Az alsóőri Csikós Lovasudvar a béke szigete, ahol megáll az idő, nyugalom és csend a jellemző. A természet kellemes látványa, a lovak jelenléte feltölti a városi nyüzsgésből érkező látogatót. A major tulajdonos-alapítója Thomas Gratzl, burgenlandi magyar és tizenkét éves kora óta foglalkozik lovakkal, a farmot 2003-ban hozta létre. Minden nyáron nyílt napra invitálják a helyieket, a környékbelieket – az idén nagyszabású ünneplésre készülnek: húszéves lesz a lovarda. Gombás Mónika volt vendégségben a lovasudvaron.
Hagyományos program minden évben a nyílt nap: ilyenkor a vendégek megtöltik az udvart, jó hangulatban megnézik a látványos bemutatókat, beszélgetnek egymással, esznek-isznak, mulatoznak, feltöltődnek a természetben. A farm lovasai korábban solymászkodtak is, lóháton állva hívták be a ragadozó madarakat. Kitanulták a lovas íjászatot, megmérettették magukat középkori lovagi tornán, csikós műsorral rendszeresen készülnek. A magyar tradíció alapján a lovas leülteti, lefekteti lovát, ráhasal, rááll, sőt, még karikát is körbe teker derekán, pattog az ostor. Rendeztek már magyar szokás szerinti lovas lakodalmat is. Ahogy a házigazda, Thomas Gratzl mondja, hivatalosan nem hagyományőrzők, mindent szerelemből, szenvedélyből csinálnak, magától értetődőnek gondolja, hogy a lovakat szeretni kell.
Képek korábbi nyílt napokról (Fotó: Facebook/Csikós Reiterhof)
Thomas Gratzl Felsőőrön született, az általános iskolát Alsóőrön végezte, szülővárosában folytatta, később a pinkafői HTBL gépész szakára járt, mezőgazdasági szakmunkásvizsgát is tett. Három évig dolgozott a szakmájában, sokat tevékenykedett Magyarországon, részt vett például a soproni sörgyár bővítésén, a csornai téglagyár építésén, munkálkodott Budapesten, Debrecenben, Dunaharasztiban, technikusként és tolmácsként is alkalmazták. Idén 48 éves lesz, 12 éves kora óta lovagol, egész életében a lovak világa vonzotta.
Lipicai, telivér, hidegvérű, sodrott, német, ugró, sportpóni található meg többek között a farmon, ahol jelenleg 58 hátast gondoznak bértartásban. Az alsóőri Csikós Lovasudvar fő jellegzetessége azonban mégis az egyik lófajta tenyésztése, tartása, hiszen ez az egyetlen lovarda Ausztriában, ahol hucul lovak élnek. A hucul őshonos fajta, sokfélére használható: tereplovaglásra, terápiás célokra, fogathajtásra, versenylónak is alkalmas.
A hucul erős, rendkívül szívós és ellenálló fajta, a huculok kistestű lova, a Kárpátok pónijának is hívják, a Kárpát-medencében őshonos. A 19. században a huculokat az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében használták. Tökéletesen alkalmazkodott a hegyi körülményekhez, a zord időjáráshoz, a szegényes táplálékhoz, munkakészsége kiemelkedő. Lomha, lusta járás jellemzi. Általában nyugodt, lovaglásra, illetve kocsihúzásra egyaránt használható az egyébként megközelíthetetlen, erdős területeken. A mai kor követelményeinek is kiválóan megfelel, kitűnő hobbihátas, mivel hátsó lábán könnyedén viseli a súlyt, jó ugróképességgel rendelkezik, különleges, kiegyensúlyozott vágtájának következtében ez a fajta a legalkalmasabb a lovasíjászat gyakorlására. Díjlovaglásban is tehetséges, kis termete miatt kisebb gyerekeknek is kiváló, iskolalónak is alkalmazzák. (Forrás: Wikipédia)
A lovarda (Fotó: Gombás Mónika)
Az idén nagyszabású rendezvényre készül a Csikós Lovasudvar csapata: fennállásának huszadik évfordulója alkalmából egésznapos programra várják június közepén az érdeklődőket, a velük együtt ünnepelni vágyókat.
