Az 1956-os magyarok irodalmi társasága közel 30 év után székhelyet vált. A költözés kapcsán Másréti Kató Zoltán elnökkel beszélgettünk Bécs egyik legelőkelőbb negyedében, a Capistrangasse 2. szám alatt található tágas és impozáns lakásban, amely eddig az egyesület székhelyéül szolgált.
“A Bornemissza Péter Társaságot 1960. március 20-án hozták létre, nem a Kapisztrán utcában, hanem a VII. kerületi Kenyongasse-ban. Az elsődleges funkciója akkoriban az volt, hogy az ’56-os menekülteknek valamiféle otthont nyújtson, ahol összegyűlhetnek az emberek.” – mesélte a már szinte teljesen kiürített lakásban dobozok és üres polcok között Másréti Kató Zoltán, a Társaság elnöke.
Rólunk.at/Horváth Nóra: Kevés egyesület rendelkezik saját lakással. Ez, amelyben most vagyunk, egy igen pompás méretekkel bíró, előkelő helyen lévő ingatlan. Hogyan lett ez az egyesület központja?
Másréti Kató Zoltán: Előzményként érdemes megemlíteni, hogy a Heiligenstädter Straße-n volt egy hatalmas épület, amit 1957-ben az úgynevezett Skandináv Bizottság vásárolt meg az ’56-os menekültek számára. Ez egy célvagyon volt, amit a svédek kifejezetten az ’56-os menekültek ellátására és otthonteremtésére gyűjtöttek össze. A nagylelkű skandinávok ugyanakkor nagyon pragmatikusak is voltak: három évvel később, ahogy a menekülthullám lecsengett, és sokan továbbmentek Kanadába, Amerikába, sőt Ausztráliába, egyre kevesebben maradtak Ausztriában. Akik maradtak, azok is két-három év alatt rendezett körülmények közé kerültek: elkezdtek dolgozni, és saját lakáshoz jutottak. Így a skandinávok azt mondták, hogy már nincs szükség erre az épületre, ezért eladták. A befolyt összegből – ha jól emlékszem – körülbelül 20 családnak vásároltak házakat Bécs környékén, mivel vállalták, hogy helyben maradnak. A fennmaradó összeget Szépfalusi István, a közösség alapítója, lelkésze és lelkigondozója kapta meg azzal a céllal, hogy találjon egy megfelelő lakást Bécsben, amely egyszerre szolgálhatna lelkészi lakásként, a gyülekezet központjaként és közösségi helyként. Az ebből a pénzből bérelt lakás sajnos a bérleti szerződés feltételei miatt később problémát okozott: bár a Bornemisza Péter Társaság főbérlőként vette ki, a szerződés szerint kizárólag lakhatási célra lehetett használni, és nem egyesületi székhelyként.
A szerződés 1960 márciusában készült, gótbetűkkel íródott, ami már önmagában is nehézséget jelentett, amikor tavaly márciusban, hivatalba lépésem után átolvastam. Bár a Magyar Evangélikus Gyülekezet székhelyeként és központjaként is működött, ez a funkció hivatalosan nem szerepelt a szerződésben, ami 64 év elteltével visszaütött. Az egyesület vezetői között felmerült az a dilemma is, hogy az elnök lakhatna-e az ingatlanban, de ez végül sosem valósult meg. Szépfalusi István korábban ugyan személyes és hivatali funkcióit összevonva élt ott a feleségével, de az új vezetőség számára ez a megoldás nem jött szóba, mivel az összeférhetetlenség kérdése és a korrupció gyanúja elkerülhetetlenül felmerült volna. Az ingatlan tehát továbbra is egyedül az egyesület céljait szolgálta.
Rólunk.at/Horváth Nóra: A Bornemisza Péter Társaság elsődleges funkciója a magyarországi csúcsértelmiség legkülönfélébb képviselőinek bemutatása a bécsi magyarok körében. Ez a feladat a rendszerváltás előtt, főként az ’56-os generációnak volt nagyon fontos. Mekkora kihívás az internet korában ezt a funkciót továbbra is fenntartani?
Másréti Kató Zoltán: Az idő előrehaladtával egyre nehezebb feladat. Az ’56-os generáció tagjai már nem olyan aktívak, az utódok pedig nem feltétlenül osztják azt a szemléletet, amelyet a magyar forradalom és szabadságharc menekültjei képviseltek. Ezen kívül a helyzet kapcsán elmondható, hogy valóban nem kötelező egy ilyen nagy méretű, 200 négyzetméteres lakás fenntartása a Mariahilfer Straße környékén. Ha a közösség életképes, a külvárosban is találhat megfelelő helyszínt. A múltban, a 19. században például az egyesületek gyakran törzskávéházakban működtek, ahova még a postájuk is érkezett. Most azonban más lehetőségeket kell mérlegelni.
Átlagosan évente nyolc rendezvényünk volt, ami szép teljesítmény, hiszen a nyarat leszámítva minden hónapra jutott egy esemény. Tavaly ezt sikerült megdupláznunk, azonban a helyszín kihasználatlansága továbbra is problémát jelentett. Az épületben senki sem lakik, és Bécs törvényei szerint hosszú távon nem lehet üresen tartani egy lakást.
A jogi viták során az egyesület szembesült azzal, hogy a tulajdonos és ügyvédei folyamatosan növelték a nyomást. Bár az egyesület ügyvédei próbálták védeni az érdekeiket, a realitás az volt, hogy a tulajdonossal való jogi küzdelem hosszú távon fenntarthatatlan. Az ügy végül kompromisszummal zárult: az egyesület lezárhatja az évet és méltósággal befejezheti a programjait, anélkül hogy további jogi költségek terhelnék őket.
Rólunk.at/Horváth Nóra: Az egyesület 65 éves múltjában számtalanszor volt olyan alkalom, amikor a schwedenplatzi Bécsi Magyar Otthonban szerveztek közös vagy önálló beszélgetéseket. A székhely fölösleges teherként nehezedik az egyesületre, megoldás lehet egy másik szervezethez becsatlakozni?
Másréti Kató Zoltán: Az egyesület vezetői, mint Szépfalusi István és Bartók Miklós, mindig a saját útjukat járták, nem akartak elvegyülni egy nagy ernyőszervezetben. Szépfalusi, aki magának való és önfejű ember volt, nem igazán hitt a nagy közösségi kapcsolatokban, amit ma networking-nek hívunk. Most azonban, már más időket élünk.
Az új irányvonal lehetőséget ad arra, hogy a közösség alkalmazkodjon a változó körülményekhez. A Központi Szövetség új elnökasszonya, Seidler Andrea felajánlotta, hogy csatlakozzunk anélkül, hogy teljes tagságot vállalnánk és a Bécsi Magyar Otthon lehetőséget biztosít arra, hogy a rendezvényeinket megtartsuk.
Ez a döntés egyfajta elfogadása annak, hogy nem szükséges mindenáron a régi struktúrákhoz ragaszkodni, hanem lehet új megközelítéseket keresni, amelyek rugalmasabbak és jobban illeszkednek a mai társadalmi és közösségi környezethez. Reméljük, hogy ez a változás segíthet abban, hogy az egyesület ne ragadjon le a múlt problémáinál, hanem új kihívásokkal nézzen szembe, mert a változásokkal való szembenézés mindig egy új lehetőséget is hozhat, így tehát a jövő évtől a Bornemisza Péter Társaság továbbra is megrendezi beszélgetéseit, csak mostantól a régi-új helyszínen, a Bécsi Magyar Otthonban.
Kiemelt kép: Horváth Nóra
Akár ez is tetszhet
