Két évtizedes fennállását ünnepli idén a Középburgenlandi Magyar Kultúregyesület (MBUKV). A jeles születésnapról többórás, színes gálaműsorral emlékeztek meg a szervezők és a vendégek szeptember 2-án a felsőpulyai (Oberpullendorf-i) városháza dísztermében. Az MBUKV kulturális és társadalmi egyesületként a magyar nyelv, illetve a magyar népi örökség – népművészet, ének, zene, tánc – hagyományainak megőrzéséért, ápolásáért és népszerűsítéséért, valamint a fiatal generáció támogatásáért áll ki.
– Együtt jóban és rosszban. A magyar kultúra itt, Burgenlandban többszáz éve jelen van. Egyesületünk alapítása előtt is létezett már magyar nóta, magyar tánc és magyar népi kultúra Felsőpulyán és a környéken. Erre büszkék lehetünk, arra meg még inkább, hogy a mai napig megmaradt magyarságunk, megőriztük hagyományainkat. Vannak, akik ezt továbbra is ápolni fogják. – ezekkel a szavakkal kezdte a jubileumi ceremóniát Hausmann-Farkas Elizabeth, a Középburgenlandi Magyar Kultúregyesület elnöke.
Színpadra léptek az egyesület saját csoportjai: a régebben alapított kórus elsősorban burgenlandi, magyar népdalokat énekelt, a nemrégiben létrejött, fiatalokból álló énekkar inkább modern dalokat prezentált. Nem hiányozhatott az ünnepi repertoárból a Csárdáslányok bemutatója: az 1970-ben alapított “Piroska” magyar néptánccsoport örökségét ápoló közösség erre az alkalomra új koreográfiát tanult be Marczis Krisztián és Dorner Magdolna irányításával. A házaspár korábban a bécsi Napraforgók táncegyüttesben táncolt, csaknem egy éve vették át a felsőpulyai csoportot. Nem maradtak el a Napraforgók sem, a bécsiek is ropták a jeles eseményen, csak úgy, mint az Alsóőri Magyar Kultúr- és Táncegyesület tagjai Lőkös Mónika vezetésével. A vendégek a Fertőrákosi Barlangszínház énekművészeinek operettműsorát is élvezhették: Vörös Edit és Domoszlai Sándor előadópáros a múlt század világába repítette a nézőket, Lehár és Kálmán operettdallamokat adtak elő.
A nagyszabású, születésnapi rendezvényen részt vett többek között Hannes Heisz, Felsőpulya polgármestere, Dominkovits Miklós és Christina Köppel alpolgármesterek, Elisabeth Trummer, a Burgenlandi Tartományi Parlament népcsoporti ügyekért felelős képviselője, Beniczkyné Kozlik Erika, a Bécsi Magyar Nagykövetség, I.o. tanácsosa, Hollós József, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének korábbi elnöke, Deák Ernő, a Bécsi Napló főszerkesztője, Frauer Ludwig, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület elnöke, Dowas Katalin kétnyelvű óvónő, az Alsóőri Magyar Média és Információs Központ (UMIZ) képviseletében, illetve több helyi és tartománybeli szervezet, intézmény képviselője.
Számos díszvendég gratulált az elmúlt húsz évhez (Fotó: Klotz János)
Ez már történelem…
Burgenlandban “német Nyugat-Magyarország” 1921-es Ausztriához csatolása után kezdetben erős maradt a burgenlandi magyar identitás. Az évtizedek során azonban a magyar népcsoport különböző okok miatt egyre inkább kisebbségbe szorult. 1968-ban megalakult a Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület (BUKV). 1976-ban új népcsoport-törvény lépett életbe: végre megvalósult a régóta várt egyenjogúság a burgenlandi horvát népcsoporttal. Ennek ellenére a burgenlandi magyarok helyzete továbbra is kritikus maradt: az ingázás, az asszimiláció és a nem kielégítő iskolai helyzet az autochtón burgenlandi magyarok számának folyamatos csökkenéséhez vezetett – különösen Közép-Burgenlandban.
Az 1920-as és 1930-as években, egészen az 1950-es évek végéig Felső- és Középpulyán még hagyománya volt a magyar színjátszásnak. Hasonlóképpen a Magyarbálnak is Kóbor Ferenc és Kóbor Veronika vendéglőjében Középpulyán. Sokáig működött magyar tánccsoport. Felsőpulyán az 1950-es években a lakosság mintegy 60-70 százaléka még magyarajkú volt. Az ingázás, és a nem magyarul beszélő emberek bevándorlása miatt azonban a pulyai magyarság egyre inkább fogyatkozó kisebbséggé vált. Nem segített a helyzeten, hogy egyre kevesebb óraszámban tanulhattak a gyerekek magyarórákon az iskolában. Amikor Felsőpulyán végre létesülhetett gimnázium, valamelyest javult a kép: Popovics Anna tanított magyarul. Ő volt az, aki motiválta az embereket a magyar nyelvű, színházi előadások újraindítására – így ismét készültek darabok, később karácsonyi és anyák napi produkciók is. A színház igazgatója Dominkovits Ferenc volt, Kraxner Ernő hegedült, idősebb Dominkovits Miklós énekelt. Sajnos egyre több amatőr színész hunyt el, nem volt folytatás a fiatalok körében, emiatt a magyarok színházi kultúrája ismét megszűnt.
A Popovics Anna által tanított pulyai gimnázium diákjai koncerteket is adtak, a zenei részt Karal Viola vette át. Ő is nagy szolgálatot tett a magyar népcsoportnak azzal, hogy sok gyermeknek tanított magyar dalokat. Kottákat írt, hangszerelt, például a középpulyai templomban tartott magyar misékhez magyar énekeskönyvet adott ki. Emellett Karal Viola képzőművészként számtalan képen és illusztráción örökítette meg a pulyai magyar életet.
Mindig fontos volt a határon túli gondolkodás: Major Pál buszos kirándulásokat szervezett, hogy Magyarország-i helyszíneken magyar kulturális rendezvényeket lehessen látogatni. Ez új ismeretségeket, nyelvgyakorlási lehetőségeket eredményezett. Ezeket a kirándulásokat Hofer József egykori elnök folytatta, nagy sikerrel és a tagokkal bejárta egész Magyarországot.
Az alapítás
A felső- és középburgenlandi magyarokat eredetileg “felsőpulyai csoport” néven jegyezték be a Felsőőrött működő Burgenlandi Magyar Kultúregyesületnél (BMKE). Ketten voltak, akik végül kényszerűségből önálló egyesület alapításán gondolkodtak: Major Pál és Kulmann Ernő. Utóbbi személy akkoriban a magyar népcsoporttanács testületének elnöke volt. A BMKE akkori elnöke, Plank József helyeselte a pulyaiak önálló kulturális egyesületének megalapítását. A Középburgenlandi Magyar Kultúregyesület a 2003. március 13-i közgyűlésen jött létre. A tagok nemcsak Felsőpulyáról érkeztek, hanem más falvakból is – így van ez a mai napig, amely megfelel az egyesület alapszándékának.
Az alapító elnökség tagjai (a Felsőpulyai Járási Igazgatóság 2003. április 8-i határozata szerint): Jenei József/Felsőpulya (elnök), Varga Katalin Füles/Nikitsch (elnökhelyettes), Györgyice Mária/Felsőpulya (titkár), Szőcs Mária/Lók (titkárhelyettes), Kelemen Antal/Felsőpulya (pénztáros), Karácsony Géza/Felsőpulya (helyettes pénztáros). Az elnökök (időrendi sorrendben) a mai napig: Jenei József (2003-2005.), Hofer József (2005-2011.), Kulman Sándor (2011-2019.), Kántor Christian (2019-2023.), Hausmann-Farkas Erzsébet (2023 áprilisa óta). Nagy nyelvi értéket jelentett az egyesület számára, hogy két elnöke is – Hofer József és Kulman Sándor – Budapesten dolgozott.
A múlt és a jövő
Az MBUKV kulturális és társadalmi egyesületként a magyar nyelv, illetve a magyar népi örökség – népművészet, ének, zene, tánc – hagyományainak megőrzéséért, ápolásáért és népszerűsítéséért, valamint a fiatal generáció támogatásáért áll ki. Jeles alkalom erre a magyar államalapítás és az államalapító Szent István király emlékünnepe augusztus 20-án, a hagyományos Ferenc-napi búcsú, illetve a Magyarbál.
Az Augasse 21. szám alatt található klubhelyiséget az önkormányzat biztosította az egyesület számára, így lehetőség adódott csütörtök délutánonként társas összejövetelekre A„Csütörtöki délutánok“ néven futó programokon kártyáztak, beszélgettek, véleményt cseréltek a résztvevők, a klubház nagyterme ilyenkor megtelt élettel, jó hangulattal.
Akkor már működött a magyar kórus Hofer József elnökletével, az énekkar ma is létezik – számos burgenlandi magyar dal szerepel repertoárjukban. Az első vegyes magyar kórus 28 tagot számlált, Karal Viola vezette. Feladat volt akkoriban egy magyar leány- vagy női tánccsoport alapítása is, ebben Krayler Klára sokat segített. Esztergályos Ibolya a magyar tánccsoportot tette ismertté egész Ausztriában.
Fotók az elmúlt évekről (Fotó: MBUKV)
Jelenleg aktívan működik az idősebb és az újabb generáció magyar kórusa, a Csárdáslányok néptánccsoport, a Felsőpulyai Általános Iskolával együttműködő magyar gyermektánc-együttes. Az egyesület élt és él, sőt, rendre külföldön is bemutatkozik: újra és újra – napról napra, évről évre – feleleveníti a középburgenlandi magyar kultúrát.
– Az elmúlt két évtized munkája eredményesnek nevezhető, az elődeim sokat dolgoztak azon, hogy sikeres legyen a kultúregyesület tevékenykedése, folyamatosan legyenek új tagjaink. – összegez Hausmann-Farkas Elizabeth egyesületi elnök, majd folytatja: – Ami talán hiányosnak nevezhetnénk a korábbi években, az az ifjúság bevonása. Ezen szeretnék változtatni, így gyerekeknek szóló nyelvtanfolyamot indítunk, az iskolai képzés után nálunk is, az egyesület berkeiben gyakorolhatják a magyar nyelvet. Első alkalommal szerveztünk nyári tábort, minden nap más-más program várta a jelentkezőket. A visszajelzések alapján bátran kijelenthetem, hogy remek hetet töltöttek együtt a résztvevők, így jövőre egy hétig tartó, egésznapos, színes nyelvi tábort tervezünk az itt élő magyarajkú gyerekeknek. Októbertől hiphop tánc-tanfolyam kezdődik, trénerük az a felsőpulyai magyar diáklány, Németh Doris lesz, aki nyáron immáron kétszeres hiphop világbajnok lett. Az előttem járók is ugyanolyan hangsúlyos célnak, küldetésnek vették, ahogy én is, hogy a középburgenlandi, a burgenlandi magyar kultúra és hagyomány fennmaradjon, továbbéljen.
Számos csoportfoglalkozás, kirándulás, találkozás, program valósulhatott meg a Középburgenlandi Magyar Kultúregyesület égisze alatt az elmúlt húsz év során. Kellemes tapasztalás, hogy a régióban letelepedő magyar családok is bekapcsolódnak az egyesületi életbe, hozzák a gyerekeket népzenére, néptáncra, a szülők Felsőpulya egyetlen bálján, az általunk évről évre rendezett Magyarbálon kapcsolódnak ki. Szükségük van ránk, biztonságos támaszt adunk, hiszen az anyanyelvükön, magyarul segítjük őket új életükben, a beilleszkedésben.
Az MBUKV örökségét meg kell becsülni, azonban új utakat is kell járni annak érdekében, hogy a magyar népcsoport a jövőben is fejlődhessen és fennmaradhasson. Célunk, hogy felvegyük, erősítsük a kapcsolatot a helyi és a tartományban funkcionáló egyesületekkel, hiszen, ha harmóniában élünk egymás mellett, akkor közösen profitálhatunk az elért sikerekből, eredményekből. Támogatást a Szövetségi Kancellária Hivataltól, az oktatási minisztériumtól, Burgenland tartománytól kapunk, továbbá a következő évben Magyarországtól is számítunk kisebb mértékű, financiális hozzájárulásra.
Szeretettel várjuk régi tagjainkat, az első alkalommal érdeklődőket, azokat, akik részt vennének közösségi, szervezői teendőinkben, szívesen fogadjuk az ötleteket, újdonságokat: az idén húszéves Középburgenlandi Magyar Kultúregyesület mindenki számára nyitva van. – zárja az elnökasszony.
Akár ez is tetszhet
