Először kapta egy nő nevét egy egyetemi épület Innsbruckban: az Innrain kampusz impozáns, új épülete december elejei felavatása óta Heller Ágnes 2019-ben elhunyt magyar filozófus nevét viseli. Heller Ágnest egyedüli európai egyetemként 2015-ben avatta díszdoktorává az Innsbrucki Egyetem. A kozmopolita, szabadságszerető és közismerten kritikus gondolkodású filozófusról elnevezett Agnes-Heller-Haus méltó otthona lesz az egyetem Bölcsészettudományi-, Kultúratudományi- és Oktatástudományi Karának.
Heller Ágnes 2019-ben elhunyt magyar filozófus nevét viseli az Innsbrucki Egyetem impozáns új épülete, amelyet december elején avatott fel ünnepélyes keretek között Martin Polaschek oktatási miniszter, Florian Tursky államtitkár, Veronika Sexl, az egyetem rektora, Hans-Peter Weiss, a Szövetségi Ingatlanvállalat (Bundesimmobiliengesellschaft, BIG) vezérigazgatója, Georg Willi, Innsbruck polgármestere, Günther Mohr építész és Sophia Neßler, a Hallgatói Önkormányzat vezetője. Mint ahogy Veronika Sexl beszédében kiemelte, először fordul elő az egyetem történetében, hogy egy nőről neveznek el egy épületet.

A 13.000 m2 alapterületű, ötemeletes épületben a korábban a város különböző pontjain elhelyezkedő Bölcsészettudományi-, Kultúratudományi- és Oktatástudományi Kar találhat új, közös otthonra az egyetem Innrain kampuszán, amely nagy lépés egy egységes egyetemi negyed kialakítása felé. Az öt emeletet az Inn-folyó felőli oldalon egy ötemeletes, szögletes toronnyal bővítették, ami már a városképet is markánsan átformálja.

A korszerű épületben az olvasótermek és irodák mellett helyet kap egy 600 férőhelyes auditórium, két kétemeletes előadóterem, egy menza, és egy a tanárjelöltek gyakorlati képzéséhez kialakított osztályterem is. Az épület boltíves bejáratát, amely Innsbruck óvárosának árkádos házaira emlékeztet, Peter Sandbichler tervezte.

Heller Ágnes 2014-ben járt először Innsbruckban, amikor is a Filozófiai Intézet meghívására érkezett a tiroli városba előadást tartani. A vasútállomáson az intézet professzora, Josef Mitterer fogadta: „Már délután volt, amikor leszállt a vonatról. Elindultunk a pályaudvarról a szállodába, amikor meglátta a várost övező hegyláncot, és felkiáltott: “A hegyek! A hegyek! De szép!”, mire hirtelen megbotlott, és a bőröndje mellé zuhant a járdára. Az előadás hamarosan kezdődött, én pedig már azt hittem, hogy le kell mondani, és kísérhetem Heller Ágnest a kórházba. De nem, felállt, leporolta a kabátját, és annyit mondott: “Aggodalomra semmi ok. Gyerekként balettoztam, és ott amit elsőként megtanul az ember, az az, hogyan kell elesni. Ha ezt a testünk egyszer elsajátította, soha többet nem felejti el.” – idézi fel az első találkozást az Agnes-Heller-ház avatásán elmondott méltató beszédében Josef Mitterer.




Heller Ágnes 1929-ben született Budapesten. 1944-ben édesanyjával egy menetoszlopban tartottak a biztos halálba: a pályaudvar felé hajtották őket, ahonnan Auschwitzba indultak a vonatok. Amikor egy villamos haladt el mellettük, a 15 éves Ágnes egy hirtelen ötlettől vezérelve megragadta édesanyja karját, és felugrottak a villamosra. Később, amikor zsidók ezreit lőtték a Dunába, Ágnes már azt tervezte, hogy magától a jeges folyóba veti magát, amikor leállították a gyilkolást éppen az előtt, hogy sorra került volna. A háború után rövid ideig támogatta a cionizmust, majd szakítván a mozgalommal, belépett a Kommunista Pártba.

Heller Ágnes a Budapesti Egyetemen végzett magyar-filozófia szakon, ahol Lukács György tanítványaként a Budapesti Iskola egyik meghatározó alakjává vált. Szabadságszeretete és kritikus gondolkodása miatt folyamatosan konfliktusba került a fennálló rezsimmel, így két év után kizárták a Pártból, majd 1956-os szerepvállalása miatt egyetemi állását is elveszítette. Tiltás tiltást követett, végül 1977-ben második férjével, Fehér Ferenccel Ausztráliába emigrált, ahol a melbourne-i La Trobe Egyetemen kapott katedrát. Onnan került aztán 1986-ban Hannah Arendt helyére a new yorki New Schoolba. 1990-ben kezdett újra hazalátogatni, a Szegedi Tudományegyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tartott filozófiai előadásokat. Miután végleg hazaköltözött, az ELTE Esztétika tanszékén tanított, és innen is ment nyugdíjba 1999-ben.

Heller Ágnes több, mint 40 monográfia és számos tudományos cikk szerzője. Élete során jópár díjjal is kitüntették, megkapta többek között a Hannah-Arendt-díjat, Dánia legmagasabb kitüntetését, a Sonning-díjat, a Goethe Intézet Goethe-medálját és már halála után a Nemzetközi Friedrich-Nietzsche díjat. A világ számos egyeteme avatta díszdoktorává Latin-Amerikától Ausztráliáig. Európában egyedül az Innsbrucki Egyetem ítélte oda neki ezt a megtisztelő címet 2015-ben.
Források:
fotók – (c) Universität Innsbruck: David Schreyer, David Schreyer, Josef Mitterer
https://www.uibk.ac.at/de/newsroom/2023/agnes-heller-haus-eroffnet/