Ausztria legfiatalabb, lakosságában legkisebb, de többnyelvűségére tekintve leggazdagabb tartománya 2021-ben ünnepelte fennállásának 100-ik évfodulóját. Egyes jubileumi kiadványok 2022/2023-ban jelentek meg, ezek között a -“A Sokszínűség Régiója” – kapcsolatok a nyugatmagyarországi-burgenlandi térségben a múltban és jelenben- című kötet is, amely az ÖIUS/Ausztriai Magyar Kutatóintézet által került bemutatásra Bécsben, a Schwedenplatzon lévő Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének székházában. A Burgenland sokszínűségéről szóló kötetet Csire Márta, Deák Ernő, Kókai Károly és Seidler Andrea írta, szerkesztette és a Praesens kiadónál jelentette meg.
“A Sokszínűség Régiója” – kapcsolatok a nyugatmagyarországi-burgenlandi térségben múltban és jelenben- című kötet 17 írásban foglalkozik Burgenland történelmével, nyelveivel, irodalmával, leírt örökségével, zenéjével, hagyományával. A könyv az ÖIUS/Ausztriai Magyar Kutatóintézet kezdeményezése által került kiadásra, amely ezzel járult hozzá a 100 éves Burgenland ünnepi kötetek színes csokorjához. A könyvben olyan írók működnek közre, akik kivállóan ismerik Ausztria legfiatalabb tartományának kincseit, kultúráját, népcsoportjait, a plurikulturális térséget.
A Burgenland sokszínűségéről megjelent kötet az ÖIUS/Ausztriai Magyar Kutatóintézet közgyűlését követően lett bemutatva, nagy volt az érdeklődés, a tagok és vendégek azon csodálkoztak, hogy annak ellenére, hogy ismerik a tartományt, számos új információt tudhattak meg irodalmi, kulturális, regionális és tudományos téren: Gerhard Baumgartner Burgenland népcsoportjainak a történetéről 1921 és 2021 között írt egy fejezetben. A történész bemutatja az egyház és az iskolák különleges szerepét a monarchia utolsó évtizedeiben, a többnyelvűség gyakorlatát, amely egészen az 1920-as évekig a mindennapi életben és a bürokráciában is problémamentesen működött.
A kötet Dr. Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központjának főigazgatója írásával kezdődik, az irodalomtörténész és ÖIUS-tag Batthyány Boldizsár mecénás életéről és munkásságáról ír. Őt követi Kókai Károly “Burgenland 1920” című cikke, amelyben kiderül, hogy Burgenland véglegesnek bizonyuló határrendészeti folyamata egészen 1924 augusztusáig tartott. Deák Ernő a “Száz év változásai a településhálózatban és a népesség összéletében” írásában az tudható meg, hogy a mai Burgenland tartomány földrajzilag és közigazgatásilag három, volt magyarországi vármegye, északon Moson, középső részén Sopron, délen pedig Vas nyugati területéből tevődik össze. A történész kitér a tartomány jelenlegi szituációjára is. Martos Peter újságíró írásának tartalmát Burgenland Magyarországtól való elszakadásának valamint a vasfüggöny témának szenteli. Ursula K. Mindler-Steiner a burgenlandi zsidóság történetével foglalkozik. Csire Márta és Seidler Andrea a felsőőri református egyházközség levéltáráról és annak a kincseiről írt, Wagner Margarete pedig a burgenlandi német nyelvű irodalom sokszínűségéről.
A “A Sokszínűség Régiója” – kapcsolatok a nyugatmagyarországi-burgenlandi térségben múltban és jelenben- című kötet a burgenlandi horvátokkal is foglalkozik, pontosabban a 100 éves horvát irodalommal, amelyről Bencsics Nikola, gradistyei horvát irodalomtörténész ír cikkében. A burgenlandi-magyar Istvanits Kerstin a burgenlandi magyar költészetet tematizálja írásában, mégpedig Csulak Róza és Istvanits Vilmos szövegei, versei és elbeszélései alapján. A gradistyei Horváth Sándor a burgenlandi horvátok énekeiben rejlő kulturális kapcsolatokra utal “Dalok szomszédolása” írásában. Michael Hess a Mogersdorfi Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpóziumról és annak, a régióra vonatkozó szerepéről számol be, Kropf Rudolf pedig a nagy hagyománnyal bíró Szalónaki tudományos beszélgetésekről.
A Szalónaki beszélgetések/Schlaininger Gespräche jelentőségének fontosságával a kőszegi történész Bariska István is foglalkozik, Jakob Michael Perschy pedig a pannóniai mentalitásról fejti ki álláspontját egy esszében. Peter Tyran, burgenlandi-horvát újságíró a pannon konyha horvát változatáról szóló cikkével ízesíti a kötet tartalmát, de hogy mindebből a kulináris felsorolásból mennyi a horvát, német vagy magyar, arra ma már nehéz lenne válaszolni.
A kiadvány az Amazon-nál vagy az ÖIUS-nál rendelhető meg – második része már tervben van, a közeljövőben pedig a szerkesztőbizottság számos bemutatót tervez Burgenlandban és Bécsben egyaránt!
Akár ez is tetszhet
