Egy igazán fantasztikus zenei foglalkozáson vehettek részt a voralbergi gyerekek a múlt héten pénteken. Ritmus, dallamok, közös energiák, ez jellemzi a Sáry-módszert, mely több száz kilométert “utazott”, hogy belopja magát a kicsik szívébe.
A Vorarlbergi Magyar Egyesület vezetője, Fügedi Henriette mindig is fontosnak tartotta a magyar gyermekek oktatását, fejlesztését. Szerinte a ritmus, a mondókák, énekek és a zene, elengedhetetlen a fiatalok életében. Így jött az ötlet,hogy egy különleges zenei módszert, mutatnának be a voralbergi gyerekeknek.
Az esemény előadóját, Dr. Smuta Attilát, -aki a Károli Gáspár Református Egyetem főiskolai tanára-, kértük meséljen nekünk erről a különleges zenei élményről.
K.: Hogy jött az ötlet, hogy Ausztria legnyugatibb tartományába is bemutatja ezt a technikát?
A.: Fügedi Henriettel, a meghívómmal mi nagyon régóta, a kecskeméti Pedagógus Énekkarból ismerjük egymást. Ő az előzőleg megszerzett óvódapedagógus diploma után, 1992-ben a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán elvégezte a tanítóképző szakot, mégpedig az úgynevezett ének-zene speciálkollégiumot, aztán később, 2014-ben Ausztriába, Altachba költözött a családjával. A Voralberg-tartományi magyar diaszpóra számára Fügedi Henriette szervezi az anyanyelvi oktatást. Éppen most alapítanak ehhez egy egyesületet, mely jelenleg bejegyzés alatt van. Henriette olyan programokkal szeretné ennek az egyesületnek a munkáját megtölteni, mely az óvodáskortól kezdve a felnőtt korig minden korosztálynak hasznára válik. Ennek része a zene is. Ezért hívott engem, mert az ének- és szolfézstanítási tudásomat szeretné, ha a gyerekek zenei képességfejlesztésének szolgálatába tudnánk állítani.
K.: Mikor ismerte meg és milyen módon kezdett el foglalkozni a Sáry módszerrel?
A.: Tanszékvezetőként egy volt kiváló tanítványomat kértem, hogy csatlakozzon a tanszékhez. Egy nyári zenei táborban ő ismerkedett meg Sáry Lászlóval, s így kerültünk vele és módszerével kapcsolatba. Meghívtam intézményünkbe, hogy a pedagógia szakos hallgatóinknak egy néhány órás interaktív bemutatót tartson. Így kezdődött a módszerével való intenzív foglalkozásom.
K.: Miért találja fontosnak ezt a gyermekek fejlődése szempontjából?
A.: Sáry László a módszerével 1994-től részt vett a Yehudi Menuhin által kezdeményezett ’A zene, mint az egyensúly és a tolerancia forrása’ című projektben, amely célja egy komplex és színes oktatási módszer létrehozása volt, leginkább hátrányos helyzetű gyerekek számára. Továbbá, ami célként még felvetődött, az az, hogy a felnövekvő, s amúgy igen sok energiával rendelkező új generáció sokszor ’destruktív’ energiáit játékos formában hogyan lehet konstruktív csatornába terelni. A zenében is érvényes „egyensúly és a tolerancia” e zenei/zenepedagógiai folyamat, benne az igényelt egymásra való figyelés és alkalmazkodás következményeként tovább hullámzik az élet mindennapi terepére, s ez a fő pszichológiai, illetve későbbi legnagyobb társadalmi együttélési eredmény.
K.: Hogy épülnek fel ezek a zenei gyakorlatok?
A.: A ’Sáry-módszer’, vagy másként a ’Kreatív zenei gyakorlatok’ módszere alapját Sáry László kompozíciói jelenti, melyeket ő „egyperces zenei játékok”-nak hív. Ezeknek óriási előnyei a következők:
– Előadásukhoz nem kell zenei előképzettség, sem nagyon kottaolvasás, sem hangszerjáték;
– Ha van is benne hangszer, az természetes anyagokat/eszközöket jelent: kavicsokat, tikfákat, kerámiát, fémet. De a legjellemzőbb a tapsolás, dobbantás, emberi hang;
– Igen egyszerű a zenei szerkezetük;
– E játékos zenék előadásában igen élvezetes a részvétel.
– Egy-egy kompozíciót – akár a résztvevők közös munkájával, illetve fantáziájával – a szerkezet megtartásával, de tartalmilag tetszőlegesen alakíthatunk.
K.: Mit gondol, egy külföldön élő magyar gyermek számára, (fejlődés szempontjából) számít az hogy az anyanyelvén énekeljen, vagy maga az éneklés és a zene szeretete a lényeg?
A.: A zene szeretete alapvető, csakúgy, mint az anyanyelv ápolása – utóbbi, különösen egy másik országban. Ha e kettő találkozik, az mind szellemileg, mind lelkileg mindenképpen gazdagítja a gyermekeket éppúgy, mint ahogyan egyúttal a közösség magyar identitásának megerősítését is szolgálja. S egyáltalán: a magyar kultúra, benne a művészet iránti fogékonyság stimulálásával jelentő szellemi és lelki kötődést alakít ki a magyarságtudatukban.
K.: Szülőként elsajátítható ez a módszer?
A.: Azt szeretném, ha maguk a szülők is eljönnének e foglalkozásra, s társulnának ahhoz a közös zenei játékhoz, ami a Sáry-módszer egyik lényegi ismérve. A szülők-gyermekek közös együttműködő munkájának és örömének haszna – különösen manapság – felbecsülhetetlen.
K.: Mit üzen az Ausztriában élő magyar gyermekeknek és szüleiknek?
A.: Azt, hogy találjanak minél több olyan közös élményt, köztük a ’gyökereiket’ erősítőket is, melyek által, miközben egyénenként is gazdagodnak, ugyanakkor a családi kötelékek is éppúgy erősödnek, mint az a diaszpóra, mely megtartó és támogató ereje nélkül sokkal nehezebb lenne némely lelki megpróbáltatások elviselése.
Pöőr-Tóth Krisztina
Akár ez is tetszhet
Válaszolj