Nyelvtanulás külföldön – áldás vagy kihívás? Miért elengedhetetlen a német nyelv ismerete Ausztriában, hogyan lehet hatékonyan beilleszkedni, és miért fontos a magyar nyelv ápolása is a határon túl. Bartha Elektra, germanista, német nyelvtanár mesél nekünk a nyelvtudás fontosságáról. Ha külföldi életet tervezel, vagy már belevágtál, ez az interjú neked szól!
Magyarként Ausztriába költözve óhatatlanul is belefutunk a közösségi oldalak csoportjaiba, ahol rengetegszer felmerül témaként a nyelvtanulás. Van aki azt mondja, teljesen jól kell tudni az adott ország nyelvét, van aki legyint és szerinte lehet dolgozni nyelvtudás nélkül is. Nem mindegy, hogy valaki gyerekkorában költözött külföldre, vagy felnőttként vág bele az országváltásba. Sok magyar gyermek születik Ausztriában, ők szívják magukba az idegen nyelvet a bölcsiben, óvodában, iskolában, van aki pedig bedobva a sűrűjébe jön bele az idegen nyelv használatába. Bartha Elektra német nyelvtanárt kérdeztük tapasztalatairól.
Pöőr-Tóth Krisztina/Rólunk.at: Mikor találkoztál először a német nyelvvel?
Bartha Elektra: Tizenhárom éves voltam, amikor kiköltöztünk Bécsbe a szüleimmel, mivel édesapám itt kapott munkát. Egyik napról a másikra egy olyan gimnáziumban találtam magam, ahol senki nem beszélt magyarul, én pedig egyáltalán nem tudtam németül. Ez a kezdeti időszak rendkívül nehéz volt, hiszen nemcsak a tananyagot kellett elsajátítanom, hanem a társasági életben is helyt kellett állnom. Az élmény azonban megtanított arra, hogy egy új nyelv tanulása nem csupán a nyelvtan és a szókincs kérdése, hanem egy mélyebb beilleszkedési folyamat is. Három év után visszaköltöztünk Magyarországra, de a német nyelv továbbra is az életem része maradt. Tudatosan fejlesztettem magam, különböző nyelvvizsgákat szereztem, és az ELTE-n germanisztikát hallgattam. Az oktatás iránti elköteleződésem már ekkor megmutatkozott, így tanárképzést is végeztem. A másik szakom a kulturális antropológia volt, amely megerősített abban a szemléletben, hogy a nyelv és a kultúra szorosan összekapcsolódik.
Amikor családalapítás után tizenkét éve ismét Bécsbe költöztem, a nyelv iránti szeretetem és az oktatásban szerzett tapasztalataim továbbra is meghatározóak maradtak. Már Magyarországon is tanítottam, és német tankönyvek szerkesztésével foglalkoztam a Nemzeti Tankönyvkiadónál. A kiköltözés után sem hagytam fel a tanítással: először magántanítványokkal kezdtem, majd két évvel később megalapítottam saját nyelviskolámat, ahol mostanra a felnőttoktatásra specializálódtam. Az évek során rengeteg tanítványom volt, különböző élethelyzetekkel és célokkal. Voltak, akik a munkavállaláshoz szükséges nyelvtudást akarták elsajátítani, mások pedig gyermekeik iskolai integrációját szerették volna megkönnyíteni. A legfontosabb célom mindig az volt, hogy segítsek nekik a nyelvi akadályok leküzdésében, és a nyelvtudást ne teherként, hanem lehetőségként éljék meg.
Pöőr-Tóth Krisztina/Rólunk.at: Mennyire fontos a német nyelv egy olyan fővárosban, ami abszolút multikulti?
Bartha Elektra: Igen, Bécs egy rendkívül multikulturális város, ahol sok helyen beszélnek angolul is, mégis a német nyelv ismerete, véleményem szerint, elengedhetetlen. A legtöbb állásajánlatnál alapkövetelmény a német nyelvtudás, és az ügyintézés, valamint a mindennapi élet is sokkal gördülékenyebb, ha az ember jól érti a helyi nyelvet. Sokan érkeznek Magyarországról azzal a feltételezéssel, hogy az angollal is jól boldogulnak, de hosszú távon ez nem bizonyul elegendőnek. A helyi kultúra és társadalom megértéséhez szükség van arra, hogy az ember a nyelven keresztül is kapcsolódjon az adott közösséghez. Emellett a munkaszerződések, jogi dokumentumok értelmezése és egyéb hivatalos ügyek intézése is nagyobb biztonságot, ezáltal kisebb kiszolgáltatottságot jelent a nyelvtudással rendelkezők számára.
Pöőr-Tóth Krisztina/Rólunk.at: Az idegen nyelv mellett mennyire tartod fontosnak anyanyelvünk megőrzését?
Bartha Elektra: Fontosnak tartom. Gyakran kérdezik tőlem a szülők, hogy milyen nyelven beszéljenek a gyerekeikkel otthon. Mindig azt tanácsolom, hogy az anyanyelvüket ápolják, mert ha egy gyermek biztos magyar nyelvi alapokkal rendelkezik, akkor később a németet is könnyebben fogja megtanulni. Szintén gyakori kérdés, ha egy család vegyes házasságban él, hogyan érdemes kezelni a nyelvhasználatot. Azt szoktam mondani, hogy a legerősebb nyelvünkön érdemes kommunikálni a gyerekekkel, hiszen ez biztosítja a legjobb nyelvi fejlődést számukra. A gyerekek gyönyörűen el tudják különíteni azt, hogy melyik személyhez, milyen nyelven beszélnek. Viszont vannak olyan családok, akik idősebb gyerekekkel költöznek ki. Ott figyelni kell a gyerekre, hogy neki milyen nehézséget jelent az átállás. Ha nagyobb, érdemes lehet egy magántanár segítségét kérni a felzárkózáshoz.
Én félig görög vagyok, az én anyukám teljesen görög, de nem tanított meg görögül, nem volt rá kapacitása, ideje és akkor abban az időben ez nem volt annyira tudatos dolog. Tizennyolc éves koromtól, huszonnyolc éves koromig vérrel és verejtékkel tanultam, és a mai napig úgy tudom a nyelvet, hogy nem adnak el, de folyékonyan nem megy, viszont nagyon jó érzéssel tölt el, amikor görögül beszélhetek és kapcsolódhatok ahhoz a felemhez. Mindenki saját maga dönti el, hogy mi a jó neki, de az biztos, hogy a nyelv az az identitásunkat nagyon erősen meghatározza.
A következő történetet mindenképpen el akartam mesélni ehhez a témához kapcsolódva, ami nagyon megragadott: még egyetemista koromban, amikor antropológiát tanultam, találkoztam egy kutatással, amit Alsóőrött végzett egy Amerikában élő magyar antropológus, Sozan Mihály. A témája pedig a magyarság kutatása volt Burgenlandban. Amikor az idős antropológus elhunyt, a hagyatékát nem egy amerikai intézményre, hanem a mi antropológia tanszékünkre bízta. A teljes könyvtárát, jegyzeteit és kutatási anyagait kellett katalogizálni. Emiatt mentünk el Alsóőrre, a kutatása anno az 50-es 60-as években volt, utánanéztünk, hogy azóta mi változott. Ott, akkor nagyon sok olyan emberrel találkoztunk, aki nem tudott magyarul, de magyarnak vallotta magát és a hagyományokat is tartotta. Fantasztikus élmény volt.
Pöőr-Tóth Krisztina/Rólunk.at: Tudsz tippeket adni hogyan tanulja a nyelvet az, aki külföldre költözik?
Bartha Elektra: Ma már rengeteg eszköz áll rendelkezésre az önálló nyelvtanulásra. Az alábbi módszereket szoktam ajánlani: pl. Deutsche Welle online kurzusai, a Duolingo és más nyelvtanuló appok is sokat segítenek, illetve a YouTube tele van olyan videókkal, amelyek segítik a kiejtést és a dialektusok megértését. Bár ezek a módszerek önállóan is hatékonyak lehetnek, a legfontosabb mégis az, hogy az ember merjen beszélni. Hibák vannak, és csak akkor fejlődünk igazán, ha aktívan használjuk az adott nyelvet. A nyelvtanulás nem csupán egy készség elsajátítása, hanem egy kapu a kultúra és a társadalmi beilleszkedés felé. Minél nyitottabbak vagyunk a nyelvre és az új közegre, annál könnyebb lesz alkalmazkodni és beilleszkedni. Az élő nyelvhasználat a siker kulcsa: merjünk beszélni, hibázni, és tanulni a tapasztalatainkból!
Fotók: Antalffy Dani, Nóra Simándi
Akár ez is tetszhet
