Kulman Sándor a magyaroklakta Felsőpulyán (Burgenland) született, és kétnyelvűen nőtt fel. Akkoriban, gyerekkorában kötelező tantárgy volt a magyar, hisz Felsőpulya/Oberpullendorf lakosságának 70 százaléka magyarul beszélt. Németül egyébként csak az általános iskolában tanult meg, addig a szülei magyarul beszéltek vele. Magyar anyanyelvének közsönhetően később Kulman Sándor lett a Budapesti Osztrák Iskola első igazgatója, több évig volt elnöke a Középburgenlandi Magyar Kultúregyesületnek. Sándor még máig is nagy támogatója a burgenlandi magyarságnak.
Kulman Sándor a pulyai általános iskola után felsőfokú tanulmányait a katzelsdorfi (Alsó-Ausztria) redemptorista gimnáziumban folytatta. “Ott bentlakásos iskolába jártam, csak karácsonyra, húsvétra és a nagy ünnepekre mehettünk haza. Nehéz, de tanulságos időszak volt, mert többek között ott sokat tanultam az életre”. A középiskola elvégzése után Kulman Sándor a bécsi egyetemre ment, ahol biológiát és kémiát tanult, hogy tanár lehessen. Ezt követően a felsőpulyai HAK-ban/Kereskedelmi Akadémián tanított 1987-ig, amikor a politikába hívták. Három évig volt a Szövetségi Tanács tagja, mielőtt visszatért volna pedagógusként dolgozni. 1990-ben Kulman Sándor Budapestre ment azzal a feladattal, hogy ott létrehozza az első Osztrák Iskolát. “Az igazgatói posztra kerestek valakit, és mivel minden feltételnek megfeleltem, azonnal Magyarországra költözhettem”.
Kulman a kezdetektől fogva Budapesten élt, és minden héten Felsőpulyára/Oberpullendorf ingázott, hogy meglátogassa feleségét és lányát. Ez idő alatt összesen 500 000 kilométert vezetett. “Tanulókat kellett keresnem az újonnan alapított iskolába, akkoriban 200-an jelentkeztek be, 50-et tudtunk felvenni. Ma körülbelül 240 fiatal jár a Budapesti Osztrák Iskolába” – mondja Sándor büszkén. 2009-ben jól megérdemelt nyugdíjba vonult, és visszatért szülővárosába. “Itt vannak a gyökereim, itt van a családom és itt élnek ismét a barátaim is.”
Kulman Sándor tulajdonképpen művészettörténetet akart tanulni nyugdíjban, hisz egyik hobbija a festés. “Aztán a felsőpulyai valóság utolért” – mosolyog. Ugyanis a Középburgenlandi Magyar Kultúregyesület új vezetőt keresett. “Mivel az egyesület nagyon közel áll a szívemhez, elvállaltam az elnökséget. Az egyesület nagyon fontos a város számára, hiszen itt él a magyar kultúránk”. Kulman több évig vezette karizmatikusan az egyesületet, számos helyen és rendezvényen képviselte a burgenlandi magyarságot, tagja lett a kultúregyesületen belül működő kórusnak és még máig is szerepel a csoporttal. Minden évben mint zsűritag is részt vett a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület szavalóversenyén, de a magyar népcsoporttanácsban sem hiányozhatott.
De Kulman Sándor Felsőpulyán többi hobbijának is hódolhat: “Lelkes sakkozó vagyok, és versenyeken is részt veszek. Emellett szívesen felfedezem a kerületet kerékpárral, már csak az egészségem érdekében is” – mondja a hobbikertész, akinek a városon kívül van egy telke. Legkülönlegesebb hobbija azonban a kalligráfia, a szépírás művészete. “Türelmet igényel, és számomra kikapcsolódást jelent”.
Sándor különösen két helyért rajong Pulyán, a Járási Igazgatóság épületéért, valamint a Szent Ferenc templom körüli helyért. “Ez a rész a főutcán változatlanul megmaradt. Különösen a templom sugároz számomra pozitív energiát. Akárhányszor elsétálok a terek mellett, jól érzem magam – erős otthonérzetet adnak”, mondja lelkesen Kulman Sándor, a Közép-Burgenlandi Magyarság egyik kimagasló alakja.
fotók: Kulman/Hausmann
Akár ez is tetszhet
