Méhes Márton immáron második alkalommal került kinevezésre a bécsi magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum élére. Első, 2010-2015 közötti ciklusát követően, menedzserként dolgozott, és különféle osztrák-magyar és Duna-régiós kulturális projektek kidolgozásában, illetve megvalósításában vett részt. Emellett az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem oktatója volt, ahol jelenleg is alkalmazott kulturális diplomáciát tanít a hallgatóknak. Méhes Márton 2023. június 5-én kezdte meg újdonsült vezetői munkáját a Collegium Hungaricum élén.
A bécsi kulturális intézet régi-új igazgatója, Méhes Márton vallja, hogy a Collegium Hungaricum intézményvezetői székébe történő 2023. évi visszatérés amellett, hogy nagy megtiszteltetés a számára, szakmai előrelépés is. Ugyanis az előző nyolc év kulturális projektmenedzsment tevékenységét követően, az általa kiemelten fontosnak tartott magyar kulturális diplomácia területén ismét csapatjátékosként dolgozhat egy nagy múltú intézet élén. Vele beszélgettünk kultúráról, a Collegium Hungaricum jövőjéről, az intézmény céljairól és arról, hogy milyen eredményekkel lenne elégedett a négyéves vezetői ciklusának a végén.
Rólunk.at: Mint kulturális szakember, saját tapasztalatból mondhatom, hogy a pályaválasztás során kevesen készülnek tudatosan arra, hogy kulturális területen intézmények, intézetek vezetőivé váljanak. Mondhatnám úgy is, hogy az élet sodorja az embereket bele ebbe a különös világba. Igaz ez a győri születésű, de pécsi családi gyökerekkel rendelkező Méhes Mártonra is?
Méhes Márton: Olyannyira igaz, hogy 2001-ig még csak meg sem fordult a fejemben, hogy a kulturális szektorban, a kulturális diplomácia világában dolgozzak. Nyelvészként a tudományos munka területén képzeltem el a jövőmet, elsősorban egyetemi közegben. A tudományos szemlélet a mai napig segíti a munkámat, például a megoldáskeresésben vagy a struktúráltságban.
Orvos édesapám indíttatására már hatéves koromtól tanultam a német nyelvet, azokban az időkben, amikor még az orosz volt a kötelező idegennyelv Magyarországon. Németes gimnáziumba jártam, majd tizenhét évesen egy ösztöndíjnak köszönhetően egy évig Grazban tanulhattam és élhettem, amely további lendületet adott a pályaválasztáshoz is, de a kulturális szektorhoz még ekkor is csak áttételesen vagy magánemberként volt közöm. A nyugat-európai tanulmányi ösztöndíj akkoriban óriási dolog volt, hiszen a rendszerváltás körül még ritkák voltak az ilyen lehetőségek.
A gimnázium után adva volt a helyzet, hogy a hosszú évek óta tanult nyelv irányába haladjak tovább, germanisztikát és nyelvészetet hallgattam Pécsett, nyelvésznek készültem, de az egyetemi évek alatt végig ott volt bennem egy olyan érzés, hogy biztos történni fog még valami váratlan. Ekkor, valóban nem várt módon kaptam egy lehetőséget, hogy a berlini Collegium Hungaricumban kulturális titkárként kezdjek dolgozni. Azonnal megtetszett a kulturális diplomácia területén végzett munka. Furcsa érzés, hogy már huszonéves távlatokban kell visszatekinteni erre az időszakra.
Rólunk.at: A kulturális szektoron belül a kulturális diplomácia egy különleges, hangzatos kifejezéssel jelölt terület. Maga a diplomácia szó feltételez egyfajta érték- és érdekképviseletet. Mégis mit jelent a gyakorlatban ez?
Méhes Márton: Ez egy nagyon jó kérdés. Két alapvető dolgot látok, amelyek a magyar kulturális diplomácia legfontosabb feladatai. Az egyik az, hogy a kulturális élet szereplőit különféle együttműködési lehetőségekhez juttassa az országhatárokon túl, jelen esetben Ausztriában, tehát kulturális és tudományos együttműködésekre kell törekednünk. A másik pedig, amely az elsővel szorosan összefügg, a kultúrán keresztül történő érdekérvényesítés megvalósítása. A kulturális terület kiválóan alkalmas arra, hogy az adott országban élő jelentős véleményformáló személyeket diplomáciai úton megnyerjünk az ország számára. A kulturális együttműködés lehetőségei egészen mások, mint a politikai és a gazdasági befolyás eszközei. A kulturális kapcsolatok szinte minden helyzetben működnek, amelyek pozitív befolyással bírnak a politika, a gazdaság, a média és a közvélemény irányába.
Rólunk.at: Egy Collegium Hungaricum szintű intézet esetében a mindenkori kulturális kormányzat vagy az adott országban működő kulturális diplomáciai intézmény hatáskörébe tartozik a különféle bemutatásra kerülő értékek körének és az azokat közvetítő közreműködőknek a kiválasztása?
Méhes Márton: A kettő együtt van jelen. Vannak az országok számára fontos, a kulturális kormányzat által megnevezett, meghatározó irányvonalak, kiemelten fontos kulturális programok, évfordulók és témák, amelyeket az adott ország kulturális intézete, a helyi specifikumokat és lehetőségeket figyelembe véve közvetít a célközönség felé. Az érdekeinknek megfelelő, leghatékonyabb módokat nekünk, a külföldi magyar kulturális képviseletnek kell megtalálnunk, vagyis igazából a „fordító” szerepét látjuk el. A jó tolmács sem gépként fordít, hanem kulturális és nyelvi kontextusba helyezi a hallottakat, hogy a másik fél számára ne csak érthető, hanem értelmezhető is legyen a tartalom.
Másrészt ismernünk kell a működési terepünket, folyamatosan szondáznunk kell, hogy mely témák azok, amelyek az adott országban, régióban jelentős számú érdeklődésre és pozitív fogadtatásra találhatnak, ennek megfelelően kell az adott programot kitalálni és összeállítani. Rajtunk múlik, hogy például itt Ausztriában olyan területeket találjunk, amelyekhez magyar szemszögből hozzá tudunk szólni. Ezek kapcsolódási pontokat hoznak létre a két ország között és mind a két fél irányából érdeklődésre számíthatnak, amelyekből találkozások, benyomások, kapcsolatok születhetnek.
Jöjjön egy konkrét példa: Magyarországnak érdeke, hogy a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa projekt 2023-ban minél szélesebb körben ismertté váljon, hogy sokan látogassanak el a veszprémi eseményekre. Ennek a kulturális promóciónak a bécsi Collegium Hungaricum egész évben az élére áll. Rendezvényekkel, infópont üzemeltetésével, kapcsolatépítéssel, tájékoztató eseményekkel járulunk hozzá a program népszerűsítéséhez és sikeréhez. Ez azért is jó példa, mert 2024-ben az ausztriai Bad Ischl – Salzkammergut lesz Európa kulturális fővárosa, így Veszprém minta lehet az osztrák projekt előtt, és több szinten is lehetőségek nyílnak a két ország közötti együttműködésre. Többek között kölcsönösen tanulhatunk egymástól vagy egymás jó hírét kelthetjük. De fontosak a szimbolikus pillanatok is, ezért azon dolgozunk, hogy az egymást váltó kulturális fővárosok között stafétaátadásra kerüljön majd sor Bécsben, a Collegium Hungaricumban.
Rólunk.at: Térjünk át a Collegium Hungaricum munkájára. Mik a legfontosabb feladatai az intézménynek rövid- és középtávon?
Méhes Márton: A jövőre nézve az egyik legfontosabb feladatunk egy olyan osztrák közönséget építeni, amely valóban véleményformáló erővel bír Magyarország ausztriai megítélésének szempontjából. Fontos, hogy az elért körökben legyenek olyan szereplők, akiken keresztül kapcsolatokat tudunk teremteni olyan szervezetekkel és személyekkel, akikkel dialógust vagy együttműködést kívánunk folytatni. A másik kiemelt feladat, az elmúlt tizenöt év során jelentős mértékben megváltozott ausztriai magyar közösség hatékony elérése és aktivizálásának kiterjesztése. Nagyon sok magyar fiatal él Ausztriában, különös tekintettel Bécsben. Sokan tanulnak itt, vállalnak munkát, alapítanak családot.
Ezeknek az újabb generációs családoknak, közösségeknek szeretnénk a jövőben is tartalmas programokat, rendezvényeket kínálni a Collegium Hungaricum falai közé csábítva és a helyi kulturális életbe tartósan bevonva őket. Erre alkalmas például az intézmény legrégebbi, Gyerekkuckó néven ismert programsorozata. Egyértelműen látszik, hogy korábban kevesebben jártak ezekre a programokra, hiszen jóval kevesebb kisgyermekes magyar család élt Bécsben. Ma már a családi programok az intézet legsikeresebb, teltházas eseményei között vannak jegyezve. De, hogy ne menjünk messzire, a Collegium Hungaricum kiállítótermében szeptember végéig látható Balaton + Retro kiállítás, amely többek közt pont azért rendkívül népszerű, mert több korosztály számára is értelmezhető, nem is beszélve arról, hogy az osztrákokban is fontos emlékeket ébreszt.
Rólunk.at: Bécsben nagyszámú, programszervezés tekintetében rendkívül aktív ausztriai magyar szervezet működik, amelyek gyakorta keresik az általuk megvalósításra kerülő eseményekhez az ideális helyszínt. A Collegium Hungaricum a jövőben lehet-e a számukra megoldás ebben?
Méhes Márton: A magyar szervezetek természetes partnereink a magyar közösségek elérésében és bevonásában. Ezen kívül a kapcsolatrendszerükön keresztül és helyi beágyazottságuknak köszönhetően az osztrák társadalom felé multiplikátorként is fel tudnak lépni. Azt szeretnénk erősíteni, hogy közös, kölcsönös érdeklődésre számító, és együtt megtervezett és közösen szervezett programokat találjunk ki. Fontos azonban az előre tervezés, hiszen mind az intézetnek, mind a szervezeteknek végesek a kapacitásaik. Szervezett kereteken belül a Collegium Hungaricum – miként a múltban, úgy a jövőben is nyitott lesz az együttműködésekre.
Rólunk.at: A 2010-2015-ös Collegium Hungaricum intézményvezetői státusz után, nyolc év elteltével újra az intézet vezetőjeként dolgozhat a magyar kultúra népszerűsítéséért. Miben változott az elmúlt közel tíz esztendőben Méhes Márton?
Méhes Márton: Az elmúlt nyolc évben osztrák, magyar és regionális terepen mozogtam, az így szerzett tapasztalatok is jelentős segítséget nyújtanak az intézmény vezetésében. Ma már nem elég valamit jól megszervezni, tisztában kell lenni azzal is, hogy milyen kulturális marketing eszközök felhasználásával lehet jól, hatékonyan promótálni az adott eseményt, miként lehet láthatóbbá tenni és a megfelelő célközönséget megtalálni.
Fontosnak tartom azt is, hogy a szélesebb közönség által is szerethető, olykor lazább eseményeket is kínáljunk az arra leginkább alkalmas eszközökkel. A komoly témák mellett olyan rendezvényekre is szükség van, amelyek kikapcsolva az embereket, felszabadult hangulatot teremtenek, de mégis szórakoztatva tanítanak, informálnak. Ennek elérése elsősorban nem pénz, hanem hozzáállás kérdése. A már említett Balaton + Retro kiállítás erre is egy jó példa. A könnyedebb, lazább téma nagyon sok érdeklődőt megmozgat, magyar és osztrák oldalon egyaránt kellemes emlékeket ébreszt sokakban, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a megannyi történelmi szál mellett, a szocializmus egy rendkívül fontos korlenyomata is a kiállítás – nem beszélve arról, hogy milyen izgalmas a plakáttörténeti, művészeti dimenziója is. Tehát végül mégiscsak „komoly”, de úgy, hogy sokak számára vonzó.
Méhes Mártont arról is megkérdezte a Rólunk.at, hogy a kulturális szektorban végzett közel két évtizedes munkája során mire a legbüszkébb:
Rólunk.at: Milyen típusú vezetőnek tartja magát?
Méhes Márton: A Magyarország határain túl működő kulturális intézetek általában kis stábbal működnek. Éppen ezért rendkívül fontosnak tartom a jól szervezett csapatmunkát, amelyben mindenki kulcsfontosságú szerepet tölt be. Folyamatosan éreznie kell minden csapattagnak, hogy fontos az, amit csinál, és hogy mind egy irányba húzunk együtt.
Rólunk.at: Az intézmény munkaminőségének megítélését mennyiben határozza meg az egységnyi idő alatt lebonyolításra kerülő programok mennyisége?
Méhes Márton: Nagyon jó a kérdés. Az intézmény munkájának a minőségét nem feltétlenül a rendezvények nagy száma tükrözi. Ez is egyfajta mérőszám, de nem a minőségre vonatkozik. Ennél sokkal izgalmasabb az, ha valamiféleképpen a minőséget is mérhetővé próbáljuk tenni, például azzal, hogy a célcsoporton belül mennyi embert értünk el. A speciálisabb, szakmai eseményekre gondolva, nem minden program célja, hogy tömegeket vonzzon, így a rendezvényen megjelentek száma sem feltétlenül tükrözi minden esetben a program sikerességét. Visszatérve egy korábbi gondolathoz, döntő tényező az, hogy a rendezvényeinkkel kiket érünk el azok közül, akik az adott területen mérvadóak. Ilyen módon egy tizenöt fős esemény (pl. szakmai workshop) is befolyásoló tényezővé válhat.
A programjainkról közvetlenül a közönség is ad visszajelzést, amire jó példa a közelmúltban a bécsi Strandbar Herrmann-ban megrendezett Európa kulturális fővárosainak nyári fesztiválja, amelyre százötven VIP vendéget tudtunk elcsábítani, és nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk! A rendezvény annak is a bizonyítéka, hogy hogyan lehet tizenöt ország befolyásos személyiségeit lazább környezetben, könnyedebb programelemekkel operálva sikeresen megszólítani és összekötni.
Ha egy program jó élmény, ez a benyomás összekapcsolódik az országgal és az intézettel. Ha ezt a pozitív benyomást el tudjuk érni a jelen lévő médiánál, a befolyásos embereknél, a politikusoknál, a diplomatáknál, és a kulturális szakembereknél, akkor jól végeztük a munkákat. Fontosnak tartom még a meghívott fellépők, szereplők véleményét is, az is mérvadó, hogy ők jól érzik e magukat az általunk teremtett szituációkban.
Jó hangulatú rendezvényen köszöntötték egymást Európa 2023. évi kulturális fővárosai a Collegium Hungaricum által szervezett rendezvényen
Rólunk.at: A programstruktúra tekintetében milyen változások várhatóak az előző évekhez képest, akár már a nyári szünetet követő őszi szezon során?
Méhes Márton: A jövőben félévekre lebontott, az adott időszak mottója köré felépített programokban gondolkodunk. Az ősznek a témája a fővárosok lesznek, egyrészt az európai kulturális fővárosokból kiindulva, másrészt azért, mert idén százötven éve került egyesítésre Budapest néven a magyar főváros, amely az akkori viszonyokra visszatekintve is rendkívül érdekes Bécs és Budapest kapcsolatában: Budapest százötven évvel ezelőtt a monarchia addigi egyetlen erőközpontjának tekinthető Bécs mellett egy csapásra méltó társként jelent meg a városegyesítést követően. Százötven éve volt a bécsi világkiállítás is, amely az akkori magyar cégeknek, de a kulturális és művészeti szereplőknek is izgalmas bemutatkozási lehetőség volt. Ide vehetünk még egy harmadik évfordulót is, kétszáz évvel ezelőtt született Andrássy Gyula politikus és diplomata, aki az Osztrák-Magyar monarchia közös külügyminisztere is volt, a két főváros meghatározó alakja tehát. A több ország fővárosát érintő, négy magyar kulturális intézet közös szervezésében megvalósuló Frenák Pál táncművészeti turné is része a Collegium Hungaricum őszi programjainak. A világhírű koreográfus és táncpedagógus társulata többek között Bécsben, Brüsszelben és Párizsban is fellép a következő hónapokban.
A jövőben nagyon fontos szerepe lesz a magyar kulturális innovációnak is. Ezért kiemelt hangsúllyal kezeljük a 2023. évi Vienna Design Week fesztivált, amelyre a Collegium Hungaricum két kiállítást is tervez. A magyar kezdeményezésű és szervezésű Határtalan Design c. tárlatnak az intézet galériája ad majd otthont.
A másik bemutatkozásra a design hét központjában kerül sor. Ezt a Hello Wood-dal és a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekttel együttműködve szervezzük. A kulturális innováció, a magyar design és divat eredményeinek nemzetközi promótálásához jó platformot biztosít a komoly nemzetközi fesztivállá avanzsált Vienna Design Week.
Ha 2024-re is ki szeretnénk tekinteni, akkor pedig egyértelműen a Collegium Hungaricum 100 éves évfordulója áll majd a középpontban. A Collegium Hungaricumon belül működő Bécsi Magyar Történeti Intézettel, a szintén 100 éves berlini Collegium Hungaricummal és magyarországi intézményekkel karöltve már meg is kezdődött egy több elemből álló, izgalmas tudományos-kulturális projekt összeállítása.
Rólunk.at: Évek óta hallani arról, hogy felújításra fog kerülni a Collegium Hungaricum épülete. Az elkövetkezendő években várható-e az intézménybe látogatók számára jól érzékelhető, kézzelfogható megújulás ebben a tekintetben?
Méhes Márton: Már most is tapasztalhatóak változások: az intézmény épületének homlokzati oldali kirakatai teljesen új megjelenést kaptak a Veszprém-Balaton 2023 program vidám, friss, fiatalos arculatával. A további kirakatokban a Collegium Hungaricum nevét, logóját és a közösségi médiafelületeinek elérését is biztosító QR-kódokat helyeztünk el. Szívügyem, hogy az intézet épülete egyre inkább művészeti-kulturális térré változzon. A falakon, a közösségi helyiségekben is jelenjen meg tehát érdekes, új művészeti tartalom, akár időszaki kiállítások formájában. Aki az épületbe belép, kulturális impulzusokkal és információkkal találkozzon mindenhol.
Méhes Márton arról is beszélt a Rólunk.at-nak, hogy a négyéves intézményvezetői ciklusának végén milyen eredménnyel lenne elégedett:
Fotók: Kovács Attila
Akár ez is tetszhet
