SZÉCHENYI ISTVÁN EMLÉKTÚRA
Bécs (Herrengasse) – Nagycenk – Mosonmagyaróvár – Pozsony – Bécs (Döbling)
Időpont: 2022. szeptember 24. (szombat)
Szakmai vezető: Dr. Csorba László történész
A kirándulás összköltsége:
felnőtteknek: 65 EUR
diákoknak: 50 EUR
A részvételi díj tartalmazza a mosonmagyaróvári menü ebédet,
utazási költséget, múzeumi belépőket!
Bankszámlaszám:
„Europa“-Club Wien , 1200 Wien
IBAN: AT16 6000 0000 0780 5356
BAWAATWW
Megjegyzés: kirándulás
RÉSZLETES PROGRAM:
Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, a „legnagyobb magyar”, közlekedési miniszter, eszméi, működése és hatása által a modern, az új Magyarország egyik megteremtője, polihisztor, közgazdász. Talán a magyar politika legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény névadója.
Találkozó: reggel 7 órakor Bécs I., Herrengasse 5. sz. (Wilczek palota) előtt
1. Tisztelgés a legnagyobb magyar szülőháza (márványtábla) előtt.
Az ifjú Széchenyi gyermekkorát Nagycenken és Bécsben töltötte. Nevelését atyja irányelvei szerint Liebenberg (Lunkányi) János magántanító vállalta magára, egyes tantárgyak oktatását azonban külön szaktanárok végezték. Ezek között volt például Révai Miklós, a magyar nyelvészet egyetemi tanára, aki kiemelkedő rajzkészséggel is rendelkezett, az architektúrát tanította, egy Poupar nevű házi káplán pedig olasz és francia nyelvből adott órákat. A család körében a magyar nyelv volt az uralkodó s a gyermekek nevelése is magyar szellemben történt.
Gróf Széchényi Ferenc (István édesapja) 1788-ban vette bérbe a Wilczek-palotát, ahol felesége előbb Zsófia lányukat, majd 1791. szeptember 21-én Istvánt hozta világra. A keresztelést a Mihály-templom plébánosa Hieronymus Winkler végezte a szülői háznál. (A plébánia 1784-1804 anyakönyvének 90. oldalán látható a bejegyzés.)
Koszorúzás után gyalogos séta a közelben várakozó buszhoz!
2. Utazás Sopronon keresztül Nagycenkre, ahol a Széchenyi–kastélyt, a Széchenyi István Emlékmúzeumot tekintjük meg.
Sopronon áthaladva, a buszról megtekintjük a város központjában lévő Széchenyi szobrot!
A nagycenki kastély a XVIII. századtól a főúri Széchenyi-család rezidenciája volt, ma múzeum. Ez volt Széchenyi István, a “legnagyobb magyar” kedvenc tartózkodási helye. A kastélytól vezet az 1752-ben telepített 2,6 km hosszú híres hársfasor Széchenyi Béla és felesége sírjához.
A római katolikus templom (középkori elődje helyén) 1864-ben romantikus stílusban épült, Ybl Miklós tervei szerint. A templom melletti temetőben áll a Széchenyi Mauzóleum klasszicista előcsarnokú épülete (1810), kriptájában nyugszik Széchenyi István is. Kirándulásunkon a kripta megtekintésére nem kerül sor!
3. Utazás Mosonmagyaróvárra, ahol koszorút helyezünk el a régi városháza falán található Széchenyi István emléktáblánál.
Gróf Széchenyi István több szálon is kötődött Moson vármegyéhez. Legismertebb tény, hogy itt választották országgyűlési követté 1847-ben. Gyakran járt a megye településein rokonainál és későbbi feleségénél.
Rövid látogatás a régi vármegyeháza dísztermében, majd koszorút helyezünk el az épület bejárata melletti falon található Széchenyi István emléktáblánál.
Menü ebéd az épület földszintjén lévő étteremben.
4. Utazás Pozsonyba. Célunk a Mihály-kapu utca legjelentékenyebb épülete, az egykori királyi pénzügyi kamara, ahol a reformkori magyar országgyűlés, a pozsonyi diéta ülésezett. (Megemlékezés az emléktáblánál)
Ez volt Széchenyi, Deák, Kölcsey, Vörösmarty, Kossuth, s a többi nagyok felszólalásainak, vitáinak színhelye. Széchenyit senki nem tartotta vissza, hogy az országgyűlésen többször is fel ne szólaljon, valahányszor a magyar nyelv, a szabadság, vallási türelem stb. kérdése került szóba, mindannyiszor szabadelvű szellemben; nem riasztotta vissza ettől az elnöklő nádor rendreutasítása sem, melyet három ízben vont magára, sőt hogy nézetei szabad kifejtésében katonai rangja se akadályozza, 1826. február 15-én, tizenhét évi szolgálat után erről is lemondott.
5. Ünnepi megemlékezés és koszorúzás Döblingben (Bécs 19., Obersteinerg. 18-24.)
Az egykori szanatóriumban, ahol ma a kerületi bíróság működik, tizenkét évig lakott Széchenyi István, és végső kétségbeesésében itt vetett véget az életének 1860. április 8-án. Az épület szomorú magyar vonatkozására egy márványtábla és egy bronz mellszobor emlékeztet. A szobor – a nagycenki Széchenyi Kör jóvoltából – a 130. évforduló óta áll az épület főbejárata előtti tér közepén és néz szembe a „döblingi tébolydával”. A bécsi rendőrség 1860. március 3-án házkutatást tartott nála, s elkobozta iratait, melyek alapján messze ható politikai összeesküvést vélt fölfedezni, s amellett tudtára adták, hogy az elmegyógyintézet megszűnt rá nézve mendékhely lenni. A félelem, hogy erőszakkal elviszik, vagy megölik, egy régi jó barátjának, Jósika Sámuel bárónak váratlan halála, az újra elborult politikai kilátás izgatottságát rendkívül növelték, s egy végzetes pillanatban (1860. április 7-8. között eső éjjelen) önmaga ellen fordította fegyverét. A Magyar Tudományos Akadémia külön gyászünnepet tartott emlékére, melyen Eötvös József báró tartott emlékbeszédet, Szász Károly és Arany János ódáikat olvasták fel.
A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!
Jelentkezni lehet 2022. szeptember 10-ig Smuk Andrásnál a +43 664 2419556-os telefonszámon, illetve
email-en az a.smuk@gmx.at ÉS az europaclubbecs@gmail.com mindkét (!) címre küldött levélben.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.