Gazdag őszi szezonra készül a Hagyományok Háza Budapesten. A programpalettán különleges előadások, tanfolyamok és kiállítások szerepelnek. Az egyik határokon átnyúló esemény szeptember 22-én lesz: A Kétszázéves mesék című összeállítás tisztelgés Gaal György 1822-es népmesegyűjteménye előtt. Az egykori könyvtáros mese- és szólás-közmondásgyűjtő Märchen der Magyaren címmel Bécsben megjelent kiadványának emlékére a Hagyományok Háza mesehallgatást szervez.
A Hagyományok Háza különleges programkínálattal kezdi a vakációt követő időszakot Budapesten. A sort a Csík Zenekar A változó szerencse szekerén című koncertszínházi produkciója nyitotta szeptember első napján. Az alkotók az összeállítás vezérfonalaként Petőfi Sándor 1847-ben írott Úti levelek című írására támaszkodtak. Az előadásból kitűnt, hogy a kétszáz éve született költő miként lelkesedik a természet szépségeiért, szerelméért, de ugyanakkor haragudni, sőt gúnyolódni is képes. De további érdekes események is hívják az ausztriai magyar érdeklődőket, vendégeket, hisz ausztriai-magyar vonatkozású programpontokkal is készültek:
A Magyar Állami Népi Együttes – amelynek Kilyénfalvi Áron (Bécs Délibáb) is tagja – háza táján is pezseg az élet, a neves társulat a Nagyvárosi Vándorok című előadás szeptember 23-ai bemutatójára készül. A városi cigányzene nagy múltú hagyományaira épülő tánckoncert helyszíne egy szimbolikus tér: koncertterem, étterem, bár, falusi kocsma. Az előadás zenei szövetében a népzene mellett helyet kap a hagyományos városi cigányzene, a magyar nóta és a csárdás, valamint a jazz és az etnikus cigány világzene is.

Ismét meseszó tölti be a Hagyományok Házát szeptember 7-én. Havonta egyszer összegyűlik a felnőtt mesekedvelők baráti közössége az Ahol a madár se jár meseesteken, hogy egy jó pohár bor mellett legkedvesebb vagy legújabb meséiket megosszák egymással!
A meseszeretőknek az Intézmény egy másik különleges produkcióval is kedveskedik szeptember 22-én. A Kétszázéves mesék című összeállítás tisztelgés Gaal György 1822-es népmesegyűjteménye előtt. Az egykori könyvtáros mese- és szólás-közmondásgyűjtő Mährchen der Magyaren címmel Bécsben megjelent kiadványának emlékére a Hagyományok Háza rendhagyó programot szervez izgalmas néprajzi ismeretekkel, szórakoztató mesehallgatással és családias kézműveskedéssel.

Georg von Gaal avagy Gaal György 1783.04.21-én született Pozsonyban (Szlovákia) és Bécsben halt meg 1855.11.6-án. Jogi tanulmányokat folytatott Vácon, Egerben, Pozsonyban, Pesten és Bécsben végezte el ezeket. Pesten, tanulmányai alatt ismerkedett meg Dugonics Andrással, az első magyar regény, az “Etelka” (1788) szerzőjével. Ez ösztönözte őt a folklór, különösen a népmesék gyűjtésére. Francia, olasz, spanyol, portugál és német nyelvtudása vezette őt később Eszterházy Miklós herceghez, ahol végül állást kapott. Bécsben először kinevezték a fejedelmi könyvtár galériavezetőjévé, majd 1811-ben könyvtárossá. Bécsben fordítóként és tolmácsként is tevékenykedett, magyar nyelvből fordított, mivel az akkori magyar uralkodó osztály csak németül beszélt. Nemcsak a korabeli magyar írók műveit ismertette meg velük, mint például Kisfaludy Károlyt, hanem a magyar irodalomról is írt tudósításokat az újságokban. Legfontosabb művei
közé tartoznak a “Magyarok meséi” (1822), a “Hatnyelvű közmondások szótára” (1830), a “Mitológiai zsebkönyv” (1834), “Legendák és novellák a magyarból” (1834), és “Magyar népmesék”, szerkesztve Gaal hagyatékából (1857).

A Hagyományok Háza a kiállítások területén két eseményre hívja fel a figyelmet. Az augusztus közepén megnyílt Romani Design Fashion Art – Aktivizmussal a tradíciókért kiállítást már sokan megtekintették, de a szervezők még október végéig várják az érdeklődőket.
A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum Miska – múltidéző borosedények címmel megnyílt kamara kiállítása a múzeum Miska kancsóiból és emberalakos kerámiáiból mutat be válogatást, ráadásul egy különleges helyszínen. A Budai Vigadó pinceszintjén található Lajos-terem ugyanis egykor borlerakatként működött, és megcsodálható benne az eredeti középkori városfal is.