Az egyesületekkel való együttműködés volt idén a Kisebbségi Oktatás Fórumának témája, ahol a burgenlandi magyarságot az Oktatási Igazgatóság részéről Pathy Lívia és Hütler Andrea, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület részéről pedig Prascsaics Carmen képviselte. Az együttműködés példaértékű, amit a kiváló magyar tankönyvek és a rendkívül gazdag magyar nyelvű programkínálat is igazol, de a digitalizáció tekintetében lenne még hova fejlődni. A szlovén Mega Miša projektnek pedig kijárna egy burgenlandi olvasótárs.
Idén Klagenfurtban rendezte meg az Oktatási, Tudományos és Kutatási Minisztérium (Bundesministerium für Bildung, Wissenschaft und Forschung, BMWBF) a Kisebbségi Oktatás Fórumát. Ezen hagyományosan azoknak az ausztriai népcsoportoknak a képviselői vehetnek részt, amelyek a népcsoporti státuszon túl még kisebbségi oktatási törvénnyel is rendelkeznek, azaz a nyelvük oktatása biztosítva van az adott tartományban. Ezeknek a kritériumoknak a karintiai szlovéneken kívül a burgenlandi magyarok, horvátok és romák felelnek meg. A kisebbségi oktatási törvény azonban csak a nyelvoktatás és kéttannyelvű oktatás kereteit szabályozza – ahhoz, hogy az adott nyelv valóban tovább is éljen az adott közösségben, az érintett népcsoporti szervezetek nagyfokú együttműködésére, tudatos tervezésre, kreativitásra és megfelelő anyagi forrásokra is szükség van.
Ebben az évben a fórum témája éppen ezért a helyi kisebbségi nyelvi oktatásügy és a népcsoporti egyesületek együttműködése volt. A kétnapos rendezvény első napján, a minisztérium köszöntője után a tartományi Oktatási Igazgatóságok munkatársai kaptak szót. Mint kiderült, Karintiában a fő kihívást az jelenti, hogy a tanulók a kéttannyelvű népiskola után gyakran már nem a kéttannyelvű osztályokat is indító középiskolákat (Mittelschule) vagy a szlovén gimnáziumot választják, pedig a szlovén nyelv sokrétű elsajítításához az oktatás felsőbb szintjein előkerülő szókincsre is szükségük lenne.
A burgenlandi magyar népcsoport helyzetéről Pathy Lívia, a gimnáziumok és szakképző intézmények magyartanításának szakfelügyelője, a Burgenlandi Pedagógiai Főiskola munkatársa és a Felsőőri Kéttanyelvű Gimnázium magyartanára, valamint Hütler Andrea, a kötelező iskolák magyartanításának szakfelügyelője, a Burgenlandi Pedagógiai Főiskola munkatársa és a Rohonci Középiskola tanára számolt be. A prezentáció súlypontját a Burgenlandi Oktatási Igazgatóság és a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület együttműködése során elért eredmények, sikerek és a közösen létrehozott információs- és tananyagok képezték.
A magyar nyelv elsajátítására Burgenlandban az oktatás minden szintjén lehetőség van: Őriszigeten és Alsóörött kétnyelvű népiskolák, Felsőőrött és Felsőpulyán a népiskolákban kétnyelvű osztályok vannak. Ezen kívül számos iskolában tanítanak magyar nyelvet szabadon választott tantárgyként vagy szakköri formában. A Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnáziumban tízéves kortól érettségiig tanulhatják a diákok a népcsoportnyelvet, valamint majdnem minden tantárgyat két tanítási nyelven oktatnak. A felsőőri Európai Középiskolában kétnyelvű osztályban van lehetőség magyart tanulni. A legtöbb burgenlandi gimnáziumban és sok szakgimnáziumban is lehet jelentkezni magyartanításra. „Az iskolába érkező gyerekek magyartudása minden szinten nagyon különböző lehet. Mivel a népiskoláknak minden körzetes gyereket fel kell venniük, gyakran áll elő az a helyzet, hogy egy osztályba járnak a magyar gyökerekkel nem rendelkező osztrák gyerekek, és azok, akik ugyan a magyar népcsoporthoz tartoznak, de otthon már csak a németet használják, a kétnyelvű gyerekek, akik a magyart és a németet is használják a mindennapi életükben, és olyanok is, akik még Magyarországon kezdték az iskolát, de a családjuk az utóbbi években kiköltözött Ausztriába. A nyelvtanárok tehát arra törekednek, hogy minden tanulónak megadják a fejlődés lehetőségét.“ – érzékelteti a helyzet összetettségét Pathy Lívia.
A heterogén csoportok tanításának a kulcsa a differenciálás, ebben pedig nagy segítséget jelentenek a tanároknak azok a tananyagok, amelyeket Burgenlandban tanító magyartanárok állítottak és állítanak össze. Ezek közé tartozik a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület által kiadott Magyarul tanulunk című sorozat. A tankönyvekben minden tárgyalt témához többféle nehézségi fokú feladatok tartoznak, így minden tanuló a nyelvtudásának megfelelőket végezheti el, és sikerélménnyel távozhat az óráról. Minderről már Prascsaics Carmen, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület (BMKE) irodavezetője számolt be a fórumon, ahol a délutáni pódiumbeszélgetésen az egyesületek képviselői kaptak szót. A BMKE magyar tankönyvei az egyetlenek Ausztriában a népiskolák számára, amelyek az osztrák tanterven alapulnak, így a tankönyvlistákra is felkerülnek, és a tanulók az osztrák állam támogatásával ingyen juthatnak hozzájuk. A tankönyvek összeállításában példaszerű az együttműködés a különböző szervezetek között: a tartalom és a didaktikai koncepció kidolgozása a Burgenlandi Pedagógiai Főiskola Nyelvi Műhely (Sprachenwerkstätte) nevű központja munkáját dicséri, de a végső szerkesztési munkálatokat, az illusztrációk beszerzését, a nyomdai költségeket és a terjesztést a BMKE vállalja magára. A könyvek egyébként annyira nélkülözhetetlennek bizonyultak, hogy évente 35.000 példányt postáznak belőlük Burganlandba és Ausztria más tartományaiba is.
Az egyesületek közötti délutáni tapasztalatcserét kifejezetten hasznosnak és konstruktívnak látja Prascsaics Carmen, még akkor is, ha a karintiai és a burgenlandi egyesületek nem minden szempontból összehasonlíthatók egymással. Karintiában ugyanis csak egy népcsoport van, ennek megfelelően könnyebb létrehozni szlovén nyelvű, egy-egy konkrét tevékenységre, például sportra vagy színjátszásra fókuszáló egyesületeket. Burgenlandban viszont, ahol három népcsoport is jelen van, az egyesületeknek gyakran egymagukban kell a programoknak egy szélesebb palettáját biztosítania ahhoz, hogy mindenki találjon köztük kedvére valót. A BMKE ennek megfelelően a tankönyvek mellett Őrvidéki hírek címmel nyomtatott újságot ad ki, magyar nyelvű könyvtárat tart fenn, tájszavakat népszerűsít, szavalóversenyt és nyelvtanfolyamokat szervez, valamint gasztronómiai fesztiválokra, nyaranta színjátszó táborba, a tanév ideje alatt pedig néptáncfoglalkozásokra is várja az érdeklődőket. Prascsaics Carmen szerint azonban ennek a sokszínűségnek előnyei is vannak: egyrészt kiváló az együttműködés a burgenlandi egyesületek között, másrészt szívesen nyitnak a többségi társadalom felé, és rendezvényeiket igény szerint két nyelven, magyarul és németül bonyolítják le.
Abban viszont mind a karintiai, mind a burgenlandi egyesületek képviselői egyetértettek, hogy az egyik fő feladat a legfiatalabb korosztály elérése lenne. Kiváló szlovén nyelvű kezdeményezésnek tartja Prascsaics Carmen a Megamiša nevű „olvasó egér” koncepcióját: egy klagenfurti kétnyelvű könyvesboltban beszerezhető, szlovén nyelvű könyvek elolvasása után a program honlapján lehet online kvízkérdésekre válaszolni, és újabb könyveket nyerni. Az online tér meghódítása és a modern, magyar nyelvű gyerekirodalom beszerzése és népszerűsítése a BMKE számára is fontos feladat. Mega Miša bizonyára örülne egy burgenlandi olvasócimborának.
Forrás: Forum über Minderheitenschulwesen – Slovenci-Meldungen (orf.at)
Kiemelt kép: Hermine Steinbach-Buchinger
Akár ez is tetszhet
