Délibáb 75 címmel könyvet jelentetett meg a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület. A kiadvány elsősorban a magyar népi kultúra örökségének megtartásával, megélésével és közvetítésével foglalkozó közösség életének emberöltőnyi történetét dolgozza fel. A Rozs Péter által szerkesztett, kordokumentumokat, fényképeket, interjúkat tartalmazó kétnyelvű (magyar és német) hiánypótló kiadvány, stílusosan egy Délibáb táncház keretében került bemutatásra, a néprajzi vonatkozású, Dr. Fehér Anikó zenekutató és karvezető Népzenei füveskönyv című, online térben lapozgatható könyvének társaságában.
2023. május második hétvégéjén különleges apropója volt a hagyományos, több évtizedes megállapodás alapján, kétheti rendszerességgel, a Napraforgók Táncegyüttessel felválta lebonyolításra kerülő bécsi magyar táncháznak, amelynek a Collegium Hungaricum adott otthont. A Tükrös Zenekar és a kiscsőszi Kovács-Gál Nóra és Kovács Gábor táncoktató páros irányításával zajló program ezúttal az írott kulturális értékeink mentén, két könyvbemutatóval fűszerezve került megszervezésre.
2022-ben ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület. A szervezet a Délibáb 75 című, a könyvbemutató helyszínére frissen, egyenesen a veszprémi nyomdából érkező színes, magyar és német nyelven egyaránt olvasható dokumentummal állít emléket a mögötte álló évtizedeknek. A rendezvény során bemutatott másik könyvet Dr. Fehér Anikó népzenekutató jegyzi, aki személyesen is jelen volt az eseményen.
“A Collegium Hungaricumban hosszú évtizedekig nehezen, vagy csak bérleti díj fejében tudott táncházat tartani a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület. Ez néhány éve már nincs így, amelynek köszönhetően az idei évben a korábbi, 10. kerületi külvárosi helyszínről áthelyeztük a programot a magyar kulturális intézmény együttműködésével a város szívébe. A Collegium Hungaricum nagyszerű helyszínnek mutatkozik: a táncházak a külső érdeklődők számára is nyitottabbá váltak, ami a programok látogatói létszámának az emelkedését is eredményezte.” – mondta el a Rólunk.at-nak Kilyénfalvi Gábor, az egyesület elnöke.
“Ha úgy tetszik, ezt vehetjük úgy is, hogy visszatértünk oda, ahonnan a Délibáb indult, hiszen korábban is ezen épület falai között szerveztük a táncházainkat és az első Bécsi Magyar Táncháztalálkozókat is. A nyári szünetet és a Collegium Hungaricum intézményvezetői váltását követően, bízunk benne, hogy továbbra is helyet kapunk eseményeinkkel az intézményben.” – fejtette ki Kilyénfalvi Gábor.
Kilyénfalvi Gábor, a Bécsi Magyar Kultúregyesület elnöke
A Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület minden táncház mellé kísérő programokat is szervez, amely a szervezet tagságán túl, további érdeklődőket vonz a hagyományőrző eseményekre. A fővárosi magyar táncegyüttes fontosnak tartja, hogy ezen programok segítségével közelebb hozza azokat az érdeklődőket is a magyar népi kultúrához, akik nincsenek közvetlen kapcsolatban azzal. Táncháznépszerűsítő rendezvényként jó példaként említhető a március végi „Délibábos” bolgár-magyar közös táncház, amelyen a “Bulgarische Rhythmen” nevű bolgár táncegyüttes segítségével tanulhatott balkáni táncokat a nagyszámú érdeklődő közönség. A Délibáb 75 könyvbemutatóval összekötött májusi esemény kiemelt közreműködője a magyarországi népzenei elithez tartozó Tükrös Zenekar volt, amelynek tagjai a kicsiknek és a nagyoknak is egyaránt lelkesen húzták azt a bizonyos talpalávalót.
A Dr. Nagy Andor, Magyarország ausztriai nagykövetének köszöntőjével kezdődő Délibáb 75 című könyv gondolata két évvel ezelőtt, a kultúregyesület egyik elnökségi ülésen született meg Rozs Péternek, a szervezet alelnökének a fejében. A könyv szerzője szerint a 75 éves egyesületi múlt a diaszpórában működő bejegyzett közösségek körében is figyelmet érdemel, a kétnyelvű kiadvány méltó módon állít emléket a “Délibábos” évtizedeknek.
“Eredetileg a tavalyi jubileumi évre tervezte az egyesület a könyv megjelenését, a munka mellett történő kutatói és feldolgozói tevékenység azonban a vártnál lassabb ütemben zajlott, ami köszönhető a nagy mennyiségben előkerült archív anyagoknak is. A kultúregyesület belső archívumán keresztül, elsősorban a több évtizedes, már az 1940-es évekből is fellelhető, az elődök által albumokba szerkesztett képanyagra lehetett támaszkodni. Az írásos tartalom a korábbi és a jelenlegi egyesületi vezetőkkel és tagokkal készített interjúk, személyes írások, és a különböző művészeti csoportokat bemutató fejezetek által formálódott. Nagy segítséget jelentett még az 1958-tól egészen a 2000-es évek elejéig, a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület gondozásában szinte havi rendszerességgel megjelenő Értesítő című kulturális és közéleti folyóirat is, amely a kronológiai vázát adta a most bemutatásra kerülő, egyfajta kortörténeti kiadványként is értelmezhető könyvnek.” – fejtette ki Rozs Péter, a Délibáb 75 szerzője.
“Az ausztriai magyarság kulturális életének fejlődését is bemutató kiadványhoz kötődő szerkesztői elv fontos eleme volt, hogy az idő ködébe vesző tudásanyagok felszínre emelésével a múlt és a jelen összekapcsolásra kerüljön. Cél, hogy a korunkban élő emberek, az egykori tagok megszólalásán keresztül még jobban megismerhessék a közösségük életét, ugyanakkor ők maguk is megfogalmazhassák a következő generációk számára a Délibábhoz való kötődésüket. A Délibáb 75-ben többek között interjú olvasható az egykori vezetőségi tagokkal: Steip Ilona, Steip Ferenc, Windhager Helmut, Diem Éva, és a szervezet életét napjainkban meghatározó személyiségek is feltárják emlékeiket, úgy, mint Piszker Ágnes vagy Kilyénfalvi Gábor. A jelenlegi egyesületi tagok a könyv utolsó fejezeteiben arra a kérdésekre adnak választ, hogy milyen módon kerültek kapcsolatba a szervezettel és mit is jelent számukra Délibáb, mint közösség.” – részletezte a könyv tatalmát Rozs Péter, a Rólunk.at-val folytatott beszélgetésben.
Érdekesség, hogy a magyar kultúra, a magyar nyelv védelme és aktív megőrzése érdekében Szabadság Magyar Sport- és Kultúregyesület néven létrehozott, a 90-es években Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület névre átkeresztelt szervezet, 1947-ben azzal a céllal alakult, hogy a teljes ausztriai magyarságot integrálja és lefedje. Az akkori Délibáb, az ország különböző területein, Salzburgban, Linzben, vagy számos burgenlandi településen megalakulóban lévő magyar közösségeket, mint tagszervezeteket kívánta összekötni, bekapcsolva azokat az ilyen formában létrejövő ausztriai magyar kulturális hálózatba.
Rozs Péter, a Délibáb 75 könyv szerzője arról, hogy mely éveket, évtizedeket tekinti a kultúregyesület legizgalmasabb korszakának és arról, hogy kinek is ajánlja a könyvet:
A Nemzetpolitikai Államtitkárság a Bethlen Gábor alapon keresztül és a Bundeskanzleramt (Bundeskanzleramt der Republik Österreich) támogatása által megalkotott könyvhöz, a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület elérhetőségein keresztül juthatnak hozzá az érdeklődők 15 € áron.
Kilyénfalvi Gábor által megtudhatjuk, hogy miért tekinthető a Délibáb 75 című könyv hiánypótló dokumentumnak és mit is jelent 2023-ban a Délibáb közösséghez történő tartozás:
Fehér Anikó népzenekutató, karnagy és televíziós szerkesztő (Duna Televízió), a Magyar Művészeti Akadémia Kutatóintézetének munkatársa. Népzenei füveskönyv című online elérhető könyvének bemutatója Kilyénfalvi Gábor személyes barátságán keresztül kapcsolódott a Délibáb közösséghez és a májusi táncház programhoz.
Fehér Anikó, mint énaktanár élete – az édesapjától megörökölvén, – a népzene, a néptánc, és a népi hagyományok bűvöletében zajlik gyermekkora óta. Legújabb, hatodik könyve, a Népzenei füveskönyv hat tanulmányt tartalmaz a magyar népzenéről, amelyek különféle oldalakról közelítik meg az ezerarcú témát. A könyv arra keresi a válaszokat, hogy mi is a magyar népzene? Milyen jellegzetességi, egyedi jegyei vannak? Az online elérhető kötet az elmúlt napokban látott napvilágot, első ízben a Délibáb 75 táncház és könyvbemutató elnevezésű rendezvényen találkozhatott vele a nagyközönség.
Fehér Anikó Népzenei füveskönyv címen egy olyan könyvet szeretett volna készíteni, amely nem csak szakmai körökben, hanem a népi hagyományok iránt fogékony magyar nyelvű olvasó számára is érdekes, fogyasztható információkat tartalmaz. A Magyar Művészeti Akadémia weboldaláról díjmentesen letölthető könyv többek között arra is választ ad, hogy a magyarországi népzene legismertebb alakjai, úgy, mint például Sebestyén Márta, Berecz András, Lovász Irén, mit gondoltak harminc évvel ezelőtt és mit gondolnak jelenleg arról, hogy a magyar népdalt hogyan is kell énekelni, bemutatni, előadni.
Fehér Anikó azt vallja, hogy ahhoz, hogy értsük a népdalok üzeneteit, először meg kell azokat szeretnünk, azonosulni kell azzal a világgal, amelynek csatornái által üzeneteket közvetít felénk. Anikó úgy látja, hogy a füveskönyvön keresztül megszólaló közismert népdalénekesek gondolatai mögött egyértelműen megtalálható egy közös nevező:
A Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület soron következő eseménye a Nemzetközi Táncháztalálkozó, amely július 1-én kerül megrendezésre Bécsben, a 10. kerületben, a Per Albin Hansson-Siedlungban. A nyár folyamán a szokások szerint a tánctáborok sem maradhatnak ki a kultúregyesület életéből, a Dűvő– és a Délibáb tábor biztosítja a tagok számára a legmelegebb évszakban is a közösségi összetartás és a szakmai továbbképzés lehetőségét.
Ősszel az új koreográfiák felépítése mellett, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalával együttműködve, jászsági műsort mutat be a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület, ugyanakkor szervezőként és fellépőként is részt vesz szeptember 8-10. között a Práterben megrendezésre kerülő AchtUngarn fesztiválon, majd december 2-án a már megszokott Délibáb gálaműsorral zárul az év. Kilyénfalvi Gábor, az egyesület vezetője azt is elárulta a lapunknak, hogy 2024. június 4-én, a tervek szerint megvalósításra kerülhet egy évek óta dédelgetett nagy álom is: színpadra állítják a táncegyüttes trianoni emlékműsorát.
Akár ez is tetszhet
