A „Felsőeőr leírása. Eredete, alakulása, története és tényállása. A felsőőri nép számára“ című kötet olvasható az Őrség – a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület újságának – legújabb számában. A „Felsőeőr“ a címben nem elírás, ugyanis a századfordulón ez volt a helyes írásmód. A hosszú cím teljesen lefedi a kiadvány tartalmát és még a szerző motivációjára is következtethetünk belőle. De ki volt az író, Topler János? És miért jelentős ez a könyv?
Topler János neve a 2019-es Őrség magazinból lehet ismerős az olvasóknak. A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület (BMKE) az újság 61. számában összegyűjtötte a burgenlandi magyar költők és írók verseit, prózáit. A kutatómunka során Topler János nevével kapcsolatban többször szóba kerültek a vastag fekete jegyzetfüzetek, amelyek Felsőőr városának történetét mesélik el a burgenlandi magyarok szempontjából. A jegyzetfüzetekre irányuló további kutatások nem jártak sikerrel, az idősebb korosztály néhány tagja még hallott a kötetekről, de már ők sem voltak biztosak létezésükben. Úgy tűnt, a jegyzetfüzetek valóban csak legendák és azok is maradnak. Egy nagytakarításnak köszönhetően azonban Topler János rokonságának kezébe került több magyar nyelven íródott kötet.
Ki volt Topler János?
Topler János 1902. június 7-én született Felsőőrött. „Fokos” becenéven az idősebb generáció tagjai még mindig emlékeznek rá, ha személyesen nem is ismerték, de hallottak róla. Elsősorban énekhangja miatt, mivel szerette a magyar nótákat és szívesen dalra is fakadt a vendéglátóhelyeken. A “Fokos” becenév története csupán annyi, hogy sétabot helyett fokossal járta a várost és határát. Felsőőr tisztviselője volt, földmérőként dolgozott, verseket és dalokat is írt. Életének utolsó éveiben beteg volt, 1969. február 17-én hunyt el, a felsőőri református temetőben helyezték örök nyugalomra. Hogy mennyire fontosak voltak számára a kézzel írt jegyzetfüzetei, abból is látszik, hogy 1946-ban kezdte el írni a könyvet, majd 1960-ban újra leírta és kibővítette, tulajdonképpen egy második átdolgozott kiadást készített belőle.
Miről szól a könyv?
A könyv összesen 22 fejezetet tartalmaz. Mivel Topler János szenvedélyesen szerette a történelemet, a történeti bevezetés egészen az első kínai császárnál kezdődik, a szkíta népek vándorlásától kezdve Attila, hun király bukását is bemutatja. Részletes leírást kapunk Felsőőr dűlőinek nevéről, elhelyezkedéséről: honnan származik például az Alsóberda, a Duplatilos, a Tégyárvölgy, a Sárosberek vagy az Ösztörmen elnevezés. Ezek a dűlőnevek ma már szinte teljesen kivesztek a köztudatból.
Áttekintést kapunk arról, hogyan ment végbe a reformáció a térségben, kik voltak a felsőőri katolikus egyház plébánosai, tanítói. Mivel Topler János református volt, külön fejezetekben olvashatunk a felsőőri református egyház lelkészeiről, népiskolai tanítóiról, valamint azokról a jótevőkről, akik adományoztak az egyháznak. A felsőőri református templom fennállásának 250 éves jubileumát ünnepli ebben az évben, ez különleges aktualitást ad Topler János művének, mivel az 1600-as évektől kezdve olvashatunk arról, kik és hogyan érték el, hogy a templomot felépítsék, az egyházat létrehozzák.
A telekkönyv létrehozásáról, az 1800-as években a városban pusztító több tűzvészről, az első és második világháború alatt uralkodó bizonytalanságról, az ebben az időszakban a várost vezető polgármesterek tevékenységéről is olvashatunk. A kötet a már virágzó ’60-as évekkel végződik. Megtudhatjuk milyen intézmények, milyen egyesületek működtek a vásroban, kik és milyen kisboltokat, vendéglőket, vállalkozásokat működtetek. Ezek mellett a népviselet és a felsőőri konyha sem maradt ki a leírásból.
Topler János versei
Topler János rendkívül termékeny szerző volt. Versei közül néhányat az Őrség 64. számában is közzé tett a Kultúregyesület. Verseket írt a református lelkészek jubileumára, illetve nyugdíjba vonulására, az ’50-es évek felsőőri és alsóőri lakodalmaira, de ezek mellett Felsőőr városának himnuszát is megírta. A leszármazottaknak köszönhetően Topler János családi fotói is bekerülhettek az Őrségbe, valamint a Momentothek digitális archívumának köszönhetően fotóillusztrációk teszik változatosabbá a magazint.
Történelmi térképek a magazinban
Azért, hogy a felsőőri dűlőnevek, a város régi határai könnyebben elképzelhetők legyenek, történelmi térképek kerültek a magazin végére. Az 1857-ből származó térkép csak az egyesület tagjai számára elérhető, a Kultúregyesület honlapjáról letölthető változat a szerzői jogok miatt nem tartalmazza a térképeket.
Az Őrség magazin
Az Őrség magazin 1968-ban, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület alapításának évében jelent meg először. Alapítója Moór János, a BMKE első elnöke volt. A magazin az alapításától kezdve 64. alkalommal jelent meg. Az elmúlt évek gyakorlata alapján évente egyszer jelenik meg, korábbi évtizedekben előfordult, hogy egy év alatt többször is megjelentették. Tartalma szerint volt már kalendárium, amiben feldolgozták egy-egy év eseményeit, az évfordulók és jubileumok mindig fontos szerepet kaptak az Őrségben, az utóbbi években viszont nagyobb hangsúlyt kap a helytörténet és annak tematizálása a magazinban.
cikk: BMKE/Molnár Barbara
fotók: Kovács Attila
Akár ez is tetszhet
