Podcast

Vegyes Hangrend #4 – A tanár mint szórakoztató személyzet? Magyartanulás Bécsben

Miért jönne el egy gyerek – vagy mégikább egy kamasz – önként egy délutáni magyar foglalkozásra, egy hosszú iskolanap után?

És ha nem túl lelkes, kinek a feladata őt motiválni erre? A tanáré vagy a szülőké?

Ebben az epizódban a bécsi magyar nyelvoktatás egyik legérzékenyebb kérdéséhez nyúlunk: hogyan lehet motiválni a gyerekeket és fiatalokat a magyar nyelv megtartására egy többnyelvű, digitális világban.

Szabó Veronika (Bécsi Magyar Iskolaegyesület, Bécsi Egyetem – Finnugor tanszék/Hungarológia szak) szerint a kérdés messze túlmutat a módszertanon. A magyar nyelv megtartása identitáskérdés, és a motiváció nem az iskolában kezdődik, hanem a családban. Ha otthon nincs élő kapcsolat a nyelvvel, az iskolai óra önmagában kevés.

Bajkai Kinga Csengele (Bécsi Magyar Iskola) radikálisabban fogalmaz: egy gyereket nem lehet délután még egyszer leültetni „tanulni”. Az élményalapú megközelítés – színház, mozgás, közös alkotás – nem jutalom, hanem maga a tanulás. Tankönyv helyett történetek, szerepek, cselekvés – és közben a nyelv észrevétlenül működni kezd.

Nick Ildikó (Bécsi Magyar Iskolaegyesület) a kamaszokra hívja fel a figyelmet: náluk a motiváció kulcsszó, és a „szórakozás” nem mellékes elem, hanem feltétel. A tinik megszólítása nagyobb kreativitást, több előkészületet és teljesen más pedagógiai szemléletet igényel – különben egyszerűen nem jönnek.

Ez az adás nem ad egyszerű válaszokat. Inkább kényelmetlen kérdéseket tesz fel:

  • Van magyartanulás a tankönyvek világán túl is?
  • Magyarból is fontos lenne a mérhető teljesítmény?
  • El lehet-e veszíteni a nyelvet – és vissza lehet-e találni hozzá később?

A beszélgetésből egy dolog biztosan kiderül: a kétnyelvűséget Bécsben sem lehet adottnak venni. Ez mind a szülőktől, mind a tanároktól komoly elhivatottságot és energiabefektetést igényel. A magyar nyelv Ausztriában nem tantárgy, hanem leginkább kapcsolat. És hogy ez a kapcsolat élő marad-e, az élményen, a közösségen és a motiváción múlik.

Hallgassátok meg, és gondoljátok újra, mit is jelent „magyarul tanítani” Bécsben.

Hasznos linkek:

Rólunk.at kapcsolódó cikkei:

Vegyes Hangrend #3 – Magyar buborék Bécsben – Menedék vagy korlát?

Mit jelent a magyar nyelv a Bécsben élő magyarok számára?
Biztonságot adó közösségi tér, identitásmegőrző eszköz – vagy egy olyan buborék, amelyből nehéz kilépni?

Ebben az epizódban Szabó Veronikával, Seidler Andreával és Kókai Károllyal beszélgetünk arról, hogyan lehet – vagy épp nem lehet – magyarul élni Ausztriában. Szó esik a német nyelv elsajátításának kihívásairól, a magyar intézmények és közösségek szerepéről, valamint arról is, hogyan öröklődik tovább a nyelv és az identitás a gyerekeknél.

Kókai Károly személyes és gondolkodói perspektívából mesél arról, mit jelent „kívülről magyarnak lenni”, és hogyan dolgozza fel azt, hogy gyermekei már osztrák szemmel látják a világot.
Seidler Andrea a magyar „buborék” jelenségéről beszél: arról a láthatatlan, mégis nagyon is valós közegről, amely egyszerre véd és elválaszt.
Szabó Veronika a nyelvhasználat mellett az indentitásról is gondolkodik, tanítói és szülöi szemmel is.

Ez az adás nem válaszokat ad, hanem kérdéseket tesz fel: Meddig segít a magyar nyelv, és mikor válik korláttá? Hol van a határ a magyar nyelv tanulása, használata és a magyar identitás között?

Vegyes Hangrend #2 – Nagyszüleink nyelve – beszéljük még?

A 2001-es népszámlálás során 6641-en válaszolták azt Burgenlandban, hogy a mindennapi kommunikációban használják a magyar nyelvet. Ennél frissebb adatok sajnos nem állnak a rendelkezésünkre, mert a 2011-es népszámláláskor sem a nemzeti hovatartozásra, sem az anyanyelvre vagy mindennapokban használt köznyelvre nem kérdeztek rá. Ennek ellenére biztosra vehetjük, hogy jóval magasabb azoknak a burganlandiaknak a száma, akik kötődnek a magyar nyelvhez és kultúrához, például mert a nagyszüleik még beszéltek magyarul (is), de a nyelv aztán az idők során kikopott a család életéből. Bár az 1994-es Burgenlandi kisebbségi iskolatörvény lehetővé teszi az oktatási rendszer különböző szintjein a magyar-német kétnyelvű vagy a magyar nyelvű oktatást, például a Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Reálgimnáziumban, kérdés, hogy a burgenlandi magyarság mennyire él a jogszabályok által biztosított lehetőségekkel.

Hogy lehet meggyőzni a mai szülőket arról, hogy a magyar-német (vagy horvát-német) kéttannyelvű gimnáziumba irassák a gyerekeiket? Meg tud valaki úgy is tanulni magyarul, ha a szülei nem beszélik (jól) a nyelvet, és otthon nem tudnak segíteni neki? Miért lehet érdemes nem magyar származású osztrákként is megismerni a szomszédos ország nyelvét?

A podcast második részében Anna Zsótér Iris-szel, a Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Reálgimnázium igazgatónőjével, Somogyi Attilával, a Magyar Népcsoporttanács és a Burgenlandi Magyarok Népfőiskolájának elnökével, Pathy Lívia nyugalmazott magyartanárral és szakfelügyelővel, valamint Benkö Anikoval, a Burgenlandi Iparszövetség ügyvezetőjével beszélgetett.

Érdemes még Burgenlandban felkarolni és továbbadni nagyszüleink nyelvét, ami – nem mellesleg – egy szomszédos ország nyelve is? Hallgassátok meg a beszélgetést, és mondjátok meg Ti magatok!

Vegyes Hangrend #1 – Magyarul tanulni? Minek?! Megéri?!

Két- vagy többnyelvű gyerekeket nevelünk Ausztriában. A magyar anyanyelvüket viszont nem ajándékba kapják. Mennyi energiával jár, ha szeretnénk, hogy magyarul is megtanuljon a gyerek? Mennyire kell tudnia magyarul? Kell, hogy tudjon egyáltalán? Nem inkább a németre kellene a hangsúlyt helyezni, hogy gyorsabban beilleszkedjen?

A Rólunk.at podcast, a Vegyes Hangrend első része ezekre a kérdésekre is keresi a választ. Műsorvezetők: Ecser Vera és Gazdik Anna.

Anna Grazban él s az Osztrák Nyelvi Kompetencia Központ munkatársa. Vera a Bécsi Egyetemen tanult nyelvészetet, és a nyelvelsajátítás témája foglalkoztatja linzi mindennapjaiban.  Mindketten szülők ők maguk is.

Ebben az első részben Vera két édesapával beszélgetett. Ami összeköti őket, hogy mindkettőjüknek nem magyar anyanyelvű párja van, akikkel ráadásul angolul beszélnek otthon, s mindenkettőjüknek Ausztriában születtek a gyerekeik. Ami eltér viszont, az a véleményük s tapasztalataik a két- és többnyelvű gyereknevelésről.

Dr. Csiszár Rita kerekíti ki a mondandójukat, aki alkalmazott nyelvész, szociológus és nyelvtanár, s évek óta vizsgálja a gyermekkori többnyelvűséget. Könyvében s előadásai során erről a témáról értekezik és kínál hasznos praktikákat is a mindennapokhoz.

S hogy megéri-e a magyar nyelvet átadni a gyerekeknek? Hallgasátok meg, s mondjátok meg Ti magatok.

November 21-én indulunk!
Vegyes Hangrend
Avagy hol a helye a magyar nyelv oktatásának Ausztriában?

Ha Ausztriában élünk, kell-e a gyermekemet magyarul tanítani? Nem elég, ha csak mi beszélünk vele otthon magyarul? Mi fér bele egy két- vagy többnyelvű családban az anya- vagy apanyelv tanításába? Milyen értékeket adunk tovább a nyelvünkkel? Tudunk-e neki olyan környezetet biztosítani, ahol hallhatja s használhatja az anyanyelvét? Egyáltalán akarunk-e?

A dilemmák rengetegében szeretnénk eligazodni mi magunk is, mert magyar anyanyelvű gyereket nevelni Magyarországon kívül döntésekkel, kihívásokkal s feladatokkal jár. Ausztriában tartományonként más és más lehetőségek és nehézségek adódnak. Ezeket szeretnénk kihangosítani s beszélni róla.

A műsor házigazdái: Ecser Vera és Gazdik Anna.

Kelemen László / A közgazdász az UMIZ mögött

Kelemen László, az UMIZ intézményvezetője. Felsőfokú közgazdász tanulmányait Budapesten végezte. Galambos Ferenc Iréneusz atyára, egykori alsóőri plébánosra mentoraként tekint. Bár a Magyar Média- és Információs Központ (UMIZ) vezetése egy próbának indult részéről, személye ma már elválaszthatatlan az intézménytől, ahogy személyisége a könyvektől vagy Alsóőr helytörténetének feldolgozásától. 

Rólunk.at cikk

Benkö Aniko / Egy sikeres női vezető, felsőőri magyar gyökerekkel

Benkö Aniko a Burgenlandi Iparszövetség ügyvezetője. A családjában meghatározó volt a magyar identitás, a felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnáziumban érettségizett, két diplomát szerzett, egyet Magyarországon, egyet Ausztriában. Benkö Aniko a szorgalom, a tanulás és a tudás híve, gyerekeit játékos, többynelvű környezetben neveli és ahogy tavasszal kiderült, tehetséges színész is.

Rólunk.at cikk

Kulman Sandor

Kulman Sándor volt a Budapesti Osztrák Iskola első igazgatója.
A nyugdíjas pedagógus a magyaroklakta Felsőpulyán (Burgenland) született, és kétnyelvűen nőtt fel. Magyar anyanyelvének közsönhetően később Kulman Sándor lett a Budapesti Osztrák Iskola első igazgatója, több évig volt elnöke a Középburgenlandi Magyar Kultúregyesületnek.

Rólunk.at cikk.

Ecser Vera / Találnunk kell egy közös nevezőt (Magyar rádióadás a linzi RadioFRO-ban)

Magyar adást vezet minden vasárnap a linzi RadioFRO-ban. Nemzetközi kulturális gyerekprogramjaival tavaly elnyerte a város Stadt der Vielfalt díját. Emellett a RadioFRO programkoordinátora, eredetileg drámapedagógus, és szívügye a nyitottság, az elfogadás és az integráció. Ecser Verával, a linzi HungaroMedia Egyesület elnökével beszélgettünk.

Rólunk.at cikk.

Zsótér Iris / 55 éves a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület

Zsótér Iris az ausztriai magyar népcsoport meghatározó személyisége. A felsőőri székhelyű Burgenlandi Magyar Kultúregyesületen keresztül évitzedek óta aktívan dolgozik a burgenlandi magyarság kulturális értékeinek megőrzése és közvetítése céljából, a Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium igazgatójaként kiemelt feladatának tekinti a magyar nyelv oktatásának ügyét.

Rólunk.at cikk.

Podcast lejátszási lista




Megszakítás