Az őzike nyomában

Június 13-án kerül megrendezésre a Finnugor Tanszék második magyar témanapja: Ezen a napon minden a Többnyelvűség változatai körül forog – a magyar nyelvre összpontosítva. A német nyelvű előadásokat a tanszék tagjai, de nemzetközi vendégek is tartják. Vincze Ferenccel, a rendezvény két szervezőjének egyikével beszélgettünk.

Rólunk: A magyar témanapot most második alkalommal rendezik meg a tanszékén. Mi a célja ennek az eseménynek? Kiknek szól a rendezvény?

Vincze Ferenc: Az első magyar témanapra tavaly, 2021 októberében került sor, azt szintén a tanszék kollégái, Pesti Brigitta és Hárs Endre szervezték, a fókuszba akkor a „fantasztikum a magyar irodalomban” tematika került. Már akkor azzal a céllal jött létre az esemény, hogy a magyar irodalom és kultúra bizonyos jelenségeit, kiemelt szövegeit vagy éppen szerzőit bemutathassuk a tágabb közönségnek, és nem utolsó sorban az is célként fogalmazódott meg, hogy a tanszék munkája és a nálunk folyó hungarológiai képzés iránt felkeltsük esetlegesen az érdeklődök figyelmét. Így a most már hagyománnyal is rendelkező rendezvény egyszerre próbál meg a szélesebb közönséghez szólni és egyúttal azon egyetemistákat is meg kívánja szólítani, akiket érdekel a hungarológia.

R: A rendezvény témája “A többnyelvűség változatai”. Mit lehet ez alatt elképzelni? A többnyelvűség mely aspektusairól vagy változatairól van szó?

VF: Az idei rendezvény tematikája, melyet Erika Erlinghagen kolléganőmmal közösen szerveztünk, a tanszéken zajló kutatások egy részét is fel fogja mutatni, hiszen több munkatársunk is foglalkozik szorosabban vett szakterületén a többnyelvűség jelentőségével, reprezentációival. A többnyelvűség amellett, hogy Közép-Európa számos irodalma számára kiemelkedő jelentőségű jelenség, a magyar irodalom és kultúra földrajzi és irodalmi közegének is lényeges eleme. A témanapon sorra kerülő előadások egyrészről a többnyelvűség különböző megközelítési lehetőségeit fogják izgalmasan bemutatni, másrészről – úgy vélem – olyan irodalmi szövegeket fognak vizsgálni, melyek nem csupán a magyar irodalom szempontjából tekinthetők lényegesnek, hanem éppen a magyar nyelv vagy a kultúra „másikként” való megjelenése is hangsúlyt kaphat. És ennyiben már is több szempontból mutatkozik meg reményeink szerint a témanap leendő közönsége számára a többnyelvűség problematikája.

R: A rendezvényen a tanszék munkatársai tartanak előadásokat – például Ön is. De külföldről is hívtak vendégeket. Bemutatná őket röviden nekünk?

VF: A külföldről érkező előadók mind újabb aspektusokkal járulnak majd hozzá a többnyelvűség árnyalásához. Például a magyarországi Szegedi Tudományegyetemről érkező Propszt Eszter hosszú ideje kutatja a magyarországi németek kultúráját és irodalmát, mely irodalom – többek között a többnyelvűségen keresztül is – kapcsolatba hozható a magyar irodalommal. Münchenből, az IKGS-ből (Institut für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas) érkezik előadást tartani Dácz Enikő, aki a müncheni intézet kutatójaként és egyúttal a Spiegelungen című folyóirat szerkesztőjeként visszatérően foglalkozik a különböző irodalmak és kultúrák közötti átjárásokkal, kulturális transzferekkel. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója és kutatója Biró Annamária, aki amellett, hogy többek között az erdélyi magyar és német irodalmak kölcsönhatásait vizsgálta 18. századi viszonylatban, újabban a kortárs román, magyar és német irodalom összehasonlító kutatásával is foglalkozik, mely terület egyik lényegi pontja a többnyelvűség megjelenítése. A korábbi kutatókhoz hasonlóan szintén kulturális transzferjelenségek, és a francia, lengyel irodalmak mellett a német és magyar irodalmi hatások állnak a Lipcséből érkező Stephan Krause kutatásainak középpontjában, aki egy lipcsei kutatóintézetből (Leibniz-Insititut für Geschichte und Kultur des östlichen Europas) érkezik hozzánk.

R: A rendezvény Fónyad Gábor felolvasóestjével zárul, aki egy magyar gyökerekkel rendelkező osztrák író. Miért őt választotta a felolvasásra?

VF: Fónyad Gábor szakmai munkássága és szépirodalmi tevékenysége többszörösen is indokolta, hogy a tanszéken dolgozó kollégákkal közösen őt hívjuk meg a többnyelvűséget a középpontba állító témanap zárásaként megrendezendő felolvasás vendégeként. Amellett, hogy hajdan a tanszék hallgatója volt, tudományos tevékenységét illetően nyelvészettel foglalkozik, továbbá legutóbbi regénye „Als Jesus in die Puszta kam” (2021) részben Magyarországra is elkalauzolja olvasóját, és ezért úgy véljük, mind szakemberként és nem utolsó sorban mind íróként számos tapasztalattal rendelkezik a többnyelvűséget illető szempontok terén. Jómagam is kíváncsian várom a beszélgetés, melyet Pesti Brigitta kolléganőnk fog moderálni.