Grázi Magyar Egyesület

133 éves Európa egyik legrégebbi egyesülete

Az Osztrák-Magyar Monarchia állampolgárai, akik a Stájer Hercegségben éltek békésen, 1888-ban megalapították a Grázi Magyar Egyesületet. Az azóta eltelt, történelmi eseményekkel teletűzdelt időszak, valamint tagjainak változatos összetétele sokszínűvé tette az egyesületet.

A Grázi Magyar Egyesület tagjai között vannak, akik még az Osztrák-Magyar Monarchiában születtek, de olyanok is, akik 1945-ben vagy 1956-ban menekültek át Magyarországról Ausztriába. Emellett a Monarchia utódállamaiból is számos magyar menekült az üldöztetések elől, és telepedett le Grazban. Ugyancsak sokan élnek azzal a lehetőséggel – Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követően – hogy Ausztriában tanuljanak, illetve dolgozzanak – hangsúlyozta Molnár András, aki 2012 óta az egyesület elnöke. Ő maga már Ausztriában született, egy ‘56-os szabadságharcos fiaként, aki 18 évesen Magyarországról, Békésről menekült, és került Graz városába. Molnár András így gyermekkora óta számos olyan menekülési történetről hallott, amelyek az 1945-ös, 1956-os és az 1980-as éveket követően játszódtak le. A menekülés indokai különbözőek voltak, de csaknem mindegyik beszámoló azzal zárult, hogy Ausztriába érve, biztonságban érezhették magukat a menekültek. Ahogy fogalmazott, az egyesület kellőképpen tükrözi Közép-Európa és Magyarország szenvedéssel teli történelmét, ami mindannyiunkat arra kell emlékeztessen, hogy milyen nagy értéket jelent, egy békés Európában élni.

Az első évek a menekültek számára, távol a családtól, barátoktól, egy olyan országban, ahol a legtöbben a nyelvet sem beszélték, nehéznek bizonyultak. Így az egyesület jelentette a tagoknak a baráti kört, a családot és a hazát. Menedéknek bizonyult a magányosság elől az ünnepnapokon, és a család szerepét töltötte be a hétköznapokon is. Az elnök szerint ezeknek az érzelmeknek köszönhetően sikerült a Grázi Magyar Egyesületnek több, mint 130 évig fennmaradni és tagjait egy elválaszthatatlan közösséggé alakítani. Az évek során az Erdélyből, Bánságból vagy Vajdaságból ide telepedettek közül is sokan tagjaivá váltak. Vannak közöttük második vagy harmadik generációs magyarok is és olyan osztrákok, akik a magyarsághoz kötődnek. Magyarország, Szlovákia és Románia Európai Unióhoz való csatlakozása során új generációval bővült Graz magyar népessége. Mára 6500 magyar származású polgár rendelkezik fő- vagy ideiglenes lakcímmel a tartományi fővárosban. Közülük vannak osztrák állampolgárságú első, második és harmadik generációs magyarok is, de nagy részük magyar állampolgár, illetve romániai vagy szlovákiai magyar. Sokan érkeztek, akiket a munka, a továbbtanulási lehetőségek vagy éppen a szerelem hozott a városba.  

Stájerország levéltára őrzi az egyesület legrégebbi iratait, az egyesület számos eredeti iratot tudhat magáénak még az alapítási időszakból. Már a XVI. század óta élnek magyarok Grazban, főleg arisztokraták, papok, diákok és a birodalmi katonák hozzátartozói. Majd a XIX. században számos kisiparos, kereskedő és munkás telepedett itt le. Az egyesület 130 éves fennállására elkészítették a Grázi Magyar Egyesület krónikáját, egy közel 60 oldalas kiadványt, amelyen 9 hónapig dolgoztak, de a végeredmény egy pontos, történelmi áttekintés lett, hiteles, eredeti dokumentumokkal és képekkel. De a régi iratok között megtalálható beszámoló az Erdélynek és a Bánságnak szervezett segélyszállítmányokról, valamint az egyesületi életről, köztük a néptánccsoportok fellépéseiről is számos fotót találhatunk. Ugyancsak itt olvashatunk arról, hogy már 1857-ben létezett Grazban egy „Ungarische Vereinung” (Magyar Egylet), amelyet Szentpétery Lajos elnök és Mátyásffy Edmund titkár alapítottak meg, azonban ez végül mintegy két és fél év után feloszlott. Majd létrehozták a Grazi Magyar Olvasókört, amelyet a későbbiekben Grázi Magyar Egyesületnek hívtak. Az egyesület jelszava a „Nyelvében él a nemzet” volt, amelyet először Széchenyi István mondott. Az egyesület 1897-ben bejegyzett alapszabályai között szerepelt célként, hogy a városban élő és tartózkodó magyarok között elősegítsék a barátságos összetartást, de ugyancsak fontosnak tartották a művelődést és a tudományt is. Az egyesülethez fordulókat igyekeztek ellátni tanáccsal, de akár anyagi segítséget is nyújtottak. Ezeknek a céloknak az elérése érdekében alapították meg a könyvtárat. Ennek érdekében előadásokat szerveztek, kifejezetten a könyvtáralap javára. Az egyik 1899-i körlevélben ez áll: „Minden komolyan előre törekvő egyesület igyekszik, sőt főczéljául tűzi ki nagy könyvtár létesítését. Különösen olyan egyesület, mely zászlójára a művelődés fejlesztését írta, törekszik ennek elérésére. Ily könyvtár létesítésével első sorban a szellemi művelődés emelkedik, s egyszersmind a magyar irodalom szélesebb körökbeni megismerése terjed.” Bár a könyvtár anyagát azóta már Szombathely város megyei könyvtárának ajándékozták, Grazban a városi könyvtárban elérhetőek magyar nyelvű könyvek is – emelte ki Molnár András, egyesületi elnök.

A város egyik legrégebbi és már 132 alkalommal megszervezett báli mulatsága egy ikonikus eseménye az egyesületnek, amelynek az elmúlt években már 600 fős látogatottsága volt. Sajnálatos módon az elmúlt évben – először a bál történetében – nem volt lehetőségük arra, hogy a hagyományosan január közepén megtartott táncos eseményt megrendezzék, de reményeik szerint jövőre újra megtarthatják majd. Ezért is döntöttek úgy, hogy biztosan nem januárra tervezik a 133. Grázi Bált, hanem majd csak tavasszal tartanák meg. Az előkészületeket ennek megfelelően kezdik meg a szervezők.

1956-tól 1957-ig a Grazba érkező 900 fiatal nagy része a Karl Franzens Egyetemen és a Műszaki Egyetemen kezdte meg tanulmányait, míg a fiatalabbak Innsbruckba mentek, ahol a holland király finanszírozta a magyar középiskolát, később pedig a diákok visszatértek Grazban élő szüleikhez. Közülük sokan csatlakoztak az egyesülethez, vezetői pozícióba. Azonban végül a Grázi Magyar Egyesület mellett 1957-ben a diákok megalapították a – mai nevén – Magyar Egyetemisták és Öregdiákok Klubját (MEÖK).  1957 őszén már megkapták a működési engedélyt „Verband ungarischer Studenten in Graz“ névvel. A helyi magyar egyesületek eredetileg együttműködtek, de ideológiai ellentétek miatt a Grázi Magyar Egyesülettel már 1958-ban megszűnt a Diákszövetség kapcsolata. Változó volt a kapcsolat a Christiana Hungariával, az osztrák és a külföldi diákszövetségekkel. A MEÖK keretein belül megalapították a Magyar Cserkészcsapatot (G7 Nagy Lajos Király), valamint a klub kiadásában és gondozásában jelenik meg a Gráci Magyar Műsorismertetőből 12 oldalra terebélyesedett Gráci Magyar Újság, állandóan növekvő, jelenleg 500 példányban. A szerkesztést fiatalok végzik.
Az újság műsorismertetőjében megtalálható a Magyar Egyetemisták és Öregdiákok Klubja, a Magyar Katolikus Közösség és a Grázi Magyar Egyesület  programja. Ez mutatja, hogy az utóbbi években rendeződött az egyesületek közötti kapcsolat, és ezzel bővült az előadók köre, változatosabbak lettek az előadások. A Forum Hungaricum megalakulásakor bekapcsolódtak annak a programjába is. A Forum Hungaricum tíz éven keresztül egyre nívósabb jótékonysági hangversenyeket  rendezett  a magyar diákok megsegítésére. A Klub 1981 óta eddig hatszor rendezett Öregdiák-találkozót, amelyeken volt diáktársak az európai és tengerentúli országokból, részben hozzátartozóikkal együtt vettek részt. Számuk 80-120 körül mozgott. A klub tagja lehet nemcsak minden Grazban  tanuló magyar  főiskolás és  egyetemista, hanem  minden ott élő magyar. A klub tagja az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének, annak megalapítása, 1980 óta.

A működéshez szükséges anyagiak adományokból, egyes rendezvények – öregdiák találkozók – bevételéből, valamint az  Osztrák Szövetségi Kancellária és az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarságért támogatásából tevődnek össze. Mindkét helyről a beadott pályázatok alapján kapnak támogatást.

A jelenleg Grazban tanuló magyar főiskolások és egyetemisták létszáma vetekedik az 1956 utáni létszámmal. Évente változik azok száma, akik megtalálják a klubot és tevékenyen részt vesznek az egyesületi életben. Az előadók zöme most már Magyarországról jön. A meghirdetett programokból, de különösen az azokon való részvételen keresztül mindenki átfogó képet kaphat a MEÖK tevékenységéről, mely a jelenleginél nagyobb érdeklődésre érdemesebb.  Nagy sikerne örvendett a havonta megrendezett magyar táncház és a kerekasztal társalgás. Néhány év a Magyar Katolikus  Közösség rendezi az előadások, emlékestek és gyermekprogramok egy részét. Ez a felosztás megegyezésen alapul, a  támogatások jobb kihasználására. Ugyanakkor a közösen megrendezett programok a MEÖK és az MKK együttműködéséről adnak hírt. De ugyancsak a jó együttműködést jelzi, hogy 2015-ben a MEÖK és a Grázi Magyar Egyesület egy közös nyári ünnepséget szervezett, amelyet azóta is minden év júniusában megtartanak.

Molnár András hitvallása, hogy a sikerhez vezető út sok önkéntes és segítőkész tagnak köszönhető. Évről évre kihívást jelentett az események megszervezése, a velük járó költségek előteremtése. Most, az elmúlt időszak pedig még nagyobb megpróbáltatást rótt minden egyesületre, hisz a rendezvényeket a bizonytalanság miatt sorra le kellett mondani, így a tagok és az események vendégei számára is kérdéses, hogy miként tudják folytatni majd a közös munkát. Az elnök háláját fejezi ki minden támogatónak, egyesületi tagnak, és a vezetőséggel őszintén bíznak abban, hogy újra tudják kezdeni, és jövőre ismét egy maradandó élményt jelentő bált rendezhetnek meg majd tavasszal, ami újra összehozza nemcsak a városban élő magyarokat, de a helyieket is.

Források: Grázi Magyar Egyesület Krónikája & Magyar Egyetemisták és Öregdiákok Klubja, Grác (Gráci Magyar Újság)
Lukács Krisztina írása