Szombaton a kinti nyárias idő ellenére is zsúfolásig megtelt az AMAPED összes terme. Több mint 70 fiatal várakozott izgatottan, hogy előadhassa az általa választott verset vagy prózát. 15. alkalommal rendezte meg mesemondó- és szavalóversenyét az AMAPED. A versenyre az elmúlt években már sokan érkeztek az országhatáron túlról, sőt, az online részvételi lehetőségnek köszönhetően, több mint ötszázan mérették meg magukat a távoli magyar közösségekből.
A mára hagyományosnak számító versenyre óvodástól felnőttkorig bárki jelentkezhetett. Kányádi Sándor versei mellett a gyermekeknek magyar népmeséket, a felnőtteknek pedig Örkény István prózáját ajánlották a szervezők, természetesen nem kötelező jelleggel.
A koronavírus-járvány idején online bonyolították le a versenyt. Akkor olyan sokan jelentkeztek előre elkészített felvétellel, hogy azóta is minden évben rendeznek online fordulót is. Idén több mint ötszázan vettek így részt a megmérettetésen. Érkeztek felvételek Szerbiából, Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából is. Az április 13-i jelenléti verseny résztvevői többnyire Bécsből és Bécs környékéről, illetve Magyarországról jöttek. Az AMAPED-be érkező több mint 70 főt öt részre osztották.
Dr. Fűzfa Balázs, az ELTE Savaria Egyetemi Központ nyugalmazott docense, Toldy Ferenc-díjas irodalomtörténész szerint egészen hihetetlen, hogy idén több mint ötszáz résztvevővel zajlott a verseny: „A kezdetektől járok ide zsűrizni, és 80-100 fővel jutottunk. Mióta videón is van lehetőség beküldeni a verseket, azóta ezek az elképesztő számok jöttek ki minden évben. 1923 januárjának még egy lelkesítő pontja van: Ebben a hónapban született Madách Imre is. Petőfi, Kölcsey és Madách, akik ezt az egész 19. századot megteremtették, az egész nemzetet megteremtették, hisz nekik köszönhetjük, hogy most verseket mondhatunk szabadon, büszkén a nyelvünkre, kultúránkra, amely persze minden más nemzet nyelvével és kultúrájával egyenlően fontos. A versmondásban a legfontosabb, hogy halálosan pontosan szabad csak verset mondani. Végig kell gondolni minden írásjelnek és ékezetnek a szerepét a versben. Nagyon szép pozitív példákat láthattunk erre.”
A versmondókat meghallgatva dr. Bali János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási, stratégiai és koordinációs igazgatója így fogalmazott:
„Visszahoztátok a reményt, mégiscsak van értelme magyar irodalomról beszélgetni, magyarul verset mondani. „Nyelvében él a nemzet” – ezt valójában Kővári László írta le legelőször 1842-ben. Múlt évben beszéltünk arról, hogy 200 éve volt, hogy Petőfi megszületett, és ugyanabban a hónapban, 1823 januárjában Kölcsey letisztázta a Himnuszt. Ha 1823 januárja nem lenne, akkor teljesen másként lennénk ma magyarok. Két napja ünnepeltük a költészet napját, József Attila születésnapját. illetve 80 évvel ezelőtt hunyt el Radnóti Miklós. Ez a súly körüllengte a résztvevőket. Higgyétek el, hogy a magyarság nem létezik magyar nyelvű irodalom nélkül.”
A 8-tól 12 osztályig terjedő kategória nyertese immár ötödik alkalommal a budapesti Mihály Panka lett, aki idén Szilágyi Domonkos: Bartók Amerikában című versét adta elő. Panka álma, hogy sebészorvos legyen, és tanulmányai mellett szívesen szakít időt a versekre is.
Németh Ervin, a Soproni Petőfi Színház dramaturgja évek óta foglalkozik fiatalokkal a tantermi színház program keretein belül. Ezért számos technikai javaslatot osztott meg a versmondókkal hangsúlyozásról, a levegő beosztásáról, intonációról, ritmusról, tagolásról. Végül az igazán nehéz szövegek értelmezéséhez adott tanácsot:
„Ha szöveget választunk, akkor érzelmi kötődéssel is vagyunk a vers felé. Ez fontos ahhoz, hogy a megértés kemény munkáját bírjuk erővel. Ha nem kötődünk hozzá érzelmileg, akkor nagyon könnyen fel fogjuk adni.”
Az óvodás és általános iskolai versmondók is lelkesen, alapos felkészülés után álltak a közönség elé. A legtöbben megfogadták a szervezők ajánlását, és Kányádi Sándor művekkel készültek. Hegedűs Ildikó, a Győri Nemzeti Színház művészeti titkára nagyon megdicsérte a résztvevőket:
„Nagyon fontos dolog, hogy mennyire azonosul valaki azzal a verssel, amit előad. És ha már előadja, ott jön a következő kérdés, hogy hogyan adja elő. A szöveget, amit mi leírva olvasunk, hangzó anyaggá kell változtatnia. Milyen a hangja, milyen a hanglejtése? Ezentúl még ráadásul ki is kell állni, és teljes testi valójában kell interpretálni a közönségnek. Nagyon csodálatos dolog, hogy itt, Bécsben egy ekkora versmondó verseny létre tudott jönni, hiszen még az anyaországban sincs ekkora verseny. Nagyszerű dolog, hogy úgy ünnepeljük a költészet napját, hogy összejövünk, és meghallgatjuk azokat a verseket, amikkel a kedves versmondók nagyon régóta készülnek, és nagyon sok energiát tesznek bele, hogy kiálljanak és elmondják a verset.”
Az óvodától a hetedik osztáyig terjedő kategóriában megosztott első hely született. A zsűri szerint a nagyon tehetséges Gál Hanna Nóra előadásmódjában még nagyon sok fantázia rejlik, amit érdemes később kihasználnia. Keszler Angelika pedig visszafogott előadásmódjának, valamint gazdag és finom mimikájának köszönhetően nyerte el a fődíjat.
A kerekasztal teremben a prózamondók színvonalas és szórakoztató előadásait hallgathattuk végig. Senkinek nem okozott gondot, hogy ekkora közönség előtt megszólaljon. Volt, aki zenés betéttel színesítette az előadását, és többen magyar népviseletben érkeztek. Kilyénfalvi Gábor, a Délibáb Bécsi Kultúregyesület elnöke nagyon meghatónak talált több előadást is.
„A mai világban nagyon jó dolog, ha a gyerekek verset, mesét mondanak, mert kicsit kiszakadnak a telefonozásból, illetve abból a világból, ami sajnos ma nem a legszebb. A mesében kicsit vissza tudunk térni a jó és a gonosz harcához, ahol a jó elnyeri jutalmát.”
DÍJAZOTTAK
óvoda és 1. osztály
- 1. Németh Gréta
- 2. Leitner-Víg Emma
- 3.(megosztva) Sonnevend Linda és Füstös Kornél
- Különdíj: Urbán Kinga
2-3. osztály:
- 1. Horváth Soma
- 2. Élő Karolina
- 3. (megosztva) Dienes Olivér, Ledo Alexander
5. osztály:
- 1. Hanus Patrik Norbert
- 2. Urbán Márton
- 3. Élő Bianca Lola
8-12. évfolyam:
- 1. Mihály Panka
- 2. Sercel Szonja
- 3. (megosztva)Demeter Borisz, Kőrösi Róbert
Óvoda-7. osztály
- 1.(megosztva) Pozsgai Rebeka és Keszler Angelika
- 2. Gál Hanna-Nóra
- Különdíj Kovács Karolina
Próza óvoda-4.osztály
- 1. (megosztva)Nagy Gerda és Csillag Liliána
- 2. Tátrai Kamilla
- 3. (megosztva)Vörös Virág és Antal Jázmin
Próza 5.-9 osztály
- 1. Líbor Csaba
- 2. (megosztva)Bota Villő Nóra és Szarvas Szilvia
- 3. (megosztva)Demeter Borisz és Kiss Gabriella
Akár ez is tetszhet
