Az egészen kicsi gyerekektől a nagymamákig, mindeki lelkesen próbálta ki a hagyományos magyar tojásfestő technikákat az AMAPED-ben, az egyesület székházában. A hímes tojás kiállítással egybekötött workshop iránt hatalmas volt az érdeklődés, de senki sem távozott szép és egyedi hímes tojás nélkül. Piszker Ágnest, az AMAPED foglalkozásvezetőjét kérdeztük a programról.
Farkas Noémi/Rólunk.at: Mindig ilyen népszerűek a kézműves programok?
Piszker Ágnes: Bütykölde nevű kézműves foglalkozásunkat már évek óta heti rendszerességgel szervezzük. Keddenként várjuk a kézműveskedni vágyókat, négyéves kortól. A jeles napokhoz kapcsolódóan is rendezünk Bütyköldét. Ilyenkor mindig nagy az érdeklődés. Nagyon szívesen jönnek a résztvevők és megtanulják, hogy milyen gyökerekből táplálkozunk mi, magyarok.
Farkas Noémi: Hogyan választjátok ki a témákat és technikákat?
Piszker Ágnes: Igyekszünk természetes anyagokkal, valamint változatos technikákkal dolgozni, amelyekkel az iskolában, óvodában esetleg nem találkoznak a gyerekek. Gyakran választunk olyan témákat, amelyek kötődnek a magyarságunkhoz, a magyar népi kultúrához, de természetesen újabb keletű dolgokat is szívesen mutatunk a gyerekeknek.
Farkas Noémi: A foglalkozást Káldi Bernadettel együtt tartjátok, akinek most nyílik a festménykiállítása az AMAPED-ben. Hogy jött az ötlet, hogy ő is segít a tojásfestő technikák elsajátításában?
Piszker Ágnes: A festménykiálltás kapcsán kiderült, hogy Bernadett magas szinten foglalkozik tojásfestéssel és szívesen vállalta a foglalkozás megtartását. Én az egyszerű technikát, a berzselést mutatom be a résztvevőknek, ő pedig a kicsit bonyolultabb, nehezebb módszert, a tojásírást.
Kálovicsné Káldi Bernadett festményei mellett a saját festésű hímes tojásait is megcsodálhatjuk az AMAPED-ben rendezett kiállításon.
Farkas Noémi: Hol sajátítottad el a hagyományos tojásírást?
Kálovicsné Káldi Bernadett: A nagymamámtól lestem el, amikor még kisgyerek voltam. Eleinte csak annyit láttam, hogy nem engedett közel, nehogy megégjen a kezem. A viaszos technikát tanultam el tőle. Itt, az AMAPED-ben is azt mutattam be a gyerekeknek. Ennek a szeretete a gyerekkoromból maradt meg. A húsvéti tojásfestés időszakát a nagymamámmal olyan csodának éltem meg, hogy addig nem tanultam, nem jártam el sehova, annyira szerettem volna én is elsajátítani.
Farkas Noémi: Honnan inspirálódsz?
Kálovicsné Káldi Bernadett: A mintákra mindig úgy vadásztam világ életemben. Kivágtam az újságokból, később pedig sokat találtam az interneten is. Próbáltam őket lemásolni. Rengeteg kudarcot is megéltem, de soha nem adtam fel. Tavaly Budapesten, a Hagyományok Házában zsűriztettem a tojásaimat, így már minősített hímes tojásom van. Idén is küldtem be öt darabot, annak még várom az eredményét. A festés mellett igyekszem kiteljesedni a tojásfestésben is.
Farkas Noémi: A fiatalok mennyire érdeklődnek a hagyományos tojásfestés iránt?
Kálovicsné Káldi Bernadett: A tojásírás szerencsére újra kezd divatba jönni, aminek nagyon örülök. Itt, az AMAPED-ben is nagy az érdeklődés, már-már tolonganak, hogy kipróbálják. Örülök, hogy gyerekek is szeretnék megtanulni, és ráéreznek a technikára. Jó érzés volt húsvét közeledtével magyar gyerekekhez, magyar családokhoz, ide Bécsbe elhozni ezt a magyarországi hagyományt.