A Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztálya tanulmányt készít Alsóőrről. Ennek érdekében egy hétig a dél-burgenlandi Alsóőrött/Unterwart tartózkodott Horváth Júlia Borbála, a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztály elnöke és Kulcsár Magdi szociológus. A projekt célkitűzése nyelvünk határtalan ápolása, a magyar nyelven beszélő emberek életmódja, valamint a trianoni tragédia következményeihez kapcsolódó gondolatok összegyűjtése, és a történelmi régiók bemutatása szépirodalmi eszközökkel.
A Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztály magyar nyelvi projektje (2020-2025): A Do you speak Magyar? című projekt 2021-ben indult. Célállomások: a Felföld Kárpátaljával, Erdély, a Délvidék, valamint az Őr- és Várvidék. A résztvevő írók egy-egy határon kívül eső, magyarlakta településen, adott esetben falukutató táborban dolgoznak együtt, ahol felmérik, kik laknak ott, hogyan élnek és miként beszélik a magyar nyelvet. A riportokat szociográfiai módszertannal veszik fel, a tájat, az ott lakók életmódját, történetiségét, adott esetben a problematikát rögzítik (magyar nyelvhasználat fókusszal). A jelenlegi állapot, a benyomások, élmények leírása szépirodalmi műfajban történik. Kiemelten fontos, hogy ne csak Magyarországról, hanem a megszólított településekről is ’érkezzenek’ írótársak, ill. feladat a már elkészült szakirodalmi anyagok közös feldolgozása és integrálása a kötetekbe. Az életutak megjelenítéséhez kapcsolódhat más művészeti ág (pl. fotó, film, képzőművészet, zene). A társaság célja minden esetben az, hogy bizonyítsák: a bejárt területen éltek, élnek és remélhetőleg mindig élni fognak magyarok.
Horváth Júlia Borbála, a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztály elnöke és Kulcsár Magdi szociológus az alsóőri UMIZ-Magyar Média- és Információs Központban jártak, ők beszélgetések formájában nem csak az Őrségről jutottak információkhoz, hanem adatokat tudtak gyűjteni olyan emberekről, akik fontos szerepet játszanak a magyar kultúra és hagyomány megőrzésében és fenntartásában Dél-Burgenlandban.
A szociográfiáról
A szociográfiai írás a kultúra kiemelkedő szegmense, formálója, hírvivője, a politika befolyásolója, a nép hangja. Kritikai műfaj, miáltal lehetséges fejlődni, vigasztalódni. A szépirodalom, ha úgy tetszik, sajátos diszciplínája, párbeszédet teremt egymás életét nem ismerő társadalmi csoportok és a helyi kulturális rétegek között. A Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályának célja, hogy a nagy múltú magyar szociográfia visszakerüljön a kortárs műfajok közé, és együttgondolkodásra, együttírásra hívja a magyarországi és a határon túl élő, magyar nyelven alkotó írókat, írójelölteket. A vállalás kiemelten magában foglalja új művek megszületésének inspirációját. Az első tábort 2021-ben a felvidéki Várhosszúréten, a másodikat 2022-ben, a délvidéki Kispiacon rendezték. A 2023-as célpont az Őrvidék és Burgenland, a burgenlandi magyarság.
A falukutató tábor Alsóőrött része volt egy nagyobb őrségi kutatásnak, Kulcsár Magdi és Horváth Júlia Borbála nap mint nap a magyarországi Őrségbe utaztak vissza, az ottani kutatásokat összehasonlítva a burgenlandi eredményekkel. A kutatók körülbelül 15 interjút vettek fel ausztriai magyarokkal, odafigyelve a nyelv használatára, a szavakra és a kiejtésre is. A származásuk terén három kategóriába osztották az interjúpartnereket: őshonos magyar, nemrég odaköltözött vagy már hosszú évekig Burgenlandban élő. Érdekes kijelentéseket tapasztalhattak az identitásról: van aki osztráknak, van, aki magyarnak nevezte magát. Voltak interjúk a falu polgármesterével, Hannes Nemethtel, a plébánossal Gáspár Adalberttel, Kelemen Lászlóval (UMIZ), a helyi színjátszótársulat tagjaival – Szabó Nándi elnökkel, Seper Mária süteménykészítővel, és számos más alsóőri lakossal.
A magyarországi szociográfiai írásmód kezdete a Felföldön kezdődött (1920-as évek). Az adatgyűjtéshez felvidéki cserkészek is csatlakoztak a regös mozgalommal, amelyből kifejlődött a SARLÓ mozgalom (1928). Kassai, érsekújvári, pozsonyi, losonci egyetemi hallgatók járták a vidéket, hogy néprajzi és szociológia tárgykörben gyűjtsenek. Vezetőjük Balogh Edgár volt. A beszámolók a Prágai Magyar Hírlapban, a pozsonyi Magyar Újságban, az Új Szóban, a Vetésben, a losonci Mi Lapunkban, és a kolozsvári Korunkban jelentek meg. Ezen tradíciót szeretnék továbbvinni, ill. kiterjeszteni a Kárpát-medence más tájaira is – így Burgenlandra.
Magyarország és az Írószövetség szerepe
A MÍ Szociográfiai Szakosztály lehetőséget teremt a tagok és műveik megmutatkozására, valamint arra, hogy egymás között beszélgessenek az alkotási folyamatról, és az írások könyvvé, illetve előadássá válásának lehetőségéről. Szociográfiai szerzőik a neves és díjazott szerzőkön kívül tehetséges, fiatal alkotók, akik ismerkednek a műfajjal; magyarországiak, határon túliak egyaránt. A projektet Dr. Horváth Júlia Borbála író, kulturális antropológus, a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztály elnöke vezeti.
Akár ez is tetszhet
