Az osztrák iskolákban számos különböző nyelvet lehet tanulni. Számunkra természetesen különösen fontos a magyar nyelv oktatása – nemcsak Burgenlandban, hanem már Bécsben is van kétnyelvű iskola. De hogyan is zajlik a magyartanár-képzés Ausztriában? Körtvélyesi Tímea magyartanár szakon tanult Bécsben, elmondja nekünk.
Az AKH Campus hetedik udvarában található a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszéke, az Összehasonlító Irodalomtudomány Intézményének részeként. Itt kezdtem el 2014-ben a tanulmányaimat magyar-német tanári szakosként, és annyira megkedveltem a Campus szívét, hogy még most is itt vagyok. Csak épp, mint doktoranduszként.
A magyarországi egyetemre járó barátoktól hallottam gólyabálról; osztályokhoz hasonló, szakosított csoportokról, ahol mindenki mindenkit ismer: ez volt az ő egyetemi élményük. Ami engem illett, itt a Bécsi Egyetemen a kezdetekben több mint ezernégyszázan jelentkeztek velem együtt germanisztikára – de pedagógián voltunk háromezren elsőszemeszteresek. Az előadótermekbe mindig vittem magammal egy ülőpárnát arra az esetre, ha már csak a lépcsőn jutna ülőhely – amire számíthattam is, ha nem értem oda fél órával az előadás kezdete előtt.
A magyar szak azonban egy teljesen más élmény volt számomra. A szaktársakkal az elejétől kezdve könnyű volt szóba elegyedni, megtárgyaltuk az első napon, ki honnan jött. Volt, aki magyar gyökerekkel rendelkezett, de itt nőtt fel, voltak magyarországi magyarok köztünk, és voltak osztrákok, akiket egyszerűen érdekelt a magyar kultúra.
Az elsőszemesztereseknek szóló információs rendezvény a Finnugor Tanszéken, ahol a legfontosabb részleteket tisztázzák az elvárásokkal kapcsolatban, remek alkalom arra, hogy az ember bepillantást nyerjen az előtte álló feladatba, és megismerkedjen egy kicsit a környezettel.
A magyartanári szak öt nagy témakörből áll: irodalomtudomány, nyelvészet, országismeret, szakdidaktika és magyar nyelvi kurzus. A szakdidaktikai órákat, melyek során a tanítás alapjait sajátítjuk el, két gyakorlat kíséri a Felsőőri Kéttannyelvű Szövetségi Gimnáziumban. Itt magyar és német anyanyelvű osztályokban egyaránt gyakorolhatjuk a tanítást.
Jó tapasztalatom volt a gyerekekkel: a gyakorlatom során németajkú és magyar anyanyelvű diákok egyaránt szorgalmasnak bizonyultak a magyar nyelv tanulásában.
A tanárok említették, hogy a magyar nyelvű szülők gyakran németül beszélnek otthon, mert nem akarják, hogy gyerekeik a dialektust tanulják meg – mondván, majd az iskolában megismerik a „szép” magyart. Sajnos Magyarországon a dialektusokhoz való hozzáállás alapvetően negatív. Talán a magyarországi helyzet tartja vissza a burgenlandi magyarokat attól, hogy saját nyelvváltozatukat gyakrabban használják.
A szaktársaim és oktatóim között voltak burgenlandi magyarok, akik nem csak a sztenderd magyar nyelvben, hanem a burgenlandi dialektusban is kiismerik magukat, és büszkék a származásukra. Remélem, hogy az ő és a hozzájuk hasonlók példája segíteni fog abban, hogy a magyar dialektusokat a jövőben többre értékeljék.
Visszatérve a magyar tanári szakhoz: A tanulmányok során választhatunk, hogy az irodalom vagy a nyelvészet érdekel minket jobban – így a választott témakörből több tantárgyat végzünk. Latinból egy kiegészítő vizsgát kell tenniük mindazoknak, akiknek hiányzik az előírásnak megfelelő igazolás latintudásukról.
A tanításhoz szükséges alapokat és a tudományos munkák formai követelményeit tulajdonképpen a magyar szakon sajátítottam el. Elsősorban a magyar szakos oktatóknak köszönhetem, hogy a motivációm kitartott a doktoriig, hiszen ők tették számomra világossá, mire van szükségem az odavezető úthoz.
Az alacsonyabb létszám a tanszéken kedvez a szakmai kapcsolatoknak: a professzorok akár évekig elkísérnek minket tanulmányaink során. A szaktársak között pedig minden órán akad néhány ismerős arc. A környékbeli kávézókban az órákon kívül is össze tudtunk ülni, hogy folytassuk az eszmecserét. A diplomamunkám témáját is egy ilyen magyar szakos kávéházi beszélgetés ihlette: Egy találkozó során mesélt egy osztrák származású szaktársam arról, hogy milyen jó könyvet olvasott akkoriban: Szerb Antal A Pendragon-legenda c. regényét. Még tinédzserként olvastam ezt a könyvet, és én is nagyon szerettem. Ez a beszélgetés adta az ötletet, hogy a templomosok és rózsakeresztesek magyar irodalmi ábrázolásáról írjam a diplomamunkámat, amelyben ezt a regényt is elemeztem.
Kulturális eseményekből, workshopokból, vendégelőadásokból is akad szép számmal a tanszéknél. Ha pedig az embernek kérdése vagy bürokráciai leküzdenivalója lenne, gyors és precíz választ kap a titkárságon, ahol alkalomadtán egy-egy virágcsokor jelzi valamelyik végzős diák háláját ezért a segítségért.
A könyvtárról se feledkezzünk meg! Ahol finn és magyar könyvekkel tele szekrények sorakoznak egymással szemben. Ahol az olvasólámpák fényénél a legkomorabb időben is írhatjuk a házifeladatot. Ahol akkor is kellemesen hűvös van, mikor odakint a nyári hőség tombol. Egy-egy szemináriumot olykor itt töltöttünk, hogy megtanuljuk használni az egynyelvű szótárakat és lexikonokat a házi dolgozatokhoz.
A legutóbbi szemeszteremben egy doktori szemináriumon kritizálta az óraadó professzor, hogy az alap-, mester- és doktori szakosokat a legtöbb filológiai szaknál elválasztják egymástól, míg korábban a mester és doktori szakosok együtt jártak bizonyos órákra. A magyar szakon ezt a hagyományt megőrizték. A legutóbbi szemeszter végén egy tanszéket átfogó, egésznapos online workshop keretében minden alap-, mester- és doktori, finn vagy magyar szakos diák, aki épp a lezáró munkáját írja, előadhatta a témáját, és a professzorok ill. szaktársak véleményt kérhette. Az külön dicsérendő, hogy erről a koronavírus körül kialakult helyzet ellenére sem mondtak le, és a technikai nehézségeket leküzdve, online próbálják megteremteni a közös teret, amelyben folytathatjuk ezt a hagyományt.
Ha valaki tanácsot kérne tőlem, hogy érdemes-e a magyar tanári szakot választani a Bécsi Egyetemen, a válaszom egy határozott „igen” lenne. Számomra az bizonyítja, hogy jó döntést hoztam a továbbtanulásnál, hogy még mindig szívesen járok egyetemre, és szeretem azt, amit csinálok. Ezt az érzést kívánom mindenkinek, aki belevág egyetemi tanulmányaiba.
Az osztrák-magyar határvidékről származom. Gyerekkorom óta foglalkoztatott a gondolat, hogy tanár leszek – most szabadidő-pedagógusként dolgozom egy iskolában. Szeretném, ha egyszer majd egyetemen irodalmat taníthatnék.