Kálovicsné Káldi Bernadett inspiráló példa arra, hogy sose késő megvalósítani az álmainkat. Gyerekkori szenvedélyéből, a festésből több évtizedes kihagyás után lett újra szerelem. Ma már a mindennapjai része az alkotás, mellyel nagy örömet szerez magának és környezetének is. Színes világában most az AMAPED-ben rendezett kiállításán gyönyörködhetünk április 9-ig.
Káldi Bernadett Zala megyében nőtt fel. Már kisgyerekként foglalkoztatta a formák és színek világa, sokat rajzolt, festegetett. Aztán az élet más pályára sodorta, de mindig volt benne egy hiányérzet az alkotás után. Pár éve újra ecsetet ragadott, és azóta ontja magából a színes festményeket, így tért vissza gyerekkori gyökereihez. A változatos Zalai-dombság, a természet közelsége, a fák, virágok szépsége, az évszakváltozások meghatározó élmény volt a számára, amelyből a mai napig ihletet merít. Képein a Radnóti Miklós gyönyörű költeményéből ismert “búvó otthoni táj” jelenik meg: dombok, patakok, madarak, színes vadvirágok. Műveiből több kiállítást rendeztek már. A Bécsi AMAPED-be is elhozta festményeit, melyek mellett aprólékosan díszített hímes tojásai is láthatóak. A kiállítást Mentsik Szilvia, az AMAPED elnöke nyitotta meg, aki így fogalmazott: „Azt gondolom, hogy a festészet egy olyan dolog, hogy az ember egy kicsit elbújik valahová, és mégis megmutatja magát. Rengeteg fény és szépség sugárzik ezekből a festményekből, örülünk, hogy bemutathatjuk őket. “
A kiállítás kapcsán az alkotóval beszélgettünk:
Farkas Noémi/Rólunk.at: Hogy jött az életedbe a művészet szeretete?
Kálovicsné Káldi Bernadett: Már általános iskolásként rajzszakkörös voltam, nagyon szerettem rajzolni. Művészeti pályára is készültem. A törés akkor következett be, amikor a művészeti szakközépiskolába felvételiztem. és helyhiány miatt elutasítottak. Akkoriban nem volt sok helyen lehetőség művészeti szakra járni. Mivel Zala-megyei vagyok, a pécsi volt a legközelebbi művészeti iskola. 150 jelentkezőből 25-öt vettek fel, én nem kerültem közéjük. Amikor megkaptam az értesítést, hogy nem jutottam be, azt olyan kudarcként éltem meg, hogy abbahagytam a rajzolást.
Farkas Noémi: Mikor kezdted újra?
Kálovicsné Káldi Bernadett: Most hatvan éves vagyok, és három-négy éve kezdtem újra festegetni. Ez pedig úgy jött, hogy a férjemmel – aki nagy horgász- egyszer kint ültünk a vízparton. Szeretek fotózni, nézni a szép tájat. A parton ülve egyszer csak jött egy gondolat, hogy “milyen szép helyen vagyok, milyen jó lenne kiülni, vásznat hozni, festegetni!”. Ekkor jött vissza az életembe a festés. Amatőr szinten festegetek, azóta sem jártam sehova, tehát az általános iskolás éveimből megmaradt szeretet lángolt fel újra a festés és rajzolás iránt. Otthon, hobbi szinten festegetek, nekem ez a legnagyobb kikapcsolódás.
Farkas Noémi/Rólunk.at: Egyébként mivel fogalkozol?
Kálovicsné Káldi Bernadett: Egészségügyi dolgozó vagyok. Évekig dolgoztam gyerekasszisztensként, most pedig egy idősotthonban.
Farkas Noémi/Rólunk.at: Hogyan került Bécsbe a kiállítás?
Kálovicsné Káldi Bernadett: Az unokahúgom ötlete volt, aki kint él Bécsben. Mindig lelkesített, hogy állítsam ki a munkáimat. Magyarországon már több helyen is volt kiállításom, és nagyon örülök, hogy most a bécsi magyaroknak is bemutatkozhatok.
Farkas Noémi/Rólunk.at: Mire utal a kiállítás címe? Milyen képeket láthatunk majd?
Kálovicsné Káldi Bernadett: Zala megyében nőttem fel, rengeteget gyerekeskedtem a nagyszüleimnél. Ezeket az élményeket takarja a “Búvó otthoni táj”. Főleg a természet jelenik meg a képeimen. Nagyon sok zalai képet hoztam el. Ezek akril festékkel készültek. Sok technikát kipróbáltam, de ez igazán közel áll hozzám. Színvilágban pedig abszolút az élénk színek dominálnak.
Farkas Noémi/Rólunk.at: Vannak egészen pici, miniatűr festmények is, amelyek elférnek az ember tenyerében.
Kálovicsné Káldi Bernadett: A mini festmények ötlete úgy jött, hogy egy művészeti boltban megláttam ezt a pici vásznat, és nagyon megtetszett. Nagyon aranyos ez a méret, és szívhez szóló ajándék lehet belőle. Mindig rácsodálkoznak, hogy mennyi kis csodát tud rejteni egy ennyire kicsi kis kép.
Farkas Noémi/Rólunk.at: A festés mellett a hagyományos húsvéti tojásfestést is magas szinten űzöd. A kiállításon a hímes tojásaidat is láthatjuk.
Kálovicsné Káldi Bernadett: Igen, ezek hagyományos tojásírással készültek. Tavaly a magyarság Házában zsűrizték a tojásaimat, és meg is kapták az iparművészeti minőstést, miszerint hagyományos terméknek számítanak.
A megnyitón gyönyörű népdalcsokrot is hallhattunk. A kiállítás április 9-ig megtekinthető az AMAPED-ben.
Akár ez is tetszhet
