A Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentése szerint 2023-ban Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak ítélték az orvosi Nobel-díjat az mRNS technológia kifejlesztéséért. Karikó Katalin az Egyesült Államokban élő magyar biokémikus, a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának adjunktusa 1989-ben került a Pennsylvaniai Egyetemre, ahol huszonnégy évig kutatott. 1997-től dolgozik együtt Drew Weissman immunológussal. Az mRNS technológia alapján kidolgozott vakcinák emberek millióinak életét mentették meg a koroanvírus-járvány idején.
Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért – közölte az MTI . A hírt a stockholmi Karolinska Intézetben jelentették be hétfőn. Az 1955-ben Szolnokon született Karikó Katalin, Széchenyi-díjas kutatóbiológus Kisújszálláson nőtt fel. 1973-ban vették fel a szegedi József Attila Tudományegyetem biológus szakára, ahol három évig népköztársasági ösztöndíjas volt. A diplomázás után akadémiai ösztöndíjat kapott, Tomasz Jenő szerves kémikus hívta meg a Szegedi Biológiai Központban (SZBK) működő csoportjába. 1982-ben doktorált, az antivirális rövid RNS-molekulák szintézise és alkalmazása volt a témája. 1985-ben létszámcsökkentés volt az SZBK-ban, elküldték. Magyarországon akart dolgozni, de választ sem kapott a megpályázott állásokról. Miután Európa nem jött össze, a Temple Egyetemen, Philadelphiában kapott állást. Három produktív év után a Temple-ről távozott, mert más irányban akarta folytatni a kutatást, mint a labor. 1989-ben a Pennsylvaniai Egyetemre (UPenn) került, ahol huszonnégy évig kutatott. 1997-től dolgozik együtt Drew Weissman immunológussal.
– A szintetizált mRNS-ek meglepetésünkre aktiválták az immunsejteket. Akkor úgy tűnt, hogy az ilyen mRNS ideális lehet vakcinának, én azonban terápiára akartam használni az mRNS-t, és azt kezdtem el kutatni, hogyan tudnám az immunitását csökkenteni. Végül az mRNS négyféle építőeleméből egyet, az uridint annak módosított változatára, a sejtjeink RNS-ében gyakran előforduló pszeudouridinra cseréltem, és Drew kimutatta, hogy az ilyen mRNS „csendes”, azaz nem aktiválja az immunsejteket. Meglepetésünkre vakcinának is jobb volt az ilyen „csendes” mRNS. Az egyetem szabadalmaztatta a módszert, amit Karikó–Weissman-technikának neveznek, s ami ma számos Covid-vakcina fejlesztésének alapja.
Karikó Katalin kapcsolata Magyarországhoz nem szűnt meg. Férje, lánya – Francia Zsuzsa az Egyesült Államoknak szerzett két olimpiai bajnoki címet evezésben – és ő is magyar és amerikai állampolgár. Mindig volt magyar útlevelük, évente hazajárnak.
Karikó Katalin életében kudarcok is voltak, de akkor sem szenvedett. Boldog volt, mert azt csinálhatta, amit a legjobban szeretett. Kutatott. Kívülről azt láthatták, hogy lefokozták, de ha a kísérletek sikerültek, minden rendben volt. – Aki nem értékeli a felfedezés örömét, az ne menjen erre a pályára, csodálatos érzés valami olyan felfedezése, ami az embereket szolgálja – mondta ezzel kapcsolatban. Nem akarta, hogy tudjon róla a nagyvilág, hogy a neve forogjon. Csupán azt tudta, hogy amit csinál, az fontos.
Az elmúlt évtized díjazottjai:
2013 – Az amerikai James E. Rothman és Randy W. Schekman, illetve a német-amerikai Thomas C. Südhof a sejt szállítórendszerének szabályozásával kapcsolatos felfedezésekért.
2014 – Az amerikai-brit John O´Keefe, illetve a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser az agykutatás területén elért eredményeikért.
2015 – Az ír William C. Campbell és a japán Omura Szatosi a fonálféreg-fertőzések – mint a folyami vakság és a nyirokfilariázis -, illetve a kínai Tu Ju-ju a malária elleni újfajta kezelés kidolgozásáért.
2016 – A japán Oszumi Josinori az autofágia, vagyis a sejtekben zajló, leegyszerűsítve “önevésként” emlegetett folyamat területén elért eredményeiért.
2017 – Az amerikai Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young a cirkadián ritmust, azaz a “napi biológiai órát” szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért.
2018 – Az amerikai James P. Allison és a japán Hondzso Taszuku a rák elleni modern immunterápia, a negatív immunreguláció gátlására alapuló tumorterápia kifejlesztéséért.
2019 – Az amerikai William Kaelin és Gregg Semenza, valamint a brit Peter Ratcliffe annak felfedezéséért, hogy a sejtek miként érzékelik az oxigénszint változását és hogyan alkalmazkodnak hozzá.
2020 – Az amerikai Harvey J. Alter és Charles M. Rice, valamint a brit Michael Houghton a hepatitis C vírus felfedezéséért.
2021 – Az amerikai David Julius és a libanoni-amerikai Ardem Patapoutian a hőmérséklet és a tapintás érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért.
2022 – A svéd Svante Pääbo a kihalt emberfélék genomjával és az emberi evolúcióval kapcsolatos felfedezéseiért.
Az élettani-orvosi Nobel-díjnak eddig három magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt. Bárány Róbert (1876-1936), aki az első világháború után Svédországban élt, 1914-ben kapta a díjat “a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”. 1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) kapta a kitüntetést “a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti” – ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat. Az Amerikában letelepedett Békésy György (1899-1972) “a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért” 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.