természetesen minden itt élő generációt igyekszünk most is elérni programjainkkal, ugyanakkor nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a jövőt a fiatalok jelentik, céljainkat és munkánkat az ő igényeiknek figyelembevételével kell megtervezni. Ennek megfelelően elmondható, hogy a burgenlandi magyar gyermekek együtt nőnek, fejlődnek a kultúregyesülettel, egyértelműen tapasztalható, hogy a programjaink, foglalkozásaink mentén felcseperedő fiatalokban a tinédzserré válás folyamata során már kialakulhat a magyar népcsoport fennmaradásának alapját képező burgenlandi magyar identitástudat” – fejtette ki Zsótér Iris gondolatait.
Zsótér Iris úgy látja, hogy a burgenlandi magyarságnak többek között a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület munkája által biztosítva van a jövője. Az idősebbek felelősége mindenkor rendkívül fontos, ugyanis ahhoz, hogy a gyermekek a burgenlandi magyarság jövőjének főszereplőivé válhassanak, a felnőtteknek, a szülőknek kell példát, mintát mutatniuk azáltal, hogy a magyar rendezvények, foglalkozások aktív részeseiként szervezik az életüket. A gyermekek ily módon idővel természetes szociális és kulturális közegükként élik meg a burgenlandi magyar közösséghez történő kapcsolódást. Az idősebb generációk feladata az, hogy erre a lehetőséget ajándékként nyújtsák át a fiatalok számára, akik remélhetően felnőttfejjel is nagy becsben fogják tartani ezt a fajta adományt.
Zsótér Iris a burgenlandi magyarság jövőjéről, amelyhez elmondása szerint a kulcsszó a nyitottság és együttműködés mentén megvalósuló folyamatos „fejlődés”:
Az egyesület irodája
Prascsaics Carmen 2018 óta a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület munkatársa, jelenleg irodavezetője. Két kolléganőjével, Molnár Barbarával és Sulyok-Nagy Alexandrával az egyesület adminisztrációs, rendezvényszervezői, kiadványszerkesztői, pénzügyi, elszámolási, sajtókapcsolati munkáit végzik. Mi, „kívülállók”, változatos, sokrétű tevékenységüknek csupán egy részét, a végeredményét láthatjuk, az ahhoz vezető több hetes, hónapos, akár éves út mindannyiunk számára rejtve marad, a színfalak mögött zajlik, ahová ezúton kívánunk némi betekintést nyújtani a Rólunk.at olvasói számára.
Prascsaics Carmen az Őriszigeti Magyar Néptánccsoport alapító tagjaként már közel harminc éve részese a Kultúregyesület életének. A tanulmányai és a bécsi munkavállalása mellett szabadidejében adminisztrációs, pályázatírási és -elszámolási, illetve szervezői feladatokat vállalt a néptáncegyüttes életében, ezzel az önkéntes munkával tanult bele a különféle feladatkörökbe. Az őriszigeti születésű és ma is a faluban élő Carmen a burgenlandi magyar kultúráért végzett tevékenységében találta meg a hivatását, az irodai munka szervezése mellett az egyesület gazdálkodásáért, a pályázatok benyújtásáért és elszámolásáért, a hivatalos szervekkel és az ausztriai magyar egyesületekkel történő kapcsolattartásért felel immáron ötödik éve. Mindezek mellett a kisebb, de nem kevésbé jelentős, a burgenlandi magyar kultúrát támogató egyesületek adminisztratív szakmai támogatásáért is felelős.
„Az éves rendezvényterv kialakításában nagy segítséget nyújtanak számunkra a programlátogatók visszajelzései, a gyermekek csakúgy, mint a szülők, akik ötleteikkel, igényeik közvetítésével fogják a kezünket a programstruktúra kialakításában és megvalósításában egyaránt. Rengeteg önkéntes segítő áll az események hátterében, jelenlétükre idén is nagy szükség lesz, hiszen, ha csak a nyarat vesszük figyelembe, elmondhatjuk, hogy nem lesz egy szusszanásnyi időnk sem: A szünidő alatt folyamatosan különféle tematikájú foglalkozásokra, élményprogramokra várjuk majd a gyermekeket” – számolt be a Rólunk.at-nak Prascsaics Carmen.
A Kultúregyesület tavaly közel ötven projektet bonyolított le, ebbe a számba éppúgy beletartozik a Magyarul tanulunk nyelvtankönyv utolsó kötetének szerkesztési munkája, mint a gyermekek számára a Burgenlandi Oktatási Igazgatósággal (Bildungsdirektion für Burgenland) együttműködve meghirdetett pályázatok (Szavalóverseny, Kreatívverseny) vagy a burgenlandi közönség körében kedvelt Operett Gála megszervezése és lebonyolítása is. A rendezvények helyszínéül nemcsak Felsőőr, hanem Alsóőr, és Őrisziget is szolgál. Néhány fontosabb, évente megrendezésre kerülő esemény a BMKE rendezvény-palettájáról: Operett Gála, Farsangi jelmezbál a BMKE gyermekcsoportjainak, Tojásírás, Szavalóverseny, Pannon kulináris sorozat, Nyári Élménynapok, Kreatívverseny, Gyermeknap, Anyák napi ünnepség.
A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület szorosan együttműködik a régió egyesületeivel, egymás munkáját segítve dolgoznak a közös célokért. A BMKE, a Közép-burgenlandi Magyar Kultúregyesület, a Burgenlandi Magyarok Népfőiskolája, a Felsőőri Református Ifjúsági Olvasókör vagy az UMIZ Magyar Média- és Információs Központ nem vetélytársak, hanem egymás támaszai a nagy közös cél elérésben: A burgenlandi magyarság kulturális, művészeti és nyelvi értékeinek megtartása, továbbörökítése.
A felsőőri kultúregyesület könyvkiadással is foglalkozik. Kevesen tudják, hogy Ausztria egyetlen hivatalosan bejegyzett, az osztrák tankönyvlistán elérhető magyar nyelvtankönyve a Burgenlandi Magyar Kultúregyesülethez, mint tankönyvkiadóhoz kötődik:
Prascsaics Carmen mellett, a BMKE irodájának másik két munkatársa Molnár Barbara és Sulyok-Nagy Alexandra, akik már jól összeszokott csapatként szervezik a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület életét. Az egyesületi rendezvényeken szinte kivétel nélkül minden alkalommal találkozhatunk a kedves, mosolygós hölgyekkel, akik a nagy népszerűségnek örvendő programok befejezését követően minden esetben kiemelt hangsúlyt fektetnek az események, rendezvények utóéletére is, professzionális módon biztosítva az általuk képviselt szervezet folyamatos sajtómegjelenést és a médiában dolgozó munkatársak érdeklődésének fenntartását.
Molnár Barbara a média világából érkezett másfél évvel ezelőtt a Burgenlandi Magyar Kultúregyesülethez. A korábbi újságírói munkájából eredően, immáron hatodik éve ismerkedik a burgenlandi magyarsággal, a jelek szerint nagy sikerrel, hiszen annak ellenére, hogy nap mint nap a határ magyarországi oldaláról jár át dolgozni a BMKE irodába, az őrvidéki magyar emberek befogadták. Nagy elismerés ez Barbara számára.
Sulyok-Nagy Alexandra második éve dolgozik az ausztriai magyar szervezet felsőőri székházában. A rendezvényszervezések terén kiemelten nagy hangsúlyt kap a munkájában a nyári élménytáborok megtervezése és lebonyolítása, de a magyarországi pályázati projektek megírásában és a Magyarul tanulunk című tankönyvsorozat szerkesztésében is jelentős feladatokat lát el. A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület folyamatosan frissülő, több mint ötezer darab könyvet, ezenfelül CD-t és DVD-t számláló dokumentumállománnyal rendelkező magyar nyelvű könyvtárat is üzemeltet, amelynek gyarapítása, katalogizálása és gondozása is Sulyok-Nagy Alexandra munkakörébe tartozik. A könyvtári állomány dokumentumai mellett a felsőőri székházában a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület saját kiadványai is megtalálhatóak: Őrvidék Hírek, Őrség, Napocska, Minimulti, Magyarul tanulunk, Tarka világom, Játékos tanulás.
Alexandra a burgenlandi magyarsághoz történő kapcsolódásáról, a magyarországi pályázati támogatásokhoz kötődő munkákról, és a magyar nyelvű ausztriai tankönyvkiadásról:
A BMKE elnöksége
A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület életében a legfőbb döntéseket a nyolc fős egyesületi elnökség hozza meg, amelynek tagjai Frauer Ludwig, a szervezet elnöke mellett: Zsótér Iris alelnök, Rath Stefan elnökhelyettes, Reiter Bernadette jegyző, Liszt Eveline jegyzőhelyettes, Pal Kathrin jegyzőhelyettes, Gaal Helmut pénztáros, Gaal Michael pénztároshelyettes. A kulturális szervezet vezetősége a Rólunk.at látogatásának késő délutánján elnökségi ülést tartott, a döntnöki fórum előtti percekben a vezetőségi tagokkal beszélgettünk a civil közösségben végzett munkájukról, kötődéseikről, és a burgenlandi magyarság fennmaradásáért vállalt önkéntes feladatellátásaik motívumairól.
Rath Stefan 2020 óta tagja a Burgenlandi Magyar Kultúregyesületnek, a szervezet egyik elnökhelyettese, aki már gyermekként is szorosan kapcsolódott a közösséghez, amely nagyban segítette őt a magyar nyelv megismerésében és tanulásában. A következő generációt képviselő hároméves kisfia számára is fontosnak tartja a magyar nyelvtanulási lehetőség biztosítását, aki édesanyjával magyarul és édesapjával németül beszél családi körben. Rath Stefan a Magyar Népcsoporttanács tagja is, az egyesület legfontosabb munkájának a magyar nyelv burgenlandi fennmaradásáért végzett erőfeszítéseket tekinti. Meglátása szerint a magyar nyelv, identitást meghatározó szerepe mellett a német és horvát nyelvvel együtt szerves része a burgenlandi kultúrának. Rath Stefan önkéntes munkáját politikai szinteken is igyekszik érvényesíteni.
Reiter Bernadette az alsóőri Községháza alkalmazottja, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület jegyzője, több mint kilenc éve aktív részese az egyesületnek. Véleménye szerint a magyar nyelv a régió egyik meghatározó értéke. Ő maga kétnyelvűként nőtt fel, úgy mondja, hogy apanyelve a magyar, anyanyelve a német. Tanulmányait követően Budapesten élt családjával, majd Ausztriába történő visszaköltözése előtt gyermekét egy budaörsi magyar óvodában taníttatta magyar nyelvre a kétnyelvűség hagyományának megőrzése végett. Reiter Bernadette az őrvidéki magyarság fennmaradásának alapjaként tekint az érettségivel záruló magyar nyelvű oktatásra. A nyelv megőrzésében a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület is fontos szerepet vállal a magyar nyelven zajló közösségi eseményeivel, rendezvényeivel, a különféle érdeklődési körű fiatalokat és felnőtteket egyaránt megszólító foglakozásaival.
Gaal Helmut a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület pénztárosa Felsőőrött élő, alsóőri származású magyar, aki gyermekkorában szinte egyáltalán nem beszélt magyarul. A vasfüggöny lebontását követően került közelebb származási nyelvéhez, amely véleménye szerint a horvát és a roma nyelv mellett rendkívül fontos a térség ezerarcú életében. Úgy véli, hogy a régió nyelvi és kulturális missziójában jelentős szerepet tölt be a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület és a felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium. Gaal Helmut a népcsoport értékmegőrző tevékenységének alapjaként definiálja a magyar nyelvet, amelyet jól érzékelhető módon az idő múlásával egyre kevesebben beszélnek Felsőőrött, ellentétben Alsóőrrel. Felsőőrött a leginkább már szinte csak azok, akik Magyarországról költöztek át Burgenlandba az elmúlt évtizedekben, ők viszont már nem hordozzák magukban a több évszázados burgenlandi tájszólást, ami sajnálatos módon kihalóban van. Gaal Helmut maga is a tanult magyar nyelvet beszéli, amelyet a magyarországi zenei rádiók hallgatása mellett (kedvenc magyar zenekarai: Bagossy Brothers Company, Kowalsky meg a Vega) az édesapjával történő kommunikáció során gyakorol a leginkább, megfogalmazása szerint amolyan házi nyelven társalognak.
A felsőőri születésű Gaal Michael a BMKE pénztároshelyettese, 2008 óta vezetőségi tagként szolgálja az ausztriai magyar szervezetet. Édesapja burgenlandi magyar építőmérnök, édesanyja dunakanyari (Piliscsév) születésű tanárnő. Michael gyermekkorában kizárólag magyar nyelven beszélt. Számára a legfontosabb motivációs erő, a nemes célok érdekében önkéntes alapon vállalt közösségi együttműködés. Ezt az a tény bizonyítja a legjobban, hogy több mint ötven éve folyamatos szereplője a „Nagykarácsony éccakája” című felsőőri magyar pásztorjátéknak. Identitását tekintve azt vallja, hogy se nem magyar, se nem osztrák, hanem az őrségi burgenlandi magyar közösség tagja.
Az aktív korában Felsőőrött postahivatali kézbesítővezetőként dolgozó, a helyi veterán motoros egyesületet is erősítő Gaal Michael a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület elnökségi tagságát kitüntetésként és egyben nemes felelősségvállalásként éli meg. A legfontosabb feladatának a fiatalabb generációk megszólítását tekinti. Meggyőződése, hogy kizárólag a többnyelvűség megtartásával őrizhető meg a régió termékeny sokszínűsége, ami a tartomány jövőbeni sikeres működésének kulcsát jelenti. Gaal Michael fontosnak tartja azt is, hogy a burgenlandi magyarok merjék használni a magyar nyelvet, ne féljenek attól, hogy nem tudják magukat úgy kifejezni, mint a magyarországi kiköltözők, mindinkább keressék maguk is a lehetőséget arra, hogy magyarul szólalhassanak meg és büszkék legyenek arra, hogy ezt meg is tehetik.
Gondolatok innen és onnan
A burgenlandi magyarság egy olyan sokrétű, színes világot hozott létre ezeréves múltjával, amely az útjába zuhanó akadályokkal mit sem törődve lágyan mozduló patakként úszik át a viharos évszázadokon, újra és újra megtalálva a maga szükséges folyását, fennmaradását. Ez az éltető forrás a „szigeti” emberek ereiben csörgedező magyar nyelv és kultúra, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület pedig a kéz, amelynek segítségével az ujjbegyeinken keresztül érezhetjük meg mindannyian a burgenlandi magyar emberek közös szívdobbanását.
Burgenland maroknyi magyar népe ma már nem a történelmi határt őrzi, hanem évezredes múltját vigyázva építi jövőjét a négy település (Alsóőr, Felsőőr, Feslőpulya, Őrisziget) által keretezett ősi magyar „szigeten”, és teszi mindezt kerítések és szögesdrótok nélkül, mindinkább erős és széles, minden irányból közlekedhető kulturális hidak építésével.
„…van-e még valami értelme Burgenlandban a magyar szóval próbálkozni? Jogosnak tűnő, de valójában értelmezhetetlen kérdés. Amíg valamire a legcsekélyebb igény is van, addig annak értelme is van. Ráadásul ma a magyar szót azok közül is sokan elkezdték tanulni e tájon, akiknek nincs rá családi indíttatásuk. Kezd „divatba” jönni. Már nem „szégyen” magyarnak lenni. E nemzet megítélése a világ előtt sokat változott, főleg az utolsó évtizedben. Ausztria keleti része és Magyarország nyugati része már Pannon régióban gondolkodik, tervez, szervez. A szomszédok tanulják egymás nyelvét, és nemcsak a magyarországiak a németet! Burgenlandban már most is sok munkahelyen előnyt jelent a magyar nyelv ismerete.
Izgalmas, misztikus fordulat lenne most arról beszélni, hogy akik annak idején megálmodták és létrehozták a Burgenlandi Magyar Kultúregyesületet, s megvívták annak csatáit, azok megérezték-e a nagy változás ígéretét. De maradjunk a földön: nem érezték meg. Egyszerűen csak hűségesek voltak. A szülőföldjükhöz is, az anyanyelvükhöz is. Sokan közülük már nincsenek velünk, de elvégzett munkájuk emléket állít nekik: van még magyar szó ezen a vidéken…” (forrás: Burgenlandi Magyar Kultúregyesület – bukv.at)
(Fotók: Kovács Attila)
Az íráshoz kapcsolódó ajánló:
- A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület weboldala
- A BMKE facebook oldala
- A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Instagram oldala
- Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium weboldala
- Őrvidék értékei című weboldal
Akár ez is tetszhet
