Kinek milyen könyvet vegyünk ajándékba, ki, mit szeret olvasni a családban, verset vagy prózát, krimit vagy történelmi regényt, melyik könyv lehet már meg, melyik lenne biztosan jó meglepetés? Ezeket, és hasonló kérdéseket alighanem mindannyian ezerszer végigpörgettük már magunkban a karácsony közeledtével. De azon túl, hogy személyes szinten milyen tétje van egy-egy ajándékba szánt kötet megvásárlásának, olykor érdemes azt is végiggondolni, hogy az egyéni döntéseink összességében milyen mértékben tudják a teljes könyvpiacot befolyásolni. Krusovszky Dénes karácsonyi köynvajánlatát olvashatjuk!
Az már jó ideje látszik, hogy a karácsonyi szezon sikere nagyban meg tudja alapozni a következő évi kiadói stratégiákat. Ebben a néhány hetes időszakban ugyanis a könyvkereskedők – s velük együtt a kiadók – a teljes éves bevételük negyedét-ötödét termelik ki. Nincs még egy ennyire frekventált időszaka az évnek könyvpiaci szempontból. Egy évvel ezelőtt a magyar könyvesszakma résztvevői meglehetős szorongással várták a karácsonyi szezont, a papír áremelkedése, az infláció, és annak nyomában a nyomdai költségek megugrása, összességében tehát a könyvek árának drasztikus emelkedése azzal fenyegetett, hogy sok korábbi könyvvásárló másféle ajándék után fog nézni.
Szerencsére a piac összeomlása elmaradt, a 2022-es karácsonyi forgalom pedig azt is előrevetítette, hogy a következő év, ha nem is kimagasló, de nem is negatív csúcsokat döntögető időszak lehet. Ez a jóslat 2023-ra nagyjából be is jött. Az idei karácsony előtt mintha kevésbé lenne gondterhelt a piac hangulata, a kiadók is bizakodónak, ha nem is épp indokolatlanul optimistának tűnnek az év vége felé. És ami mindezek után a legfontosabb, hogy idén is van jó pár olyan új vagy viszonylag új megjelenés a magyar irodalomban, ami jó eséllyel ott lehet sokak karácsonyi ajándéklistáján. A lehetséges kötetek közül ezúttal három, egészen eltérő karakterű, de egyaránt figyelemre méltó címet választottunk ki ajánlónkba – az utolsó pillanatokban még eszünkbe juthatnak ezek a könyvek is!
Nádasdy Ádám: Hordtam az irhámat
Ugyan az ismert költő, nyelvészprofesszor, műfordító (többek között Dante és Shakespeare magyarra ültetője) könyve még a nyár elején jelent meg, ahogy az sokszor előfordul, igazán néhány hónappal később „futotta ki magát”. A könyvpiacon, különösen annak szépirodalmi szegmensében kell olykor egy kis idő arra, hogy a közönség felfedezzen egy-egy művet magának. Nádasdy önéletrajzi prózája nem csak a szerző személyiségéhez, egy ember múltjához, de Magyarország elmúlt évtizedeihez is közelebb viszi az olvasót, miközben a maga lenyűgöző stílusában számol be a hétköznapi élet nem hétköznapi momentumairól. Ahogy a fülszöveg írja: „Nádasdy Ádám legújabb könyvében a határok, országok, kultúrák közötti életről mesél. Visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Hogyan lehetett utazni a Kádár-kor konszolidációja előtt és után, miként nyílt ki a világ a rendszerváltással.” Aki azonban nosztalgikus időutazásra számít, alighanem csalódni fog, Nádasdy ironikus-kritikus énje, amelyet verseiből és publicisztikáiból jól ismerhetünk, a memoár-jellegű írásaiban is ott lüktet. Vagy ahogy maga nyilatkozta a kötet megjelenése után: „A nosztalgia fogalmába viszont beletartozna az az érzés, hogy »de kár, hogy nem az van, vagy hogy nem ott vagyok« – ilyen érzés nincs bennem. A visszaemlékezés lehet objektívebb: például gyakran eszembe jut a lift a házban, ahol laktunk, folyton elromlott, egy kopott, zörgő kabin volt: de nem kívánom vissza.” (Magvető, 2023)
Bödőcs Tibor: Prímszámok hóesésben
Alighanem ma Magyarországon nincsen még egy olyan ismert és népszerű humorista, mint Bödőcs Tibor. A politikai szatíráiról és társadalmi mélyfúrásairól is ismert stand up-os komikus azonban jóval több, mint egy nevettető karakter. A bölcsész végzettségű művész sosem csinált titkot irodalmi érdeklődéséből, olyannyira, hogy legelső könyve, a 2017-es Addig se iszik egyenesen irodalmi paródiákból állt. Azóta írt már regényt, kettőt is, a 2019-es Meg se kínáltak címűből pedig sikeres drámaváltozat is született. Ha úgy vesszük, Bödőcs könyvei mindig a szépirodalom és a szórakoztató szatíra határterületén mozognak. De hát a jó szatíra nem önmagában érvényes szépirodalom-e? Swift, Vonnegut, vagy nálunk Örkény után nem is biztos, hogy ezt a kérdést érdemes-e feltenni egyáltalán.
Új kötetében Bödőcs épp az előbb említett Örkényhez kapcsolódik sok szempontból. A Prímszámok hóesésben is egyperces miniatűrökből építkezik, hogy aztán a mozaikos szöveg valamiféle sötét és görbe tükörré álljon össze a könyv végében, amelyben a saját időnket, a mai kort, a benne álló embert, vagyis önmagunkat pillanthatjuk meg – akár tetszik-e ez nekünk, akár nem.
A fülszöveg szerint: „Groteszk Buddha-tanmeséktől a XX. század szörnyűséges történelmét felvillantó történeteken, valamint egy fiktív filozófiatörténeten, sőt napjaink háborús borzalmain át jutunk el az abszurd, mai magyar valóságig… és tovább (egészen bolygónk fekete humorral elképzelt sorsáig)”.
Miközben kínunkban röhögünk a történeteken, érdemes azt is felidézni, hogy állítólag a maga idejében Kafka barátai is végtelenül humorosnak látták Az átváltozás szerzőjének szövegeit. (Helikon, 2023)
Bognár Péter: Minél kevesebb karácsonyt
A költőként elismert Bognár Péter első regénye 2022-ben jelent meg Hajózni kell, élni nem kell címmel. Akkor azt írtuk róla ugyanitt: „A szürreális fordulatokba oltott szociopróza erős szimbiózisba kezd a metafizikai krimivel. És az egész végtelenül szomorú, meg végtelenül vicces is egyszerre.” Nos, idén év végére megérkezett a folytatás is, a Minél kevesebb karácsonyt pedig épp olyan szomorú és vicces, mint az első regény volt – sőt, ha lehet, még fájdalmasabb és kacagtatóbb az egész.
„Karneváli forgatagban követik egymást az események Bognár Péter regényében, ahol ismét Oktáv, a polgárőr próbálja kézben tartani a mindig szertefutó szálakat. Vajon sikerül-e átadni a polgárőrség vezetését fogadott fiának? Rendezheti-e a kapcsolatát a feleségével? Ráadásul a faluban lakó, Bognár nevű író is roppant gyanúsan viselkedik.
Oktáv, a polgárőr önjelölt nyomozóként azonban nem az igazságot szeretné kideríteni, hanem a közösség nyugalmát fenntartani egy különösen nehéz időszakban: hiszen a karácsony is közeledik, amit mindenki a maga eszközeivel próbál átvészelni” – olvassuk a fülszövegben.
Igazi anti-karácsonyi regény – ahogy a címe is utal rá – a Minél kevesebb karácsonyt. De hát könnyen lehet, hogy a hivatalos karácsonyi dömpingben épp az effajta üdítően szürreális nézőpontra van a legnagyobb szükségünk. És az micsoda fordulat lenne, ha ezzel a címmel a karácsonyi sikerlisták tetejére tudna felaraszolni Oktáv polgárőr kalandos életének második epizódja! (Magvető, 2023)
Akár ez is tetszhet
