A karácsony és újév körüli ünnepnapok közti időszak egyik legolvasottabb kiadványa, erdélyi és magyarországi könyvmolyok körében, a Székely Kalendárium. A háromszázhatvan oldalas kiadvány a paraszti hagyományoknak is nagy teret szentel, így többek között Seprődi János zenetudós munkásságát is taglalja. A kalendáriumoknak jelentős tradíciói vannak a Kárpát-medencében, hiszen a paraszti kultúrában gyakran egy egész évre szolgáltak olvasnivalóul, s a méretes naptári melléklet a konyhát vagy a tisztaszobát díszítette.
Az idő előrehaladtával, s az olvasási szokások változásával az évkönyvek népszerűsége ugyan mérséklődött, de a kiadványok iránt még mindig van érdeklődés. Különösen igaz ez, ha a szerkesztők a tartalmát érdekfeszítően állítják össze. A Pro Press Egyesület Székely Kalendáriuma különösen lebilincselő olvasmány: történelem, kis színesek, a népi hagyományok jelennek meg az oldalakon. Eddig nem tapasztalt gazdag és színes tartalommal jelent meg a Székely Kalendárium 2024-es kiadása, amely ez alkalommal a székely nőkre fókuszál. Az eddigiekhez képest plusz 32 oldallal gyarapodó, igényes kivitelezésű kötet emellett a megszokott témákat sem mellőzi.
A központi témát taglaló fejezetben a szebbik nem képviselőjének a székely történelemben betöltött szerepéről olvashatnak, külön kiemelve a Nagy Háborút, továbbá az örökkévaló nőtiszteletről, férjhezmenős praktikákról, kilencgyerekes családról, párját segítő feleségről, magát feltaláló népművészről, asszonyos szólásokról, megesett lányokról, boszorkányokról, bűbájosokról, és arra a kérdésre is választ találnak, hogy ki a jobb szakács: a nő vagy a férfi. És ha már a szakácskodásnál tartunk, félszáznyi eredeti ételrecept is helyet kapott a 368 oldalasra duzzadt kötetben. Az is kiderül, mit tartogat számunkra a Nap éve, és mire tippel a százesztendős jövendőmondó.
Természetesen a férfiak sem maradnak olvasnivaló nélkül, hiszen – a fentiek mellett – a Szentföldön kalandozó elődeinkről, Bukarest kurucairól, a Nyerges-tetőről, sóbálványokká vált honvédekről, székelyföldi Sissi-emlékekről, a székelykapu titkairól, aranycsináló honfitársainkról, a székely lóról, felcsíki tiroli szürkéről vagy éppen az olimpikonjainkról, extrém sportot űző hölgyekről szóló írásokat ők is érdeklődéssel böngészhetik.
A Hagyományok Házához beérkezett példányban különösen az utóbbiak számukra a legérdekesebbek. A lapokon jeles napok szokásvilága elevenedik meg, a zalánpataki falumúzeum kincseit ismerheti meg az olvasó. Különösen érdekes a Seprődi János (1874-1923) folkloristáról publikált anyag.
Kelemen László, a Hagyományok Háza Erdély Alapítvány elnöke, zeneszerző egészítette ki a leírtakat: „Seprődi János zenetörténész és folklorista kultusza Erdélyben még él, ez az ismertség Kibéd és környékén, a székely Sóvidéken és Udvarhelyszéken a legerősebb. A tudós szülőfalujában Kibéden méltó módon ápolják emlékét, egyesület viseli a nevét, a szülőházát megjelölték és a település központjában mellszobra is látható. A népzenészek körében különösen ismertek korai, pótolhatatlan kibédi gyűjtései; neki köszönhetjük a kibédi táncok első leírását. Mivel a falu szülötteként benne élt e kultúrában, a leírások meglehetősen pontosak, s mind a mai napig fontos támpontot adnak a visszatanításukhoz. Ennek nyomán Seprődi hozzájárult, hogy Kibéd és környéke mind a mai napig megőrizhesse táncos-zenés hagyományát. Egy adalék: Bartók első népdalénekese, egy szolgálólány is kibédi volt.
Seprődit amatőr zeneszerzőként is ismerték, népszínművekhez írt zenét, de népszínművek is kikerültek kezei alól. A hagyomány szerint – a kor szellemének megfelelően – nem tett különbséget a népdal és a népies műdal között. Visszatekintve, munkásságából az eredeti népdalok a legértékesebbek.
fotó: Seprődi mellszobor (c) Buzogány Árpád
Zenetörténész tanárom Benkő András, Almási Istvánnal közösen 1974-ban a Kriterion Kiadónál Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése címmel adott ki egy tanulmánykötetet. Könyvtárakban hozzáférhető, s mindenkinek ajánlom, én is nagyon sokat tanultam belőle. Abban a szerencsés helyzetben is voltam, hogy lánya, Seprődi Ilonka néni tanárom volt a Marosvásárhelyi Művészeti Líceumban. A családi zenei vonal tehát folytatódott, s folytatódik, hiszen Ilonka néni fia Orbán György, a Kossuth-díjas zeneszerző.” – zárta gondolatait Kelemen László.
A Székely Kalendárium ára 2900 forint, kapható a Matula Média partnereinél, egyes magyar lapárusoknál, az ismertebb könyvesboltokban, vagy megrendelhető online (www.kalendarium.ro).
forrás: Rólunk.at és Hagyományok Háza/Csermák Zoltán
fotó: A 2024-es Székely Kalendárium borítója/forrás: Székely Kalendárium
Akár ez is tetszhet
