2022. december 3-án ünnepelte a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület fennállásának hetvenötödik évfordulóját a 10. kerületi Haus der Begengung-ban, ahol egy közel négy órás gálaműsor és az azt követő hajnalig tartó táncház keretében, több száz vendég társaságában köszöntötték a jelenlévők a Délibáb emberöltőnyi múltját és jelenét. Az eseményen a kulturális szervezet művészeti közösségei mellett, színpadra léptek a Délibábhoz több évtizedes barátsággal kötődő magyarországi hagyományőrző csoportok, szervezetek is. Az est folyamán százharminc fellépő jelent meg azokon a bizonyos világot jelentő deszkákon, volt, hogy akár egyszerre is. A telt házas rendezvény a szervezés és a színpadi programok színvonalában egyaránt méltó módon tisztelget a „Délibábos” hetvenöt év előtt, a jelenlévők számára egyértelmű bizonyítékul szolgálva arra, hogy a bécsi kulturális közösségnek nem csupán múltja van, amelyre emlékezni lehet, hanem arra építkezve még hosszú évtizedeken át a jövője is minden bizonnyal biztosított lesz. A rolunk.at közel 40 perces filmet készített a gálaműsorról.
A rolunk.at a Délibáb 75 című filmmel kíván tisztelegni a civil szervezet múltja és jelene előtt. A filmben azt kutatjuk a kulturális közösséghez munkájukkal szorosan kapcsolódó személyekkel készült beszélgetéseken keresztül, hogy melyek azok az értékek, emberi és közösségi muníciók, amelyeket a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület immáron több mint hét évtizede hivatásszerű feladatvállalásaival elszántan és töretlenül közvetít a nagyvilág felé, mint az ausztriai magyarság egyik kiemelkedő hagyományőrző közössége. A filmben arra is keressük a választ, hogy mik azok az egyedi jegyek, amelyek által azonosítható a Délibáb világa, szellemisége. A 38 perces mozgóképen a gálaműsor színpadi előadásainak képsorai mellett, többek között a Délibáb 75 gálaműsor főszervezője, Kilyénfalvi Gábor is megosztja a gondolatait, miként az alábbi sorokban jelen írás szerzője is, amelyek a rendezvényen szerzett élmények hatására fogalmazódtak meg benne:
A civilizáció tengerén hánykolódó emberiség létezésének és fennmaradásának egyik alapját jelentő forrása az idő mérhetővé tétele, az annak megjelenítésére szolgáló kollektíven elfogadott mércék alapján működő eszközök használata, és az ezekhez kötődő egyéni és közösségi emlékezetünk rögzítésének és előhívásának különféle módszerei. Hetvenöt esztendő egy emberi élet időtartama, megannyi tapasztalattal, emlékkel, értékkel, amelyek közvetítése úgy az egyén felelőssége a közösség irányába, miként a közösség feladata az idők során általa megtartott értékek továbbadása az egyén számára. Mindezek együttes megjelenítését felmutató közösség a “születésnapos” Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület.
A múltban szerzett tapasztalatinknak, gondosan őrzött, közösségi szinten felépített értékeinknek, a mért egyéni és történelmi idő vonalán és annak különféle polcain emlékként történő elhelyezése teszi lehetővé azok folyamatos megjelenítését, évszázadokon átívelő megélését, és a belőlük szerzett tudásunk generációk közötti átadását, hagyományozását.
A múltunkból eredő, a történelemkönyvek lapjain túlmutató, a közösségi emlékezett által fenntartott hagyományaink a legősibb, legtisztább, és legtermészetesebb emléknyomai az emberiségnek, egy nemzetnek, egy társadalomnak, egy faluközösségnek, egy családnak, amelyeket az adott társadalom tagjai együtt hoznak létre, fogadnak el, majd formálnak, tartanak meg, örökítenek tovább, vagy éppen dobnak be a feledés sötét vermébe a saját maguk által megalkotott szabályaik nyomán megfogalmazott döntéseik alapján.
Minden, a tagjait megannyi kapcsolódási ponton keresztül összekötő közösség működésének alaptétele, hogy azokat a maguk által létrehozott, ugyanakkor más közösségektől is átvett, vagy éppen kapott tárgyi és szellemi emlékeket fogadják be és adják tovább, amelyek a közösségek fennmaradását, épülését, és a benne részt vevő személyek pillanatnyi érdekein túlmutató boldogulását, fejlődését szolgálják. A ma is élő néphagyományaink ezen sokat próbált, megdönthetetlen és kitörölhetetlen “emlékeink” közé tartoznak, amelyek fennmaradásának miértjei a közösségek összetartásáért és az azokban helyet kérő személyek felemelkedéséért tett szerepükben keresendők.
A több évszázados múltra visszatekintő magyar népi hagyományaink tárgyakban, eszközökben, dalokban, táncokban rögzített értékeinek valódiságát és életre valóságát jól mutatja, ahogy azok a pár száz fős kisközösségek által megteremtve, egy azonos nyelvet beszélő, országhatárokat és kontinenseket átívelő nép, nemzet közösen megélt, „használt”, élő hagyatékaivá váltak és válnak, de nem a múzeumok ujjlenyomatos üvegkalitkái mögött gondosan megóvva, hanem a mindennapok értékromboló viharaival is bátran dacolva, tartást, kötődést, elhivatottságot, és büszkeséget adva mindazoknak, akik jelenlétükkel, munkájukkal, és tevékenységükkel részesülni kívánnak belőlük. Ezekkel a magyarságunk múltjából eredő, ma is jelen lévő kulturális értékeinkkel történő találkozásoknak a lehetőségei ma már mindannyiunk számára adott, éljünk Magyarországon, Ausztriában, Kanadában, Ausztráliában, vagy bárhol is a világon. Egy ilyen találkozási pont origójában található a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület is.
Az 1947-ben sport- és kulturális egyesületként alapított Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület az egyik legmeghatározóbb, a hagyományaink útján a nagy magyar családhoz kapcsolódó ausztriai magyar kulturális közösség, amely immáron hetvenöt éve van jelen a népi kultúránk kiapadhatatlan forrásaiból merítő, küldetésszerű értékközvetítő munkájával. A nyitott közösség működése az együvé tartozás általi egyéni és közösségi identitás összekapcsolásának erején alapszik, amelynek gyökerei több évszázados múltra nyúlnak vissza népünk történetének olykor ingoványos talajának mélyében megkapaszkodva. A Délibáb több, mint egy „próbatermi” társaság. A Délibáb egy olyan, a magyarság gyökereiből folyamatosan és céltudatosan táplálkozó közösség, amelynek tagjai ezernyi szállal kötődnek egymáshoz, az általuk gondosan vigyázott múltunk legszebb emlékeihez, és ezáltal nemzetünk jövőjéhez.
Az olyan kisközösségek önzetlen tevékenysége, mint a Bécsi Délibáb Magyar Kultúregyesület teszik lehetővé a számunkra, hogy idegen nyelvi környezetben, származási országunktól elszakadva, anyanyelvünket mégsem elfeledve megőrizhessük nemzeti és kulturális identitásunkat, mindazon értékeinket megtartva és megélve, amelyek által egymást segítve, támogatva, magyar emberként találhatunk otthonra bárhol is a világban. Köszönet ezért mindazoknak, akik ezt megélik, értik, érzik, és fáradhatatlanul azon dolgoznak, hogy mi mindannyian, akik ezeket a betűket írni és olvasni tudjuk, részesülhessünk abból az erőből, ami összetarthat, felemelhet, és büszkévé tehet bennünket, magyarokat.
Isten Éltessen sokáig Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület!
Köszönjük, hogy vigyáztok ránk!
A Délibáb 75 gálaműsor fellépői voltak:
Szivárvány Gyermektánccsoport, Délibáb Tánccsoport, Rézsarkantyú Citerazenekar, Röppenj pengető citerazenekar, Barka Népdalkör, Pap Péter és Pap Ildikó, Bozót Táncegyüttes (Kiscsősz), Kiscsőszi Ifjúsági Táncegyüttes, Rekettye Tánegyüttes (Kiscsősz), Sopron Táncegyüttes, Fajkusz banda (Sopron), Tanz auf Reisen (Bécs)
A Délibáb 75 gálaműsor egy nagy “Délibábos” csapatmunka volt, amelyben a közösséghez tartozó kicsik és nagyok egyaránt tevékenyen kivették a részüket, a rendezvény előkészítésében és lebonyolításában egyaránt.
Délibáb 75 című film:
Akár ez is tetszhet
