A Bécsi Egyetem Finnugor Tanszéke – nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően – rendszeresen látja vendégül külföldi partnerintézmények kollégáit és kutatóit. Az oktatói mobilitás egyik legfontosabb keretét az Európai Unió Erasmus+ programja adja. A külföldi oktatóhelyekről a kollégák általában egy hétre érkeznek tanítani a bécsi tanszékre. Az Erasmus-mobilitás támogatásával januárban dr. Farkas Judit, a Pécsi Egyetem Nyelvtudományi Tanszékének nyelvész docense volt a bécsi tanszék vendége. A Finnugor Tanszék és az Ausztriai Magyar Kutatóintézet szervezésben a tanítás mellett, a szélesebb közönség számára is tartott előadást a magyar mondattan témaköréből.
A tanszék a pécsi kollégákkal régóta ápol intenzív szakmai kapcsolatot, több évig pécsi irodalomtörténész volt a tanszék vendégtanára, rendszeresek a pécsi vendégelőadók, és mindkét intézmény tanárai és kutatói részt vesznek egymás konferenciáin. Farkas Judit elsősorban általános nyelvészetet, magyar nyelvtörténetet tanít Pécsett, de foglalkozik a finn nyelvvel is.
Előadásának témája ezúttal a magyar mondattan volt. Angol nyelven számolt be egy kutatás eredményeiről, amely átfogó képet ad a magyar nyelv grammatikájáról. A nagyszabású projekt 2012-ben indult, mintául egy holland nyelvtan szolgált. A kutatásban résztvevő nyelvészek elméleti munkákra építenek és összefoglalják a nyelvészeti szakirodalomban tárgyalt jelenségeket. A projekt során publikált köteteket úgy írják meg, hogy ne csak a kutatócsoport által alkalmazott, elméletben jártas nyelvészek számára, hanem bárki számára érthetőek legyenek. Nyolc témát dolgoznak fel. Már megjelent a főnevekről és a főnévi csoportról szóló közel 1300 oldalnyi két kötet, továbbá a határozókról és a névutókról, valamint a mellérendelésről és az ellipszisről szóló egy-egy kötet – ezek az internetről szabadon, bárki számára ingyen letölthetőek. (A projekt honlapja, benne az egyes kötetekre mutató linkekkel: https://nytud.hu/en/product/comprehensive-grammar-resources-2 ). Készülőben van az egyszerű mondatról és az igékről szóló, a melléknévi csoportokat tárgyaló, az igeneves szerkezeteket és az alárendelést feldolgozó kötet is.
A könyvek számtalan nyelvi példát és azok magyarázatát tartalmazzák. Farkas Judit arról is beszélt, milyen módszerek alapján válogatják az adatokat a grammatikához, miért nem az internetről származó digitalizált szövegekkel, hanem a nyelvészek által konstruált mondatokkal dolgoznak. Az adatok részletes és rendszeres bemutatásával ugyanis leírhatók a nyelv határai a gyakran használt, nyelvtanilag teljesen elfogadható szerkezetektől a nyelvtanilag elfogadhatatlanokig. A kötetek eddig részletesen nem tárgyalt jelenségeket is feldolgoznak. Egy ilyen képző például a –hatnék képző, amely többek között a sírhatnékom van szerkezetben jelenik meg. Az előadó bemutatta, hogy ez a képző szinte bármilyen igéhez hozzátehető, így akár azt is ki tudjuk fejezni vele, ha valakinek narancsmagkiköpködhetnékje van.
Az érdeklődést a megtelt előadóterem is bizonyította. A nyelvész kollégák és a hungarológia szakos diákok mellett, a nem nyelvészeti képzettséggel rendelkező közönség is nagyon élvezte a különleges példákban bővelkedő kutatási beszámolót.
Akár ez is tetszhet
