Idén a költészet napját Ausztria-szerte számos programmal ünnepelték. Bécsben, a Collegium Hungaricumban elsőként Lengyel Ferenc invitálta meg a versszerető felnőtteket, majd a Bécsi Magyar Iskolaegyesület tartott VERSeny címmel játékos vetélkedőt a diákoknak, hogy ezzel is népszerűsítsék rohanó világunkban a versolvasást. Ellátogattunk mindkét rendezvényre.
“Mint a szép híves patakra, a szarvas kívánkozik,
Lelkem úgy óhajt Uramra, és hozzá fohászkodik.”
A fenti Szenczi Molnár Albert: XLII. ZSOLTÁR részletet a Collegium Hungaricum Petőfi molinókkal körbedíszített termében nem véletlenül kapták a Versolvasó találkozóra érkező vendégek. Lengyel Ferenc idén 8. alkalommal hívta meg körbeülős baráti hangulatú szavaló találkozóra a magyar irodalom iránt lelkesedőket. Idén a költő-műfordítókra, azok közül is a legelsőre, Szenczi Molnár Albertre emlékeztek.
Lengyel Ferenc elmondta, hogy ezeket a zsoltárokat ma a református és unitárius egyházakban éneklik, sőt, a katolikus egyházon belül a ferencesek is átvették Szenczi Molnár Albert fordításait. Hatása érződik a román és szlovák zsoltár költészetre is. Tehát úgy kaptunk a nagyvilágtól verseket, hogy azokat tovább is adtuk, és ezt egy olyan szép gesztusnak érezte Lengyel Ferenc, hogy az idei találkozót is főként ehhez címezte. Ahogyan azt a találkozón is elmondta, a magyar nyelvben ma is használunk szavakat, amelyek Szenczi Molnár Albert hatása nélkül most nem lennének.
A már korábban említett ajándék könyvjelzőre írt négy sor is így maradt meg a nyelvben, amely a szép ‘híves’ patakra utal, ahogyan a szarvas kívánkozik oda. “Senki nem meri azóta mondani, hogy mint a ‘hűvös’ patakra kívánkozik a szarvas. Tehát így maradt meg, és ez volt a kiinduló pont.” hangsúlyozta Lengyel Ferenc a találkozó tematikáját illetően. “A másik pont pedig az volt, hogy az egész magyar műveltség kapott anyagot a latin himnuszoktól, majd átvett anyagot, az Ómagyar Mária-siralomból. Ugyanígy vagyunk a papi és világi szövegekkel, és ez folyamatos. Évszázadokon át tartó előadássorozatot lehetne tartani róla, hogy hogyan tesszük magunkévá mindazt, amit a világirodalom tud, és hogy adjuk tovább a világirodalomnak”, mondta Lengyel.
Lengyel Ferenc költő, műfordító 1987-ben Kolozsvárról költözött feleségével Bécsbe. Az azóta eltelt hosszú évtizedek alatt, magyar nyelv és irodalom tanárként aktív szerepet vállalt a Bécsi Magyar Iskola működtetésében. Fontosnak tartja, hogy az emigrációban élő magyarság ne felejtse el az anyanyelvét, a fiatalabb nemzedék pedig elsajátítsa, őrizze és ápolja azt. Részt vesz a kéthavonta megjelenő Bécsi Magyar Újság kulturális rovatának a szerkesztésében. Az ő tolmácsolásában jelenhettek meg 2002-ben magyar nyelven Lucian Blaga versei. Gyermekverskötetei Csodacsokor (2010), Vendégváró (2012) és Égen-földön (2022) címmel jelentek meg.
A szavalók és versszerető egybegyűltek felolvastak egy-egy költeményt és, hogy a sok szó hangtalanul el ne szálljon, hegedűn népdalok csendültek fel.
A Bécsi Magyar Iskolaegyesület tartott VERSeny címmel vetélkedőt
Nick Ildikó, a Bécsi Magyar Iskolaegyesület és a Bunte Schule bécsi kéttannyelvű magyar-német általános iskolai osztály pedagógusa is a versek népszerűsítése végett szervezett játékos vetélkedőt a fiatalabb korosztály számára.
Az olvasás és szövegértés képessége egészen kisiskolás kortól elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy az anyanyelv nagyobb, illetve felnőttkorban ne szoruljon a konyhai nyelv szintjére. Az olvasás népszerűsítése a magyar népcsoport pedagógusai számára külön kihívást jelent. A bécsi magyar iskolák összefogásában, minden évben nagy sikerrel rendezik meg az OlvaShow játékos vetélkedőt a 7-14 korosztály számára. A VERSeny Nick Ildikó kezdeményezése alapján ezért valósult meg, hogy legyen egy esemény, ahol a gyerekek kimondottan versekkel dolgoznak. Az előnye az OlvaShow vetélkedőhöz képest, hogy itt olyan gyerekek is részt tudnak venni, akik bármilyen okból nem tudnak otthon egy egész könyvet végigolvasni.
A VERSeny című vetélkedő egy mindenkori meglepetés verses mese felolvasásával kezdődik. A vers meghallgatása után, az ehhez készült feladatokat, melyeket a Collegium Hungaricum épületének különböző pontjain találnak a gyerekek, egyénileg kell megoldaniuk a versenyzöknek. Minden résztvevő kap egy feladatlapot, amit kitöltve, illetve a logikai feladatot megoldva lead. Ez egy nagyon mozgalmas játék, hatalmas az épületben a jövés-menés, fejtörés. Egyre ritkábban olvasnak már költeményeket a szülők, ebből eredendően a gyerekek is csak ritkán. Ezért tartották nagyon fontosnak a szervezők, hogy találjanak egy olyan módszert, amivel mégis rá tudják hangolni a gyerekeket a versolvasásra.
A versek népszerűsítése itt nem áll meg, hiszen idén további események is várhatók: a bécsiek Interkulturális kétnyelvű versmondó versenyre is készülnek.
Az Interkulturális kétnyelvű versmondó verseny – amely júniusban lesz – egy új kezdeményezés. Az érdekessége az, hogy az integrációval foglalkozó Bécsi Városi Hivatal kiírt egy pályázatot, ahol olyan projektekkel lehetett pályázni, amelyek valamilyen kulturális közvetítő szerepet töltenek be: így nagy hangsúlyt kapott a kétnyelvűség! Ennek a pályázatnak a keretében valósítja meg a Bécsi Magyar Iskolaegyesület a júniusi kétnyelvű versmondó versenyt. “A beadott projekttel népszerűsíteni szeretnénk a kétnyelvűséget a bécsi lakosok körében, illetve elérni azt, hogy minden szülő megértse, mennyire jó dolog, ha egy magyar család gyerekei hamar megtanulnak németül, de ugyanolyan fontos, hogy magyarul is jól tudjanak, még akkor is, ha az iskolában nincs lehetőségük magyar anyanyelven tanulni“, hangsúlyozta Nick Ildikó, kezdeményező pedagógus.
Akár ez is tetszhet
