A székelység története – könyvbemutató

Nemrég az AMAPED egy különleges könyvbemutatóra invitálta az érdeklődőket. A teltházas rendezvény egy újabb példája volt annak, hogy a hagyományőrzés mennyire fontos és akár több határon is átívelő feladat. A most bemutatott könyv, a Székelység története tankönyv és kézikönyv diákoknak és felnőtteknek. 2012-ben jelent meg először a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadó gondozásában. A mostani könyvbemutatón a kötet második, javított változatának német nyelvű kiadását prezentálták.

Székelyföld hegyei és völgyei között, Erdély keleti csücskében büszke népcsoport őrzi ősi hagyományait. A 700 ezer főt számláló székelyek eredetére vonatkozóan több elmélet is létezik, de sokan a hunok leszármazottaiként tartják számon őket. Az évszázadok során megőrizték különleges kultúrájukat és identitásukat, melyet rendkívül tudatosan őriznek a mai napig. Legnagyobb számban Székelyföldön élnek, de jelentős székely közösségek találhatók a Szászföldön, Bukovinában, a Vajdaságban, Budapesten, Nyugat-Európában, Amerikában és Ausztráliában is.

Ha azt a szót halljuk, hogy “székelység”, akkor mindenkinek dobban egyet a szíve – kezdte köszöntőbeszédét Mentsik Szilvia, az AMAPED vezetője. Szilvia sokáig tanított magyart, mint idegennyelvet, és a hosszú évek alatt azt tapasztalta, hogy olykor nagyon nehéz olyan magyar nyelvű tananyagot találni, ami németül is elérhető. Ez a tankönyv azonban nem csak ezért hiánypótló, hanem azért is, mert korábban még nem jelent meg könyv, ami ilyen tudományos alapossággal foglalkozott volna a székelyek történetével a kezdetektől, egészen napjainkig. A történelemtanárokból és történészekből álló 11 tagú szerkesztőbizottság már az első, 2012-es kiadást is úgy állította össze, hogy a székelység múltját választható tantárgy, vagy történelemköri foglalkozás keretében tanuló hatodik-hetedik osztályos tanulók számára tankönyvként is megfeleljen, ugyanakkor kézikönyvként bármelyik korosztály számára hasznos olvasmány legyen. A képekkel, grafikákkal sűrűn illusztrált kötetet eddig román, angol, és most német nyelvre is lefordították. “E nagyszerű kötet bemutatója kitűnő apropó lehet arra, hogy végiggondoljuk, hogy milyen viszonya is van a székelységnek az anyahazához, és fordítva” – fogalmazott Menstik Szilvia.

Bartalis Izabella, a kötetet kiadó Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont menedzsere köszöntőbeszédében elmondta, hogy székelynek lenni nem könnyű, “mert a románok azt mondják, hogy menjetek haza Magyarországra, a magyarok azt mondják, hogy menjetek haza Romániába, mert Magyarországon románok vagyunk, Romániában meg magyarok vagyunk.” Egy ilyen helyzetben a hagyományokhoz, az ősökhöz és az eredettörténethez való ragaszkodás különösen érthető.

Mihály János, a könyve egyik szerzője egy legendás történettel kezdte a könyv bemutatását:

“Állítólag 1850-ben, amikor Napóleon itt volt Bécsnél, magához hivatta a tanácsadóját és megkérdezte, hogy mit tegyen a magyarokkal. A tanácsadó azt mondta, hogy a magyarok nagyon büszkék a őseikre és a múltjukra. Ha le akarod győzni őket, akkor vedd el a múltjukat.”

Ezzel a kis történettel Mihály János arra világított rá, hogy újra vannak évszázadok, amikor erre nagyon sokan törekedtek. Trianon után több évtizeden keresztül nem lehettek büszkék az erdélyi magyarok a múltjukra, és olyan világot éltek, hogy nem a magyar zászlónak járt az idő Erdélyben. 1989 után valamelyest változott a történet, de a honismeret területén elég sok kihívás adódott. Ezért történészek egy csoportja nagy érdeklődéssel és elvárással fogadta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kezdeményezését, amely arról szólott, hogy az ifjúság nevelésére, okulására jó volna, ha megíródna a székely történelem.

A remek hangulatú könyvbemutatót két néptáncbetéttel színesítették az erdélyi vendégek:

A könyv hat nagy fejezetre oszlik, és 22 leckét tartalmaz, amelyek nagyjából követik az iskolai tantervet – A fejezetek a következők:

1. Szülőföld: Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzkutató írása, amely bemutatja a székelyek által lakott tájat, és kiemeli a helyi identitástudat megőrzésének fontosságát.
2. Székelyföld a székelyek letelepedése előtt: Sófalvi András régész tollából származik, és új szemszögből tárja fel a térség őstörténetét, rávilágítva arra, hogy a dákok mellett más népek is éltek itt.
3. A székelyek betelepülése a Hunyadiak koráig: Kádár Gyula történész munkája, amely a székelyek eredetét, betelepülését és a korabeli társadalmat mutatja be.
4. A változások kora: Hermann Gusztáv Mihály történész írása, amely a székely társadalom átalakulását vizsgálja a 15-18. században, a jobbágyság megjelenését és a nagyhatalmi befolyást.
5. Székelyföld az újkori világban: Novák Károly-István történész tollából származik, és a 18-19. század eseményeit tárja fel, kiemelve a Habsburg Birodalommal való kapcsolatokat és a reformkort.
6. Székelyföld a jelenkorban: Orbán Zsolt történész munkája, amely a 20. század és a 21. század elejének történelmét vizsgálja, beleértve a két világháborút, a kommunista diktatúrát és az 1989-es rendszerváltást.

A könyv kiemelkedő értéke, hogy a legrégibb időktől napjainkig átfogó képet ad a székelyek történelméről, és ez az első olyan kiadvány, amely a jelenkori eseményeket is feldolgozza. A könyv illusztrációit Gyöngyössy János történeti grafikus készítette, aki szorosan együttműködött a történészekkel, archeológusokkal és építészekkel, hogy a lehető legpontosabb és leghitelesebb ábrázolásokat hozza létre az építészeti emlékekről és történelmi személyiségekről.

A kiadvány megjelenését a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont fenntartója, Hargita Megye Tanácsa támogatta, a kiadás költségéhez pedig a HUNINEU Alapítvány is hozzájárult. A nagysikerű rendezvény az AMAPED, az Europa Club, a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület, és a Collegium Hungaricum összefogásában jött létre.