A magyarok szeretett királynéjáról nyílt kiállítás a közelmúltban a szombathelyi Savaria Múzeumban. A „Sisi – királyné feketén-fehéren” című gyűjtemény bemutatja Erzsébet életének mindennapjait, fontos szereplőit, hangsúlyos eseményeit, és halálának körülményeit is. A személyes tárgyai, a róla készült szobrok, festmények, az általa használt bútorok mellett eredetiben látható például a cipője, vagy az az üvegpohár, amelyből egy vadászat alkalmából ivott. Annak a fekete selyemruhának a másolata is megtekinthető, amelyben 1898. szeptember 10-én egy merénylő szíven szúrta őt a Genfi-tó partján.
„Vállalkozhatunk arra, hogy egy történelmi alakot, vagy akárcsak egy kortársunkat bemutassunk teljes valójában, feketén-fehéren? Biztosan nem. Minden ember összetett, bonyolult lélek, megismerésére csupán csak törekedhetünk. Különösen így van ez a magyarok szeretve tisztelt királynéjának, Erzsébetnek az esetében. Rejtélyes, már-már legendás alakja annak ellenére sok titkot rejt, hogy már életében is nagy figyelem és érdeklődés övezte. A fekete-fehér ellentétpár nemcsak Sisi ruhatárának kedvelt színeit hangsúlyozza, hanem a mindannyiunk életét kísérő érzelmekre is reflektál. Élet és halál, öröm és bánat, szépség és elmúlás, diadal és kudarc együtt jelenik meg a kiállításban.” – olvasható a Savaria Múzeum ajánlójában. A Magyar Nemzeti Múzeum és a szegedi Móra Ferenc Múzeum már meglévő anyagát egészítették ki a kurátorok helyi ereklyékkel: a körmendi Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeumból Sisi cipője, a szombathelyi Smidt Múzeumból az az üvegpohár származik, amelyből egy vadászat alkalmával ivott Ferenc József császár felesége.
A vándorkiállítás talán legfontosabb műtárgya az a ruhaderék, amelyben merényletet követtek el Sisi ellen, s amely az életét követelte. Erzsébet a Genfi-tó partján sétált magyar udvarhölgyével, Sztáray Irma grófnővel, amikor egy olasz anarchista fellökte a királynét, és szívtájékon szúrta egy élesre hegyezett reszelővel. Először azt gondolták, hogy az óráját akarta ellopni a férfi, már a tavon hajókáztak, amikor Sisi rosszul lett, azonnal visszatértek a hotelbe, de sajnos, Erzsébet belehalt a sérülésbe. A feljegyzések szerint utolsó mondata magyarul hangzott el, udvarhölgyétől kérdezte: „Mi történt velem?” A tragédia során viselt ruházatot Sztáray grófnő őrizte, majd a Budai Várban működő Erzsébet Királyné Múzeumnak ajándékozta.
A hiteles másolat ezúttal Szombathelyen látható, ahogy több, más, korabeli dokumentum, koronázási emlékérem, személyes tárgy – csaknem hetven eredeti műtárgy. A vasi tárlat rendezőinek egyik szempontja volt Sisi életének, személyiségének bemutatása mellett az is, hogy a társasági életben, Erzsébet emlékének őrzésében és a jótékonykodásban is nagy szerepet vállaló helyi arisztokrácia hölgyeit is megismerhessék a látogatók. Erzsébet két palotahölgye is Szombathelyről származott. A királyné magyar nép és nyelv iránti szeretete közismert, személye köré kultusz épült, tárgyait szinte ereklyeként tartják számon ma is.
Illés Orsolya, Bécsben élő, ausztriai idegenvezető sokat tud a témáról, nemcsak munkája révén tájékozódik, olvas sokat Sisiről, hanem, mert egyik kedvenc foglalatossága az életéről szóló cikkek, tanulmányok, könyvek, videóanyagok felkutatása. Ezt a kis összefoglalót ő írta a szombathelyi kiállításhoz: “Erzsébet magyar királyné és osztrák császárné meghatározó alakja volt Magyarország 19. századi történelmének, egészen pontosan az 1867-es kiegyezésnek. Soha nem foglalkozott közügyekkel, de a magyarok sorsa rendkívül mélyen érintette őt, így a kiegyezés előkészületeiben komolyan állást is foglalt. Ez volt az egyetlen ilyen eset egész életében. Magyar királynévá való koronázása életének legkiemelkedőbb eseménye volt, sokkal inkább kívánt a magyarok királynéja lenni, mintsem osztrák császárné.
Magyarországgal már a házasságkötése idején szimpatizált, magyar származású történelemtanára, Majláth János gróf keltette fel az érdeklődését a függetlenségükért harcoló, büszke és öntudatos nemzetre. Először 1857 tavaszán járt Magyarországon, már ekkor lenyűgözték őt a magyarok, illetve a temperamentumuk, nemzetük iránti elkötelezettségük és hazafias érzelmeik kifejezésre juttatása. Amikor 1866-ban újra ellátogatott Magyarországra, már beszélt magyarul, ismerte a mentalitást, ugyanakkor élvezte a bécsi udvartól való távolság összes előnyét, felszabadult és boldog időszakok voltak számára a magyar földön töltött hónapok.
Talán azért tudott azonosulni a magyarokkal és eszméikkel, mert kívülállóként érezte magát a Habsburg udvarban, hiszen a kezdetektől éreztették vele, hogy nem felel meg a császári udvar protokolláris elvárásainak. Sokáig küzdött a maga jogaiért, akár mint, édesanya, akár mint, a birodalom első asszonya.
Nagy szeretettel vette magát körül magyar származású udvarhölgyekkel, köztük Festetics Mária grófnővel, illetve már idősebb korában Sztáray Irma grófnővel. Szenvedélyesen tanult magyarul, hogy még inkább megismerhesse a magyarok gondolkodását, érzelmeit. Magyarnyelv-tanárai között volt Falk Miksa is, Andrássy Gyula gróffal pedig legendássá vált őszinte és mély, szellemi és lelki, baráti kapcsolata.
Második leányát Gizellának nevezte el, I. István magyar király feleségének emlékére, tisztelegve ezzel a magyar történelem elött, s egyben önmaguk között is párhuzamot vont azzal, hogy mindketten – ő is, és Gizella magyar királyné is – bajor származásúak voltak.
Akárhányszor járt Magyarországon, a magyarok mindig nagy lelkesedéssel fogadták, hiszen lenyűgözte őket Erzsébet szépsége és a magyarok iránti nagyvonalúsága és szimpátiája.”
Illés Orsolya pár évvel ezelőtt bukkant rá Káli-Rozmis Barbarára, aki több könyvet is írt Sisiről.
Káli-Rozmis Barbara, Erzsébet királyné kutatója
Több, mint húsz éve érdeklődik az arisztokrata családok múltja és jelene iránt, különösen, ami Erzsébet császárné-királynét illeti, akinek az életét több, mint másfél évtizede kutatja. Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, Erzsébet királyné ükunokája munkássága elismeréseként ajánlót írt könyvébe, amelyben kiemeli, hogy autentikus módon mutatja be Erzsébet királyné élettörténetét, és tárja az olvasók elé szerepét a magyar történelemben. (Forrás: Temptprincess.hu)
A kiállítás augusztus 28-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között tekinthető meg (9700 Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 9.).
A látogatás – műtárgyvédelmi okok és a díszterem befogadóképessége miatt – regisztrációhoz kötött.
Regisztráció: savaria.porta@savariamuseum.hu vagy +3694500720 (a múzeum nyitvatartási idejében)
A belépés csak visszaigazolt regisztrációval lehetséges!
Akár ez is tetszhet
