Tóth-Tatai Lilla egy angol kisváros hangulatos csokoládé boltjában tanulta ki a szakma alapjait. Ma már Bécsben él, workshopokat, kóstolókat tart, kraft csokoládékat forgalmaz és lelkesen viszi az üzenetet a világban, hogy még többen ismerjék meg az igazi kakaóbabból készült isteni csemegéket.
Egy finom croissant és kávé mellett beszélgetünk. Lilla nyakában apró kakaóbab ékszer, vidáman és lelkesen mesél hivatásáról, amit ámulva hallgatok. Kakaós Nagykövet néven találjátok meg az online térben, csokoládé szakértőként dolgozik, ami elsőre mindig olyan meglepően hangzik, de a munkája változatos. Családi manufakturák kraft csokoládéit forgalmazza, kóstolókat tart, interaktív előadással ötvözve, illetve csokis cégek számára social media menedzselést is csinál. 2019 nyarán Bécsbe költözött, előtte a családjával nagyjából 5 és fél évig Angliában élt. Az egész csoki iránti szenvedélye is Angliában bontakozott ki.
Pöőr-Tóth Krisztina/Rólunk.at: Mióta szenvedélyed a kakaó?
Tóth-Tatai Lilla: Hobbi szinten mindig és érdekelt a cukrászat és kamasz koromban az volt az álmom, hogy Párizsban elvégzek majd egy csokoládé képzést, de láttam, hogy ezek mennyire drágák. A francia kultúra, a csokoládé, péksütemények, cukrászsütemények fontos része a francia gasztronomiának, ami mindig is vonzott. Egyszer egy budapesti csokoládéfesztiválon jártam, ott láttam egy hölgyet temperálni, (csokoládé megolvadásának, majd lehűtésének folyamata, ami kemény, roppanós és fényes felületet kölcsönöz az alapanyagnak) bonbont készíteni a csokis standjánál és csak bámultam percekig és megkérdeztem, hogy cukrásznak kell-e lennie annak, aki ilyen bonbonokat szeretne készíteni. Azt mondta hogy nem, neki sincs végzettsége, hanem elvégzett egy képzést és szívesen megtanítja nekem. Elmentem hozzá és ott tanultam meg az alapokat. Akkor még csak hobbinak tartottam ezt, hogy majd ajándékba a családnak készítem a finomságokat.
Mikor Angliába költöztünk, a szakmámban mint tolmács, nem tudtam elhelyezkedni. Cambridge-ben laktunk, dolgoztam pár helyen, ruhaboltban, pékségben. Volt egy kis családi csokibolt, ahova kerestek munkaerőt és azt gondoltam itt a lehetőség. Jelentkeztem, felvettek. Ott készítéssel is foglalkoztak, a főnöknek nagyon tetszett, hogy van valamennyi tapasztalatom a bonbon készítéssel kapcsolatban, látta hogy lelkes vagyok, betanított és egy idő után már csak én csináltam ezeket a finomságokat. Ott 3 évig dolgoztam és boltvezető lettem időközben. A főnökkel annyira jó viszonyban voltunk, hogy én segítettem neki workshopokat tartani céges rendezvényeken, szülinapi eseményeket, lánybúcsúkon, pl. trüffel készítés, interaktív kóstoltatás. Az elején csak besegítettem, de egy idő után mondta, hogy ő már ebbe belefáradt és hogy próbáljam meg én. Onnantól kezdve csak én csináltam ezeket a workshopokat, a boltban alig voltam. Aztán belemerültem a kraft csokoládék világába…
Pöőr-Tóth Krisztina/Rólunk.at: Mit jelent a kraft csokoládé?
Tóth-Tatai Lilla: Olyan alap csokoládé, amihez a készítő a kakaóbabot vásárolja meg és ő darálja, pörköli és saját receptúra szerinti csokoládét készít belőle, ezt ízesítik utána. A világ összes csokoládéjának kevesebb mint 1%-a ilyen. Ezek az úgynevezett Bean-to-Bar készítők, ami azt jelenti hogy a kakaóbabtól a tábláig, az egész folyamatot ezek a készítők felügyelik, kontrollálják. Közvetlenül farmoktól vásárolnak, magasabb prémiumot fizetnek ezért és a feldolgozási folyamat egy gyengébb pörkölés. Kicsit a specialty kávékhoz vagy borokhoz tudnám ezt hasonlítani. Megpróbálják megőrizni az adott kakaófajtának a termőhely specifikus jegyeit. Teljesen más íze van egy tanzániai, egy kolumbiai, egy brazil vagy mexikói kakaónak.
Pöőr-Tóth Krisztina/Rólunk.at: Ott hagytuk abba, hogy belemélyedtél a kraft csokik világába, hogyan folytatódott a történeted Cambridge-ben?
Tóth-Tatai Lilla: A boltban akkor, mikor odakerültem belga csokipasztillával dolgoztunk, ami nekem is új volt, de aztán amikor jártam fesztiválokra és megismerkedtem a Bean-to-bar mozgalommal, ami amúgy friss dolog és Amerikából indult, gyakorlatilag a 2000-es évektől jelent meg világszinten. Magyarországon 2008-ban volt az első készítő. Most heten vannak jelen az országban és egyre többen fognak ezzel foglalkozni. Szóval, amikor a mozgalom szembejött velem, már nem tudtam ezzel azonosulni és próbáltam hatni a főnökömre, hogy hozzunk be más termékeket is, de sajnos ez nem sikerült. Aztán várandós lettem és úgy döntöttem, hogy nem megyek vissza a boltba, hanem megpróbálok vállalkozni. Angliában kb. három kattintás vállalkozónak lenni, és kockázatmentesen el lehet indulni. Nagyon sok tőkém nem volt amit be tudtam volna fektetni, úgyhogy első körben három angol márkát kezdtem el forgalmazni és kóstolókat tartani, és ilyen kis helyi vásárokra mentem, kapcsolatokat építettem.
Pöőr-Tóth Krisztina/Rólunk.at: Hogy találod meg ezeket a készítőket?
Tóth-Tatai Lilla: Az angoloknál az volt, hogy a munkám során sok mindenkit megismertem a fesztiválokon. Akkor még az Instagram sem volt ennyire hype-olt, és nem volt nagyon ilyen tartalom, mint amit akkor én lelkesen gyártottam az Instagram oldalamra. Minden általam kedvelt készítőről beszámoltam, blogoltam, csokikat teszteltem, írtam róluk, ajánlottam őket. A készítők nagyon hálásak voltak érte. Elmentem műhelylátogatásokra, kapcsolódtam a készítőkkel, így amikor mondtam nekik, hogy szeretnék saját vállalkozást indítani, nem volt kérdés, hogy kooperálnak velem.
Volt egy álmom akkor, hogy létrehozok egy adventi naptárt, amiben mind a 24 csoki falatka más készítőtől van. Ez 2018-ban volt, mindenki akinek írtam baromi lelkes volt és nagyon örült, azonnal benne voltak. Ez egy kickstarter projekt égisze alatt futott, sikeres volt. 7000 fontot gyűjtöttem össze, 200 naptár készült és a világ minden tájára ment a naptár, sokan rendeltek belőle
Nekem ez az erősségem, hogy akikkel dolgozom, mindenkit ismerek személyesen. A magyar készítőket az összeset ismerem, összedolgozunk és az a célom hogy ezt fenntartsam. Csak olyan csokikat árulok, amiknek el tudom mesélni a történetét, akiket ismerek, ahol tudom hogy megy a folyamat.
Pöőr-Tóth Krisztina/Rólunk.at: Hogyan tudod inspirálni az embereket?
Tóth-Tatai Lilla: Szeretném edukálni őket, hogy kóstoljanak, hogy ismerjék meg a valódi csokoládét, hogy tudják, ez más mint a bolti csokoládék, hogy mennyivel más minőség. Ha megkóstolod ezeket a csokoládékat onnan nincs visszaút. Szeretném a berögződéseket eltörölni, hiszen így igaz, a bolti 75%-os étcsokoládé valóban keserű. A valódi étcsokoládé teljesen más, ha mutatok neked három különböző étcsokit, 75-80%-osat, érzik majd, hogy mennyire más az ízük, pedig nincs benne ízesítés. Maga a pörkölés, a készítés adja meg az ízt. A kakaóban 600-nál is több aroma komponens található, több van benne mint a vörösborban, az emberek 90%-a mégis csak a csoki ízt ismeri, pedig annyi féle íz van és ez fantasztikus. Szeretném ha ezt mindenki megismerné, még akkor is, ha utána ugyanazokat a csokikat fogják venni a boltban amit eddig, de legalább tudják hogy van más is. A kis manufakturák bátrabban kísérleteznek, van már tejcsoki, fehércsoki, vegán, egyre kreatívabb a kraft szegmens.
Én is ugyanazokkal a csokikkal nőttem fel, ahogy az emberek többsége, de az évek alatt és a munkám során megtapasztaltam hogy mi a minőség, ezt szeretném közvetíteni az embereknek.
Lilla egy jótékonysági gyűjtésben is részt vesz a Szívemben született Afrika egyesület számára, akiknek a munkáját évek óta önkéntesként és jelképes örökbefogadóként támogatja. Jövőre 60 hátrányos helyzetű lányt szeretnének az új programjukba felvenni, akiknek bentlakásos iskoláztatást, teljes ellátást, orvosi ellátást biztosítanak Ugandában. Lilla személy szerint két lány számára gyűjt adományokat, Mothing 8 éves, Selly pedig 13 éves. Fél éves részvételi díjuk 240 000 forint (~600€), ennyit szeretne Lilla első körben összegyűjteni.
Erre többféle lehetőség is van:
- egyszeri (bármekkora) pénzadomány küldése az egyesület számlájára,
- rendszeres támogatóvá válás,
- licitálás a Collabri podcastban készült egyedi pólóra,
- ajándékutalvány vásárlása Lilla webshopjában, melynek árából 10%-ot automatikusan a két lány támogatására fordít majd.
Kiemelt kép: Baté Digital Media
