„Magyarország története Burgenlandban – a regionalitás, mint történelmi kategória” címmel rendeztek nemzetközi konferenciát a közelmúltban Felsőőrben a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékének oktatói és az Ausztriai Magyar Kutatóintézet (ÖIUS) munkatársai. Az előadások széleskörű, számos kutatási területet lefedő anyagaiból könyv készül.
A Bécsi Egyetem és az Ausztriai Magyar Kutatóintézet (ÖIUS) együttműködésben szervezett rendezvény középpontjában a 2021-ben fennállásának századik évfordulóját ünneplő Burgenland állt: többek között Ausztria többnyelvűségében leggazdagabb tartományának magyar irodalma, történelme, nyelv-, és vallástörténete, kisebbségtörténete, regionalitása. Az előadók saját kutatási területükön a régió stabilitásának és változásának fázisait vizsgálták, a témában új kérdéseket fogalmaztak meg.
Csire Márta, a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékének magyarnyelvi lektora elmondta: – Témánk a regionalitás. Általában egy régió politikailag, funkcionálisan, társadalmilag és kulturálisan is folyamatosan alakuló közeg. Ezeket a változásokat vizsgáljuk különböző perspektívákból, vannak itt történészek, nyelvészek, irodalmárok, kultúratudósok, de részt vesznek olyanok is, akik kifejezetten nemzetiségi kérdésekkel és problémákkal foglalkoznak, vagy éppen térképészet a fő vonaluk – szerteágazó a kutatási terület, amelyet lefedünk, így tudjuk komplexen, multidiszciplináris szempontok alapján tanulmányozni azokat a módosulásokat, amelyeken Burgenland keresztül ment, nem csak a múltban, hanem a jelenben is. Ez az egykori Nyugat-magyarországi, magyarok által lakott terület, ahol a magyarok etnikai csoportként többségi társadalmat alkottak, mára jelentősen megváltozott, száz év alatt a magyarság egy régión belüli etnikai kisebbséggé formálódott. A konferencia fókuszában ezeknek a változásoknak a kiváltó okaival, következményeivel kapcsolatos kérdések állnak.
Burgenland egy évszázados jubileumára a Bécsi Egyetem olyan kiadványt készített el idén tavasszal, amely a Burgenland-tematikájú kutatások első lépéseként valósulhatott meg. “A Sokszínűség Régiója – kapcsolatok a nyugat-magyarországi-burgenlandi térségben a múltban és jelenben” című könyvben csaknem húsz tanulmány olvasható, amely mindegyike Burgenland történelméről, irodalmáról, zenéjéről, kultúrájáról, nyelveiről, hagyományairól szól. Az anyag az Ausztriai Magyar Kutatóintézet (ÖIUS) támogatásával jelenhetett meg a Praesens Kiadó gondozásában, szerzője Csire Márta, Deák Ernő, Kókai Károly és Seidler Andrea – mindannyian jól ismerik Ausztria legfiatalabb tartományának plurikulturális értékeit, kincseit.
A decemberi, felsőőri konferencia a könyv kutatói, szerkesztői munkájának folytatásaként valósulhatott meg, hiszen a munkafolyamat közben számos, új, izgalmas, érdekes téma vetődött fel a már megjelent dolgozatokhoz kapcsolódóan, illetve azoktól függetlenül is: a háromnapos, nemzetközi szakmai találkozó személyes információcserére, közös pontok megtalálására adott lehetőséget.
Seidler Andrea, az Ausztriai Magyar Kutatóintézet (ÖIUS) elnöke arról tájékoztatta a Rólunk.at oldalát, hogy korábban felvetődött az ötlet, hogy a burgenlandi magyar népcsoporttal foglalkozzanak. – Menet közben már kiderült, hogy nem csak egy könyvet írunk, lesz folytatás, viszont az elsőben mindenképpen kapjanak helyet a horvátok, a romák – szóljon mindenkiről. Akkor ezt a koncepciót követtük. Jelenleg a második kiadványról beszélünk, most már csak a magyar népcsoportra fókuszálunk. Egyelőre tapogatózunk, keressük a megfelelő irányt, amely mentén tudunk majd informálódni, vizsgálódni. Ezért volt hasznos ez a szakmai konferencia, mert interdiszciplináris és multidiszciplináris megközelítésben kaphattunk széles merítést. Megnéztük, hogy kik azok, akik egyáltalán kutatnak ezen a területen, milyen témákat érdemes keresni, feltárni, elemezni, mi az, amiről már sokat tudunk, mi az, amiről nem tudunk még semmit.
A nemzetközi konferencián elhangzott kutatások a burgenlandi magyarság múltbeli és jelenkori jelentőségét inter- és transzdiszciplináris szempontok alapján elemezték számos tudományterületen. Az előadásokból újabb kötet szerkesztését, kiadását tervezik a szervezők.
Erika Erlinghagen, a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékének vezetője a demográfiailag és kulturálisan is sokszínű Burgenland jelenkori képét, annak hivatalos kommunikációját tanulmányozta: – Feltűnő volt számomra, hogy a többi népcsoporttal ellentétben az itt élő magyarság elsősorban történelmi aspektusból beszél magáról, arról informál, hogy miként került ide, honnan származik, mintha a múltban élne. Pedig, úgy vélem, az lenne a fontos, hogy a jelent mutassák meg a burgenlandi magyarok, most hogyan élnek, mit csinálnak, mi történik velük, milyen kihívásokkal kell manapság szembenézniük. Talán, ha Burgenland tartomány tudna segíteni ennek hatékonyabb kifejezésében, hiszen a magyarság nélkülözhetetlen része a burgenlandi identitásnak, akkor az mindenkinek előnyére válhatna.
A háromnapos, felsőőri eseményre az Ausztriai Magyar Kutatóintézet (ÖIUS), a Bécsi Egyetem, a magyarországi Szegedi Tudományegyetem, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE Savaria Egyetemi Központ, a Károli Gáspár Református Egyetem munkatársai, oktatói látogattak el, de beszámolt a témában végzett tevékenységéről Prof. Dr. Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának főigazgatója is.
A helyiek által is szép számmal látogatott rendezvény egyik szabad délutánján a résztvevők Városszalónakra (Stadtschlaining) kirándultak: megtekintették a kastélyt és a zsinagógát (Fotó: ÖIUS)
Akár ez is tetszhet
