1967 óta tartják világszerte a GYERMEKKÖNYVEK NEMZETKÖZI NAPJÁt Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) által szervezett ünnep célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, a könyveket. A könyv szeretete, az olvasás adta tudás, ismeret, pótolhatatlan. Hiszen a könyvek nemcsak szórakoztatnak, de tanítanak is.
Minden évben más-más ország vállalja az eseménysorozat szponzorálását, nevezetesen az adott ország megfogalmazza a nap jelmondatát, felkér egy neves írót, hogy ez alkalomból küldjön üzenetet a világ gyermekeinek, és egy képzőművészt, hogy tervezzen plakátot. Magyar vonatkozású érdekesség, hogy április 2-án született a Kossuth-díjas meseíró, Csukás István is. Neki köszönhetjük Süsü sárkányt, Mirr-Murr kandúrt, Pom-pom meséit és a Nagy Ho-ho-ho-horgászt.

A mese elbeszélő műfaj, többnyire gyermekeknek szól. Szereplői néha elképzelt, nem létező figurák: tündér, manó, boszorka. Jellemző a mesére a csodás események sorozata: átváltozás, beszélő állatok, repülés, stb. Gyakori a próbatétel, amit a főhős a végére jól old meg. A mese vége mindig igazságos. A népmese minden nép saját kultúrkincse. Ha a mese írója ismert (Pl.: Andersen) akkor műmeséről beszélünk.

Azokkal a gyerekekkel is meg lehet ismertetni az olvasás szépségeit, akik a számítógép előtt töltik idejük nagy részét, hiszen az online oktatás bevezetése óta sok gyermek a négy fal között tölti napjai nagy részét. A könyv szeretete, az olvasás adta tudás, ismeret pótolhatatlan. Hiszen a könyvek nemcsak szórakoztatnak, de tanítanak is.

Hans Christian Andersen dán meseíró volt. 30 éves korában – pénzkeresés céljából – meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. Ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Manapság – és már régóta – meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik. „A király új ruhája”, a „A rút kiskacsa” vagy „A derék ólomkatona” úgy beleépült az európai olvasók köztudatába, hogy már arra se szokás gondolni, hogy ezeket a gyermekkönyveket is Andersen írta.