A harmadik – magyar-német – kétnyelvű évfolyam indul Bécsben a “Bunte Schule” iskolában.

Egy újabb, húsz fős osztályban indul el az oktatás napokon belül a fővárosban, ahol a kis elsősök nem csak német, hanem magyar nyelven is tanulhatnak, hagyományos, nappali tagozatos iskolai keretek között. Az elmúlt két év tapasztalatait felhasználva a készségtárgyak mellett már a matematika tanítás is heti egyszer magyar nyelven történik mindhárom évfolyamban.

Három évvel ezelőtt indult el Bécsben, a 18. kerületi „Bunte Schule“ általános iskolában az első olyan kétnyelvű osztály, ahol a magyar gyökerekkel rendelkező kisiskolások nappali tagozaton úgy kezdhették meg az iskolás éveiket, hogy a német nyelv mellett magyar oktatásban is részesültek. Az oktatás elindulását hosszú évek egyeztető és szervező munkája előzte meg, míg végül a Magyar Népcsoporttanács kezdeményezését a Bécsi Városi Oktatási Igazgatóság is támogatta, és megkezdődhetett az érdemi munka. Szeptember 6-án pedig már azok a gyerekek, akik az első kis „gólyák” voltak, már a harmadik évfolyamot kezdik meg, és ahogy tavaly, idén is újabb 20 fős osztály érkezik az iskolába, ahol a magyart, mint anyanyelvet is oktatják a gyerekeknek.

A Bunte Schule magyar pedagógusa, Nick Ildikó hangsúlyozta, hogy a tanulók között egyaránt megtalálható olyan kisdiák, akiknek a családja már több generáció óta él Ausztriában, de olyan is, akik csak nemrég költöztek át Magyarországról. Alapkövetelmény azonban, hogy a gyerekek már rendelkezzenek német nyelvismerettel, bár természetesen azok, akiknek szüksége van rá, kapnak nyelvi támogatást német nyelvű pedagógusoktól. Ahogy arra is van lehetőség és példa, hogy a magyart, mint idegen nyelvet tanulják az iskola magyar-német kétnyelvű osztályába járó gyerekek.

Az évek során a szülők azon aggodalma, hogy a gyerekek nem fejlődnének a német nyelvismeret terén olyan mértékben, mintha a hagyományos, osztrák iskolai oktatásban vennének részt, mára már eloszlott. Mára már érezhető a jelentkezéskor is, hogy nem azok a szülők keresik az iskola nyújtotta lehetőséget, akiknek a gyerekei nem beszélnék a német nyelvet, hanem, akik fontosnak tartják, hogy a következő generáció számára is biztosítsák, hogy a magyar anyanyelvüket iskolai keretek között is fejleszthessék. Ezt támasztják alá azok a speciális felmérések is, amelyet minden évben, a félév végén elvégeznek a diákok körében, az úgynevezett MIKA-D (Messinstrument zur Kompetenzanalyse – Deutsch) tesztek.

Az osztályokat az iskola is egyenrangúként kezeli a hagyományos csoportokkal, és a gyerekek, valamint a szülők is szerves részét képezik az intézmény vérkeringésének. A Magyar Népcsoporttanács célja azonban, hogy a felmenő rendszerben történő magyar nyelv oktatása ne szűnjön meg a népiskolák 4. évfolyamában, valamint, hogy a fővárosban további iskola bevonásával, a város más kerületeiben élő magyar családok számára is elérhető legyen a kétnyelvű oktatás. Ezzel kapcsolatban folynak az egyeztetések.