Egészségügyi sorozatunk ezen cikkében dr. Regner Johann ortopéd szakorvos egy gyakori panasz okairól, annak kezelési és megelőzési módjairól számol be.
A derékfájdalom kisebb-nagyobb mértékben szinte minden embert érint élete során, és bár jellemzően a harmincas éveikben járóknál jelentkezik először, a gyerekeknél is ijesztő gyakorisággal fordul elő. Mindemellett a panaszosok 80-90 százalékánál konkrét szervi okot nem lehet felfedezni. Nem található porckorongsérv, az idegek szabadon haladnak a gerinc mentén, nincsenek a csigolyatestek egymáshoz képest elmozdulva, mégis Ausztriában közel 400 millió táppénznapért felelős ez az úgynevezett nem specifikus derékfájdalom.
Ez alapján jól látszik, hogy a leggyakoribb tévhit a derékfájdalommal kapcsolatban, miszerint azt gerincsérv okozza, nem állja meg a helyét. Sőt még maga a gerincsérv mint elnevezés is téves, ugyanis a sérv maga mint, a csigolyák között elhelyezkedő porckorongok kitüremkedése jelenik meg, csupán az esetek négy százalékában áll a panaszok hátterében.
Sokkal inkább találkozhatunk a gerincet körülvevő lágyrészek, izmok és szalagok feszülésével, melynek gyakori oka lehet a törzs hirtelen elmozdítása, nagyobb súly emelése vagy akár hosszan tartó ülés nem megfelelő alkalmatosságon, illetve a hanyag testtartás. Túlsúly, stressz, pszichés feszültség, esetenként depresszió, mozgásszegény életmód, de sportoláskor előforduló túlterhelés is elősegítheti.
A feszülés alatt álló izmok, szalagok és lágyrészek vérellátása romlik, oxigénhiány keletkezik, az anyagcseretermékek felhalmozódnak, és ezek által azok fájdalmassá válnak.
Ha már megtörtént a baj, akkor egy nem specifikus derékfájdalom esetén a fájdalom otthoni praktikákkal is jól kezelhető, általában gyorsan is szűnik. Ezek a praktikák azok, melyek szüntetni képesek a lágyrészek feszülését. Ilyenek lehetnek meleg vizes fürdők, helyileg ható izomlazító és fájdalomcsillapító kenőcsök, szájon át vehető, vény nélkül is kapható fájdalomcsillapító gyógyszerek megfelelően magas dózisban. A lényeg az, hogy azt az ördögi kört – ahol a már esetleg kialakult fájdalomkerülő testtartás további izomfeszülést okoz, ezzel rontva a szövetek anyagcseréjét, vérellátását – áttörjék.
Fontos kiemelni, hogy bár az akut fájdalom időszakában kerülendő a testi megterhelés, mindig ügyeljünk arra, hogy a test kímélő mozgásban maradjon, mert ezzel is csökkenthető a fájdalomkerülő testtartás kialakulása által keletkező további fájdalmas izomfeszülés.
Ha a panaszok egy-két hét elteltével nem enyhülnének, vagy a szokásos terhelési szint megközelítésénél kiújulnak, ajánlott a háziorvos felkeresése. A háziorvos ebben az esetben vizsgálat és a kórelőzmény alapján elláthatja a betegeket hathatósabb fájdalomcsillapító gyógyszerekkel, elindíthat gyógytornát vagy fizikoterápiát. Abban az esetben, ha specifikus derékfájdalom fennlétét állapítaná meg, akkor a háttérben sejtett okok függvényében ortopéd, reumatológus, neurológus, de akár belgyógyász szakorvoshoz is tovább irányíthatja őket.
A specifikus derékfájdalom már a test strukturális elváltozásai miatt jön létre. Ilyenek lehetnek például az ideggyöki baj, az ízületi porckopás, a gerinccsatorna-szűkület, a csigolyabántalom, a porckorongsérv, stb. Ugyanakkor belszervi vagy daganatos betegségek első tüneteként is jelentkezhet a derékfájdalom.
Minden esetben akár nem specifikus akár specifikus derékfájdalommal állnak szemben az orvosok, az utóbbi kiváltó okának kezelése mellett, az alkalmazott terápia legfőbb célja a fájdalom krónikussá válásának megakadályozása, mivel ez rendkívüli módon megnehezíti a kezelés menetét, rontja a betegek életminőségét.
Ezért, ha egy mód van rá, megelőzéssel tartsuk magunktól távol a derékfájdalmat!
A megelőzésben kiemelkedően fontos a testmozgás. De mivel a túlzott testi megterhelés esetenként káros is lehet, ügyelni kell a túl- és alulterheltség egyensúlyának megtalálására. A gerincre jó hatással bíró sportok közé tartoznak az úszás, túrázás, nordic walking vagy például a tánc is. Ezek a sportok erősítik a hátizomzatot, lazítják a feszült izmokat és sok energiát égetnek.
Ezen felül érdemes felülvizsgálni a mindennapi életmódunkat otthonunkban, munkahelyünkön vagy az iskolákban. Egy íróasztal mellett töltött hosszú idő, nem megfelelően beállított vagy megfelelő méretű bútorok, monoton, gerincet terhelő testtartások mind-mind hozzájárulnak a derékfájdalom kialakulásához. Ezeket próbáljuk kerülni, vagy legalább ellensúlyozni, például a munkahelyünk gerincbarát kialakításával, gyakori helyzetváltoztatással (például telefonálás közbeni felállással), a székek teljes ülőfelületének kihasználásával, a gerinc egyenes tartásával, rövid mozgásszünetek beiktatásával.
Bár szinte minden embert érint az élete során a derékfájdalom a fenti tanácsokkal jelentősen le lehet csökkenteni annak előfordulási gyakoriságát és súlyosságát.